Ormosbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ormosbánya
Nagyboldogasszony-templom, Ormosbánya
Nagyboldogasszony-templom, Ormosbánya
Ormosbánya címere
Ormosbánya címere
Ormosbánya zászlaja
Ormosbánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Sike Ferencné (független)[1]
Irányítószám 3743
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1459 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség211,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 20° 38′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 20° 38′ 54″
Ormosbánya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ormosbánya
Ormosbánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ormosbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormosbánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ormosbánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Miskolctól 30 kilométerre északra fekszik, az Ormos-patak völgyében; főutcája a Felsőtelekes, Rudabánya és Múcsony között húzódó 2609-es közút. Megközelíthető a község vasúton is, a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonalon; megállóhelye (Ormosbánya megállóhely) majdnem közvetlenül a 2609-es út mellett fekszik, közúton az abból, annak 10,100-as kilométerszelvényénél kiágazó, 40 méternél is rövidebb 26 307-es számú mellékút szolgálja ki.

Története[szerkesztés]

A környék az őskor óta lakott, a közelben találták a Rudapithecus hungaricus-leletet. A község területén is találtak ősembermaradványokat, valamint kelta kori leleteket. Ezek ma a Herman Ottó Múzeumban találhatóak. Először 1275-ben említik a települést, Vrmus alakban írva, de jóval korábban keletkezett. 1408-ban birtokosa, Perényi Imre pálos kolostort alapított, romjai ma is láthatók. A törökök 1564-ben elfoglalták a települést, a lakosok a török uralom alatt többször is elmenekültek. 1612-ben pusztaság volt, de egy évvel később már állt. 1864-ben a közeli Disznóshorváthoz csatolták (ma: Izsófalva). A kiegyezés után megindult a bányászat, 1887-ben nyílik meg az első szénbánya. 1897-ben a Magyar Állami Szénbányák megvásárolta a falu birtokosától a bányászati jogot a Diósgyőri Acélművek szénellátásának biztosítására. 1912-ben megépült a vasút, majd a bányászkolónia. 1913-ra az erőmű is felépült. Az első világháború során a szénbányászat még fontosabbá vált, a település nőtt, iskolája is épült. A bányában már 250-en dolgoztak. 1917-ben sztrájk tört ki az alacsony bérek miatt, a katonaság verte le, majd több bányászt Kassára hurcolt.

Munkás lakóház Ormosbányán

A nagy gazdasági világválság komoly gondokat okozott, és a szénosztályozó is ebben az időben égett le, csak két évvel később épült újra fel. Ekkorra épült fel a katolikus templom is. A második világháború alatt az üzem katonai irányítás alatt állt. A szovjetek 1944. december 14-én foglalták el. A háború után a község gyorsan fejlődött. 1946 októberében az üzem két aknája különvált a Diósgyőri Vas- és Acélgyártól, és felvette az Ormospusztai Bányaüzem nevet. 1953-tól a település neve Ormospuszta helyett Ormosbánya. Az 1956-os forradalom idején munkások tömege indult vonattal Miskolcra részt venni a forradalomban. Ezt követték a megtorlások. A település azonban tovább fejlődött, vízmű, csatornarendszer, művelődési ház épült. A bányákban már 3900 főnél is több munkás dolgozott. 1963 és 1973 között gimnáziuma is volt a településnek. 1984-ben a bánya fokozatos leépítés után bezárt, a lakosságszám csökkenni kezdett. 1993-ban Ormosbánya levált Izsófalváról.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1993–1994:
  • 1994–1998: Nagy Tibor (független)[3]
  • 1998–2002: Nagy Tibor (független)[4]
  • 2002–2006: Nagy Tibor (független)[5]
  • 2006–2010: Sike Ferencné (független)[6]
  • 2010–2014: Sike Ferencné (független)[7]
  • 2014–2019: Sike Ferencné (független)[8]
  • 2019-től: Sike Ferencné (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1680
1660
1630
1484
1463
1459
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,5%, református 11,2%, görögkatolikus 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,7% (33,4% nem válaszolt).[10]

Környező települések[szerkesztés]

Izsófalva (2 km); a legközelebbi városok: Rudabánya (4 km) és Kazincbarcika (12 km).

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  4. Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  5. Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  8. Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  9. A nemzetiségi népesség száma településenként
  10. Ormosbánya Helységnévtár

További információk[szerkesztés]