Ormosbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ormosbánya
Ormosbánya címere
Ormosbánya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Kazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Sike Ferencné[1]
Irányítószám 3743
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 1680 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 229,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ormosbánya  (Magyarország)
Ormosbánya
Ormosbánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 20° 38′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 20° 38′ 54″
Ormosbánya  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ormosbánya
Ormosbánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ormosbánya weboldala

Ormosbánya: község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. Miskolctól 30 kilométerre északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék az őskor óta lakott, a közelben találták a Rudapithecus Hungaricus-leletet. A község területén is találtak ősembermaradványokat, valamint kelta kori leleteket. Ezek ma a Herman Ottó Múzeumban találhatóak. Először 1275-ben említik a települést, Vrmus néven, de jóval korábban keletkezett. 1408-ban birtokosa, Perényi Imre pálos kolostort alapított, romjai ma is láthatóak. A törökök 1564-ben elfoglalták a települést, a lakosok a török uralom alatt többször is elmenekültek. 1612-ben pusztaság volt, de egy évvel később már állt. 1864-ben a közeli Disznóshorváthoz csatolták (ma: Izsófalva). A kiegyezés után megindult a bányászat, 1887-ben nyílik meg az első szénbánya. 1897-ben a Magyar Állami Szénbányák megvásárolta a falu birtokosától a bányászati jogot a Diósgyőri Acélművek szénellátásának biztosítására. 1912-ben megépült a vasút, majd a bányászkolónia. 1913-ra az erőmű is felépült. Az első világháború során a szénbányászat még fontosabbá vált, a település nőtt, iskolája is épült. A bányában már 250-en dolgoztak. 1917-ben sztrájk tört ki az alacsony bérek miatt, a katonaság verte le, majd több bányászt Kassára hurcolt.

A nagy gazdasági világválság komoly gondokat okozott, és a szénosztályzó is ebben az időben égett le, csak két évvel később épült újra fel. Ekkorra épült fel a katolikus templom is. A második világháború alatt az üzem katonai irányítás alatt állt. A szovjetek 1944. december 14-én foglalták el. A háború után a község gyorsan fejlődött. 1946 októberében az üzem két aknája különvált a Diósgyőri Vas- és Acélgyártól, és felvette az Ormospusztai Bányaüzem nevet. 1953-tól a település neve Ormospuszta helyett Ormosbánya. 1956-ban, a forradalom idején munkások tömege indult vonattal Miskolcra részt venni a forradalomban. Ezt követték a megtorlások. A település azonban tovább fejlődött, vízmű, csatornarendszer, művelődési ház épült. A bányákban már 3900 főnél is több munkás dolgozott. 1963 és 1973 között gimnáziuma is volt a településnek. 1984-ben a bánya fokozatos leépítés után bezárt, a lakosságszám csökkenni kezdett. 1993-ban Ormosbánya levált Izsófalváról.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izsófalva (2 km); a legközelebbi városok: Rudabánya (4 km) és Kazincbarcika (12 km).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ormosbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]