Tiszaladány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaladány
Tiszaladány címere
Tiszaladány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tokaji
Kistérség Tokaji
Jogállás község
Polgármester Dr. Liszkai Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3929
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 645 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 30,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaladány  (Magyarország)
Tiszaladány
Tiszaladány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″
Tiszaladány  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszaladány
Tiszaladány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszaladány weboldala

Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Nagy-Kopasztól délre fekszik, Tokajtól alig hat km-re. A község határában három tájegység találkozik; a határ északi része mély, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocénholocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.

A múlt században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból. A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma bent található a községben, s a Ladányiak Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak-déli irányú átvágással zárták el a Tiszától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy Tisza” 600-700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.

[Forrás: A település Honlapja]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaladány nevét a Kállay család levéltárának egy 1446-ból származó oklevele említette először. A település régen Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.

A XX. század elején báró Győrffy Róza birtokának írták.

Az 1900-as évek elején 1142 lakosa volt, valamennyien reformátusok voltak. A házak száma ekkor 120 volt.

A XX. század elején feljegyezték régi érdekesebb dűlő- és helyneveit is, melyek a következők: Ladány, Ively, Úri-rét, Dicse, Dávid homoka, Hajdu domb, Pozsoros, Recskés, Arany-kert, Égető-halom, Karakó-halom, Karahaj.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlék református templom. „Ezen templomnak építése és fel szentelése felől semmi sem tudatik a régiség miatt”

– írja a krónikás prédikátor 1806. esztendőben.

Cimere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaladány címere nagyjából a Rákóczi féle szabadságharc idejére datálható. A szájhagyomány alapján ekkor azért kapta a falu ezt a címert, mert 5 napon keresztül látta el hallal az akkor épp a környéken táborozó magyar sereget, akik élelem híján voltak. A címerben ezért szerepel az öt darab hatágú csillag. Ezek a csillagok a címertanban napot jelölnek. A hal melletti evező pedig a vízi szállítás jelképe. A hal pedig ezen a címeren ennivalót jelöl.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. Győri Elek emlékkiállítása, kiállítási kat., Miskolc, Miskolci Galéria, 1970.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]