Arló
| Arló | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | nagyközség | ||
| Polgármester | Zsigray Árpád[1] | ||
| Irányítószám | 3663 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3689 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 78,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Arló
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Arló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi kistérségben. Ózdtól 3 kilométerre délnyugatra, Miskolctól kb. 60 km-re nyugatra található, a Hódos-patak völgyében tagolt, dombsági területen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orilu szóból származik. 1268-ban említik először.
[szerkesztés] Története
Mai nevén a település a 11. században jött létre, ekkor a Bors-Miskóc nemzetség birtoka volt.
Nevét1268-ban említette először oklevél Arlo néven.
Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.
A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelsége miatt. A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt a 1990-es évektől csökkenni kezdett, elvándoroltak Miskolcra és más városokba.
[szerkesztés] Népcsoportok
A településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 4 szlovák is él a településen
[szerkesztés] Látnivalók, programok
- Római katolikus templom. Szent Mihály tiszteletére szentelve. Neobarokk stílusú műemlék.
- Suvadásos tó
- Tájház
- Kézművestábor minden július elején
[szerkesztés] Környező települések
Borsodnádasd 7 km-re, Borsodszentgyörgy 6 km-re, Járdánháza 3 km-re.
