Kazincbarcika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazincbarcika
Kazincbarcika címere
Kazincbarcika címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig Kazincbarcikai
Jogállás város
Polgármester Szitka Péter (MSZP)[1]
Irányítószám 3700
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 28 909 fő (2011. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 797,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kazincbarcika (Magyarország)
Kazincbarcika
Kazincbarcika
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48,2531°, k. h. 20,6456°
Kazincbarcika (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kazincbarcika
Kazincbarcika
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,2531°, k. h. 20,6456°
Kazincbarcika weboldala

Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A borsodi iparvidéken, Miskolctól kb. 20 km-re északra, a Sajó völgyében található. Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb városa.

Várossá növekedését a második világháború után megindult iparosodásnak köszönheti. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek otthont adó Barcika. Az 1947-ben összevont két település mai nevét a rákövetkező évben vette fel. 1954-ben városi rangot kapott és újabb falut csatoltak hozzá, Berentét. Ekkor már tizenegyezer lakosa volt Kazincbarcikának, ez húsz éven belül megháromszorozódott, köszönhetően legnagyobb munkaadójának, a sok munkaerőt vonzó Borsodi Vegyi Kombinátnak, ami BorsodChem Rt. néven ma is a régió egyik legjelentősebb cége. A rendszerváltás körüli éveket Kazincbarcika az iparvárosok nagy részéhez hasonlóan megsínylette, de sikerült talpra állnia. 1999-ben Berente levált a városról.

Tartalomjegyzék

Története[szerkesztés]

Kazincbarcika, mint a neve is mutatja, több település összeolvadásából jött létre.

Sajókazincot 1240-ben említették először Kazincz néven. Ekkor a Rátót nemzetséghez tartozó Kazai Kakas család birtoka volt. A Kazai Kakas család ősi fészke Kazán volt, uradalma azonban Kazán kívül kiterjedt még Kazincz, Igrici, Galgócz és Divény helységekre is.

A 19. századig agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, és bár itt is nyitottak bányát a 19. század végén, itt az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Az 1920-as évek elején azonban erőmű épült, mely egész Dél-Borsodot ellátta árammal, így Barcika is vonzani kezdte a munkaerőt.

A második világháború utáni iparosodás idején a két település egyre nagyobb jelentőségre tett szert és még inkább növekedésnek indult. 1947-ben hivatalosan is összevonták őket, egyelőre Sajókazinc néven, majd a kialakult nagyközség 1948-ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954-ben városi rangot kapott, ugyanebben az évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több lakosa lett.

Az 1960-as években Kazincbarcika tovább fejlődött, a Borsodi Vegyi Kombinát vonzotta a munkaerőt és aktívan részt vett a város fejlesztésében. Az 1970-es években a lakosság létszáma elérte a harmincezer főt.

Az 1980-as években a bányászat és az ipar is válságba került, s a rendszerváltás éveiben ez csak fokozódott. A munkanélküliség Kazincbarcikán is jelentős méreteket öltött. A kilencvenes évek közepétől, úgy tűnik, a város a legnehezebb időket már maga mögött tudta és lassan újra fejlődésnek indulhatott. A Borsodi Vegyi Kombinát helyén a BorsodChem Rt. működik. A BorsodChem Zrt. a régió egyik meghatározó cége. Tevékenységi köre műanyagalapanyag-gyártás és -feldolgozás, izocianátgyártás. Dolgozói létszáma mintegy 4200 fő.[forrás?]1999-ben Berente levált a városról és önálló községgé alakult.

Visszatekintés Kazincbarcika népességének alakulására[szerkesztés]

Év Lélekszám (fő)[3]
1949 5 029
1960 11 144
1965 23 331
1970 28 320
1980 37 442
1990 36 855
2006 31 252
2007 30 709
2008 30 185
2009 29 695
2010 29 256
2011 28 909
2012 28 664[4]

Kazincbarcika tanácselnökei[szerkesztés]

  • Bojkó József 1954. március 20. - 1956. március 30.
  • Juhász Sándor 1956. április 1. - 1956. november 9.
  • Szép József 1956. november 9. - 1957. március vége
  • Szabó János 1957. március vége - 1963. március 1.
  • dr. Csikós Istvánné 1963. március 1. - 1968. augusztus 31.
  • Takács István 1968. szeptember 1. - 1989. április 1.
  • Rádóné Gyárfás Ildikó 1989. április 1. - 1990. október 24.

Kazincbarcika polgármesterei[szerkesztés]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a roma nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Közintézményei[szerkesztés]

Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ
Városi Kiállítóterem (Egressy tér 5.)
ÁNTSZ Kazincbarcikai Kistérségi Intézete (Egressy Béni út 34-36.) é. sz. 48,250701°, k. h. 20,620917°
Arborétum Városüzemeltetési Non-profit Kft. (Mátyás király út 36.) é. sz. 48,247869°, k. h. 20,623803°
Debreceni Egyetem Kazincbarcikai Kórháza (Május 1. út 56.) é. sz. 48,254638°, k. h. 20,618875°
Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ (Fő tér 5.) é. sz. 48,254064°, k. h. 20,624054°
Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat Központ (Építők útja 15.) é. sz. 48,250452°, k. h. 20,616958°
Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége (Tóth Árpád út 2.)
Műjégpálya (Hadak útja 1.) é. sz. 48,251847°, k. h. 20,647425°
Polgári Védelmi Kirendeltség (Rákóczi tér 4.) é. sz. 48,249058°, k. h. 20,618437°
Polgármesteri Hivatal (Fő tér 4.) é. sz. 48,253962°, k. h. 20,623697°
Szociális Szolgáltató Központ (Építők útja 13-15.) é. sz. 48,250452°, k. h. 20,616958°
Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (Eszperantó út 2.) é. sz. 48,251816°, k. h. 20,621022°
Városi Fedett Uszoda (Hadak útja 3.) é. sz. 48,252184°, k. h. 20,645618°
Városi Sporttelep (Akácfa út 1.) é. sz. 48,244344°, k. h. 20,614552°
é. sz. 48,242254°, k. h. 20,613754°
é. sz. 48,242378°, k. h. 20,610464°
é. sz. 48,244517°, k. h. 20,609369°
Városi Tűzoltóság (Szent Flórián tér 4.) é. sz. 48,250856°, k. h. 20,647648°

Oktatási intézményei[szerkesztés]

Általános iskola[szerkesztés]

  • Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái:
    • Ádám Jenő Tagiskola
    • Árpád Fejedelem Tagiskola
    • Dózsa György Tagiskola
    • Gárdonyi Géza Tagiskola (Szuhakálló)
    • Kazinczy Ferenc Tagiskola

Művészeti iskola[szerkesztés]

  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézménye

Középiskolák[szerkesztés]

  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Tagiskolája
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

Egyházi fenntartású oktatási intézmények[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Csónakázó-tó
Városi Kiállítóterem (időszakos kiállítások) é. sz. 48,250196°, k. h. 20,621592°
Kisgaléria (fotókiállítások) é. sz. 48,251621°, k. h. 20,621501°
Felsőbarcikai református templom (barokk, 18. század) é. sz. 48,265133°, k. h. 20,618671°
Görög katolikus templom (1995) é. sz. 48,255747°, k. h. 20,621511°
Szent Család római katolikus templom(2007) é. sz. 48,253995°, k. h. 20,620639°
Hild-emlékoszlop (1984)[6] é. sz. 48,253179°, k. h. 20,624089°
John Lennon-emlékoszlop[7][8]
Főtér (tervezte Hofer Miklós,1952) é. sz. 48,253773°, k. h. 20,624107°
Kazincbarcikai Városi Strandfürdő és Szabadidőközpont é. sz. 48,249549°, k. h. 20,625846°
Csónakázó-tó [9] é. sz. 48,244689°, k. h. 20,624158°
I. világháború barcikai áldozatainak emlékére állított Turul-szobor[10] é. sz. 48,2649786°, k. h. 20,618476°

A városközpont szobrai [11][szerkesztés]

Jókai Mór mészkőszobra (Antal Károly, 1966) Jókai Mór tér é. sz. 48,248167°, k. h. 20,618645°
Egressy Béni kőportréja (Nagy István János, 1974) Művelődési Központ mellett é. sz. 48,254040°, k. h. 20,624506°
Munkácsy Mihály bronz szobra (Pátzay Pál, 1965) Munkácsy Mihály tér é. sz. 48,250115°, k. h. 20,619542°
Derkovits Gyula bronz szobra (Melocco Miklós, 1989) Derkovits Gyula tér é. sz. 48,244549°, k. h. 20,617646°
Táncospár (bronz; Olcsai-Kiss Zoltán, 1957) Egressy Béni tér é. sz. 48,250337°, k. h. 20,620766°
Diana őzzel (bronz; Huszár Imre, 1960) Völgy park é. sz. 48,252832°, k. h. 20,619888°

Képgaléria: szobrok, emlékművek[szerkesztés]

A város kitüntetései[szerkesztés]

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Egressy Béni

  • Lipcsei Péter

Kazincbarcika Város Díszpolgárai[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

  • A belváros 2007. novemberében: középpontban a Városháza és az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ

  • A belváros 2007. novemberében (itt még nem látható a Városi Bíróság és a Városi Ügyészség épülete)

  • Görög katolikus templom (2007)

  • Szent Család római katolikus templom (2011)

  • A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumának Kazincbarcikai Kórháza

  • Kazincbarcika látképe 2004-ben

  • A panelprogram során 2007-ben felújított épület

  • A BorsodChem Zrt., Berente (balra) és Kazincbarcika (fent)

  • A BorsodChem Zrt. (2010)

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Kazincbarcika települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
  3. ↑ Kazincbarcika : Zsákutca vagy útelágazás, 9. o (1995) 
  4. ↑ Kazincbarcika Mozaik 2013. január 31. (3. oldal) Jövőre 60 éves a város)
  5. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként. nepszamlalas.hu, 2001. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
  6. ↑ Mezey István tervei alapján készült, s a város Fő terén áll, emléket állítva az 1982-ben elnyert Hild János-díjnak.
  7. ↑ 1986-ban a Kertváros II. számú Általános Iskola egyik tanárának és tanulóinak kezdeményezésére és közreműködésével készült, és a Jubileumi park egyik sétánya mellett állt. Az oszlopot vandál kezek tönkretették, mára csak fényképfelvétel maradt róla.
  8. ↑ John Lennon-emlékoszlop
  9. ↑ horgászparadicsom, mellette csónakázási lehetőség. Közkedvelt parkját rengeteg virág, változatos faállomány színesíti. A közelében lévő modern gyermekjátszóteret 2009-ben adták át.
  10. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
  11. ↑ Szoboralap - Kazincbarcika köztéri alkotásai
  12. ↑ Barcikának nívódíjat ért az „Isteni szikra” (2012. július 25.)
  • Árpádkori új okm. VII. 102. (Dl. 9815)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazincbarcika témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kazincbarcika&oldid=13689842”