Kazincbarcika
| Kazincbarcika | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Kazincbarcikai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szitka Péter (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 3700 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 28 909 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 797,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48,2531°, k. h. 20,6456° | |||
| é. sz. 48,2531°, k. h. 20,6456° | |||
| Kazincbarcika weboldala | |||
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A borsodi iparvidéken, Miskolctól kb. 20 km-re északra, a Sajó völgyében található. Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb városa.
Várossá növekedését a második világháború után megindult iparosodásnak köszönheti. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek otthont adó Barcika. Az 1947-ben összevont két település mai nevét a rákövetkező évben vette fel. 1954-ben városi rangot kapott és újabb falut csatoltak hozzá, Berentét. Ekkor már tizenegyezer lakosa volt Kazincbarcikának, ez húsz éven belül megháromszorozódott, köszönhetően legnagyobb munkaadójának, a sok munkaerőt vonzó Borsodi Vegyi Kombinátnak, ami BorsodChem Rt. néven ma is a régió egyik legjelentősebb cége. A rendszerváltás körüli éveket Kazincbarcika az iparvárosok nagy részéhez hasonlóan megsínylette, de sikerült talpra állnia. 1999-ben Berente levált a városról.
Története[szerkesztés]
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Megalakulása | |
| 1947 | Barcika és Sajókazinc egyesülése Sajókazinc néven |
| Neve | |
| 1947–1948 | Sajókazinc |
| 1948 óta | Kazincbarcika |
| Rangja | |
| 1947–1950 | kisközség, körjegyzőségi székhely |
| 1950–1954 | önálló tanácsú község |
| 1954–1971 | járási jogú város |
| 1971 óta | város |
| Hozzá tartozó települések | |
| 1947 óta | Barcika, Sajókazinc |
| 1954–1999 | Berente |
| Területi beosztása | |
| 1947–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1950–1954 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás |
| 1954 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kazincbarcikai kistérség |
| Központi szerepköre | |
| 1980–1990 | Kazincbarcikai városkörnyék központja |
| 1994 óta | Kazincbarcikai kistérség központja |
Kazincbarcika, mint a neve is mutatja, több település összeolvadásából jött létre.
Sajókazincot 1240-ben említették először Kazincz néven. Ekkor a Rátót nemzetséghez tartozó Kazai Kakas család birtoka volt. A Kazai Kakas család ősi fészke Kazán volt, uradalma azonban Kazán kívül kiterjedt még Kazincz, Igrici, Galgócz és Divény helységekre is.
A 19. századig agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, és bár itt is nyitottak bányát a 19. század végén, itt az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Az 1920-as évek elején azonban erőmű épült, mely egész Dél-Borsodot ellátta árammal, így Barcika is vonzani kezdte a munkaerőt.
A második világháború utáni iparosodás idején a két település egyre nagyobb jelentőségre tett szert és még inkább növekedésnek indult. 1947-ben hivatalosan is összevonták őket, egyelőre Sajókazinc néven, majd a kialakult nagyközség 1948-ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954-ben városi rangot kapott, ugyanebben az évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több lakosa lett.
Az 1960-as években Kazincbarcika tovább fejlődött, a Borsodi Vegyi Kombinát vonzotta a munkaerőt és aktívan részt vett a város fejlesztésében. Az 1970-es években a lakosság létszáma elérte a harmincezer főt.
Az 1980-as években a bányászat és az ipar is válságba került, s a rendszerváltás éveiben ez csak fokozódott. A munkanélküliség Kazincbarcikán is jelentős méreteket öltött. A kilencvenes évek közepétől, úgy tűnik, a város a legnehezebb időket már maga mögött tudta és lassan újra fejlődésnek indulhatott. A Borsodi Vegyi Kombinát helyén a BorsodChem Rt. működik. A BorsodChem Zrt. a régió egyik meghatározó cége. Tevékenységi köre műanyagalapanyag-gyártás és -feldolgozás, izocianátgyártás. Dolgozói létszáma mintegy 4200 fő.[forrás?]1999-ben Berente levált a városról és önálló községgé alakult.
Visszatekintés Kazincbarcika népességének alakulására[szerkesztés]
| Év | Lélekszám (fő)[3] |
|---|---|
| 1949 | 5 029 |
| 1960 | 11 144 |
| 1965 | 23 331 |
| 1970 | 28 320 |
| 1980 | 37 442 |
| 1990 | 36 855 |
| 2006 | 31 252 |
| 2007 | 30 709 |
| 2008 | 30 185 |
| 2009 | 29 695 |
| 2010 | 29 256 |
| 2011 | 28 909 |
| 2012 | 28 664[4] |
Kazincbarcika tanácselnökei[szerkesztés]
- Bojkó József 1954. március 20. - 1956. március 30.
- Juhász Sándor 1956. április 1. - 1956. november 9.
- Szép József 1956. november 9. - 1957. március vége
- Szabó János 1957. március vége - 1963. március 1.
- dr. Csikós Istvánné 1963. március 1. - 1968. augusztus 31.
- Takács István 1968. szeptember 1. - 1989. április 1.
- Rádóné Gyárfás Ildikó 1989. április 1. - 1990. október 24.
Kazincbarcika polgármesterei[szerkesztés]
- Ludányi Attila 1990 - 1994
- dr. Király Bálint 1994 - 2006
- Szitka Péter 2006 -
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a roma nemzetiségűnek vallja magát.[5]
Közintézményei[szerkesztés]
| ÁNTSZ Kazincbarcikai Kistérségi Intézete (Egressy Béni út 34-36.) | é. sz. 48,250701°, k. h. 20,620917° |
| Arborétum Városüzemeltetési Non-profit Kft. (Mátyás király út 36.) | é. sz. 48,247869°, k. h. 20,623803° |
| Debreceni Egyetem Kazincbarcikai Kórháza (Május 1. út 56.) | é. sz. 48,254638°, k. h. 20,618875° |
| Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ (Fő tér 5.) | é. sz. 48,254064°, k. h. 20,624054° |
| Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat Központ (Építők útja 15.) | é. sz. 48,250452°, k. h. 20,616958° |
| Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége (Tóth Árpád út 2.) | |
| Műjégpálya (Hadak útja 1.) | é. sz. 48,251847°, k. h. 20,647425° |
| Polgári Védelmi Kirendeltség (Rákóczi tér 4.) | é. sz. 48,249058°, k. h. 20,618437° |
| Polgármesteri Hivatal (Fő tér 4.) | é. sz. 48,253962°, k. h. 20,623697° |
| Szociális Szolgáltató Központ (Építők útja 13-15.) | é. sz. 48,250452°, k. h. 20,616958° |
| Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (Eszperantó út 2.) | é. sz. 48,251816°, k. h. 20,621022° |
| Városi Fedett Uszoda (Hadak útja 3.) | é. sz. 48,252184°, k. h. 20,645618° |
| Városi Sporttelep (Akácfa út 1.) | é. sz. 48,244344°, k. h. 20,614552° é. sz. 48,242254°, k. h. 20,613754° é. sz. 48,242378°, k. h. 20,610464° é. sz. 48,244517°, k. h. 20,609369° |
| Városi Tűzoltóság (Szent Flórián tér 4.) | é. sz. 48,250856°, k. h. 20,647648° |
Oktatási intézményei[szerkesztés]
Általános iskola[szerkesztés]
- Pollack Mihály Általános Iskola és tagiskolái:
- Ádám Jenő Tagiskola
- Árpád Fejedelem Tagiskola
- Dózsa György Tagiskola
- Gárdonyi Géza Tagiskola (Szuhakálló)
- Kazinczy Ferenc Tagiskola
Művészeti iskola[szerkesztés]
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézménye
Középiskolák[szerkesztés]
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Tagiskolája
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
Egyházi fenntartású oktatási intézmények[szerkesztés]
- Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
- Szalézi Szent Ferenc Gimnázium (korábban Ságvári Endre Gimnázium)
- Tompa Mihály Református Általános Iskola (korábban Herman Ottó Tagiskola)
- Angyalkert görög katolikus óvoda
Látnivalók[szerkesztés]
| Városi Kiállítóterem (időszakos kiállítások) | é. sz. 48,250196°, k. h. 20,621592° |
| Kisgaléria (fotókiállítások) | é. sz. 48,251621°, k. h. 20,621501° |
| Felsőbarcikai református templom (barokk, 18. század) | é. sz. 48,265133°, k. h. 20,618671° |
| Görög katolikus templom (1995) | é. sz. 48,255747°, k. h. 20,621511° |
| Szent Család római katolikus templom(2007) | é. sz. 48,253995°, k. h. 20,620639° |
| Hild-emlékoszlop (1984)[6] | é. sz. 48,253179°, k. h. 20,624089° |
| John Lennon-emlékoszlop[7][8] | |
| Főtér (tervezte Hofer Miklós,1952) | é. sz. 48,253773°, k. h. 20,624107° |
| Kazincbarcikai Városi Strandfürdő és Szabadidőközpont | é. sz. 48,249549°, k. h. 20,625846° |
| Csónakázó-tó [9] | é. sz. 48,244689°, k. h. 20,624158° |
| I. világháború barcikai áldozatainak emlékére állított Turul-szobor[10] | é. sz. 48,2649786°, k. h. 20,618476° |
A városközpont szobrai [11][szerkesztés]
| Jókai Mór mészkőszobra (Antal Károly, 1966) Jókai Mór tér | é. sz. 48,248167°, k. h. 20,618645° |
| Egressy Béni kőportréja (Nagy István János, 1974) Művelődési Központ mellett | é. sz. 48,254040°, k. h. 20,624506° |
| Munkácsy Mihály bronz szobra (Pátzay Pál, 1965) Munkácsy Mihály tér | é. sz. 48,250115°, k. h. 20,619542° |
| Derkovits Gyula bronz szobra (Melocco Miklós, 1989) Derkovits Gyula tér | é. sz. 48,244549°, k. h. 20,617646° |
| Táncospár (bronz; Olcsai-Kiss Zoltán, 1957) Egressy Béni tér | é. sz. 48,250337°, k. h. 20,620766° |
| Diana őzzel (bronz; Huszár Imre, 1960) Völgy park | é. sz. 48,252832°, k. h. 20,619888° |
Képgaléria: szobrok, emlékművek[szerkesztés]
-
Antal Károly: Jókai Mór (1966) (mészkő)
-
Búza Barna: Kuruc lovas (1956) (bronz)
-
Ohmann Béla: Szüret (1957) (mészkő)
-
Olcsai-Kiss Zoltán: Táncospár (1957) (bronz)
-
Mezey István: Hild-emlékoszlop (1984) (krómacél)
-
Szanyi Péter: 1956-os emlékmű (2006) (vas)
A város kitüntetései[szerkesztés]
- 1982 Hild János-díj
- 1988 Nemzeti Sportváros
- 1999 Európa Diploma
- 2002 Európa Becsületzászló
- 2012 Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Területfejlesztési Nívódíja [12]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Paksi József református püspök 1763. március 12-én (Sajókazincon).
- Egressy Béni zeneszerző, író, színész 1814. április 21-én (Sajókazincon, a helyi református lelkész fiaként).
- Singer Jakab egyházi író, orientalista 1867. december 13-án (anyakönyvezve Sajókazinc).
- Lipcsei Péter labdarúgó 1972. március 28-án.
- Kalácska Gábor rádiós műsorvezető, zenei szerkesztő 1974. november 28-án.
- Simon Kornél színész 1976. szeptember 1-jén.
- Rubint Réka fitnesz-edző 1978. június 28-án.
- Dara Edit színházi táncos, modell 1985. október 20–án.
Kazincbarcika Város Díszpolgárai[szerkesztés]
Testvérvárosok[szerkesztés]
Burgkirchen, Németország
Dimitrovgrad, Bulgária
Knurów, Lengyelország
Świdnica, Lengyelország
Nagyrőce, Szlovákia
Nagyszentmiklós, Románia
Técső, Ukrajna
Képgaléria[szerkesztés]
-
A belváros 2007. novemberében: középpontban a Városháza és az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ
-
A panelprogram során 2007-ben felújított épület
-
A BorsodChem Zrt., Berente (balra) és Kazincbarcika (fent)
Források[szerkesztés]
- ↑ Kazincbarcika települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ Kazincbarcika : Zsákutca vagy útelágazás, 9. o (1995)
- ↑ Kazincbarcika Mozaik 2013. január 31. (3. oldal) Jövőre 60 éves a város)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként. nepszamlalas.hu, 2001. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
- ↑ Mezey István tervei alapján készült, s a város Fő terén áll, emléket állítva az 1982-ben elnyert Hild János-díjnak.
- ↑ 1986-ban a Kertváros II. számú Általános Iskola egyik tanárának és tanulóinak kezdeményezésére és közreműködésével készült, és a Jubileumi park egyik sétánya mellett állt. Az oszlopot vandál kezek tönkretették, mára csak fényképfelvétel maradt róla.
- ↑ John Lennon-emlékoszlop
- ↑ horgászparadicsom, mellette csónakázási lehetőség. Közkedvelt parkját rengeteg virág, változatos faállomány színesíti. A közelében lévő modern gyermekjátszóteret 2009-ben adták át.
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
- ↑ Szoboralap - Kazincbarcika köztéri alkotásai
- ↑ Barcikának nívódíjat ért az „Isteni szikra” (2012. július 25.)
- Árpádkori új okm. VII. 102. (Dl. 9815)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
- Kazincbarcika hírei. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
- Startlap linkgyűjtemény. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
- Légifotók Kazincbarcikáról. (Hozzáférés: 2009. augusztus 17.)
- Papp Attila. Ismerkedjünk Kazincbarcikával (pdf), Kazincbarcikai Városi Könyvtár (1974)
- szerk. Sikos T. Tamás. Kazincbarcika - zsákutca vagy útelágazás? (pdf). Hozzáférés ideje: 2011. január 25.
- Magyar Hidrológiai Társaság (2010)
- Barcikai Históriás Online X. évfolyam 1999. évi 1. (17.) szám
- Kazincbarcika az Élmények Völgye ajánlatában

