Tállya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Tállya
Tállya légifotó1.jpg
Légifelvétel
Tállya címere
Tállya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Szerencsi
Kistérség Szerencsi
Jogállás község
Polgármester Osika József[1]
Irányítószám 3907
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1929 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tállya (Magyarország)
Tállya
Tállya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 14′ 010″, k. h. 21° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 010″, k. h. 21° 13′ 33″
Tállya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tállya
Tállya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tállya weboldala

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban.[3] A híres tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, Miskolctól 45 km-re keletre.

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Golop (3 km), Mád (7 km), Rátka (kb. 3 km)

Legközelebbi város: Abaújszántó (6 km)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”
  • Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom. (Ez a valóságban nem igaz, Kossuth anyakönyvi bejegyzése azonban valóban a tállyai evangélikus templomban volt, ahol aztán a 19. század eleji tűzvészben elpusztult.)
  • A község központjában szobrot állítottak azt jelezve, hogy egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai [1].

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus)
  • Református templom (barokk, 1753)
  • Evangélikus templom (késő barokk)
  • Vár romjai
  • Rákóczi-kúria (17. század)
  • Maillot-kastély (1720,)
  • Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
  • Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége,magán tulajdon)
  • Postaház (18. század; a településen 1567 óta működik posta)
  • „Európa közepe” szobor
  • Lavotta János síremléke
  • Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]