Tállya
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Tállya | |||
 |
|||
| Légifelvétel | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Szerencsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Osika József[1] | ||
| Irányítószám | 3907 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1976 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 52,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tállya
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tállya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Tállya weboldala | |||
Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben. A híres tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, Miskolctól 45 km-re keletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Környező települések
Golop (3 km), Mád (7 km), Rátka (kb. 3 km)
Legközelebbi város: Abaújszántó (6 km)
[szerkesztés] Története
A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Érdekességek
- IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”
- Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom.
- A község központjában szobrot állítottak azt jelezve, hogy egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai [1].
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus)
- Református templom (barokk, 1753)
- Evangélikus templom (késő barokk)
- Vár romjai
- Rákóczi-kúria (17. század)
- Maillot-kastély (1720,)
- Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
- Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége,magán tulajdon)
- Postaház (18. század; a településen 1567 óta működik posta)
- „Európa közepe” szobor
- Lavotta János síremléke
- Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1930-ban Alfred Pasternak, Los Angeles-i szülész és orvostörténeti szakíró [2]
- Lavotta János itt van eltemetve
- 1865-ben itt született Zempléni Árpád költő
