Nagyrőce

Nagyrőce (Revúca)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Turisztikai régió	Gömör
Rang	város
Első írásos említés	1357
Polgármester	Eva Cireňová
Irányítószám	050 01
Körzethívószám	058
Népesség
Teljes népesség	12 828 fő (2011) +/-
Népsűrűség	330 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	352 m
Terület	38,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyrőce Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 20° 07′ 00″48.6833333333, 20.1166666667
Nagyrőce weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá. 2011-ben 12 828 lakosából 10 948 szlovák, 360 roma és 189 magyar volt.

Fekvése

Rimaszombattól 50 km-re északkeletre, a Murány-folyó bal partján fekszik.

Története

A városkát német telepesek alapították a 13. században. A Murány-völgy központi települése. Első írásos említése 1357-ből származik "Nagy Reucze" alakban. 1435ben "Rewcze", 1453-ban "Noghrewche" néven említik. 1427-ben 70 adózó portája volt. A felvidéki vasgyártás egyik központja volt, 1556-ban 8 vaskohó működött a településen, ebben az évben a török kirabolta és felégette Nagyrőcét. Ezután 1690-ig a töröknek is adózott. 1557-ben városi rangot kapott. Német telepesei a 17–18. századra a pusztítások és a szlovák betelepülés miatt elszlovákosodtak. 1690-ben már csak 33 család élt a településen, közülük 20 zsellér és 13 parasztcsalád volt. Ebben az időben alakultak első céhei, 1694-ben a csizmadiák, 1697-ben a molnárok alapítottak céhet. Jelentős vasércbányászattal, posztó- és szövőiparral rendelkezett. 1862-ben itt nyílt meg az első szlovák gimnázium és a szlovák kulturális élet egyik központja lett. A város a szlovák nemzeti mozgalom egyik központja is volt, szlovák gimnáziumát 1874-ben a magyar hatóságok betiltották.

Vályi András szerint "Kis Rőcze, Nagy Rőcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rőczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésű, réttyei jók, legelőjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre."

Fényes Elek szerint "Rőcze (Nagy), Rauschenbach, Welka Rewucza, tót mv., Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz nyugotra 4 mfdnyire, a Rewucza és Jolsva vizek összefolyásánál: 524 kathol., 1342 evang. lak. Evang. anyaszentegyházzal. A kath. templom 2 tornyu, s benne egy 13-ik századbeli harang függ. Határa hegyes; lakosai földmivelésből, kézmüvességből, vasbányászatból, vászon- és gyolcsszövésből táplálják magukat. F. u. h. Coburg."

1910-ben 1925 lakosából 1000 magyar és 884 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásának székhelye. 1963-ban városi rangot kapott, 1996-óta újra járási székhely. 2001-ben 13 500 lakosa volt.

Nevezetességei

• 14. századi eredetű Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt gótikus római katolikus temploma, korabeli értékes szárnyasoltárral. Eredetileg két tornya volt, az alacsonyabb torony 1892-ben egy tűzvészben égett le.
• Evangélikus temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban, tornyát 1788-ban építették.
• Az első szlovák nyelvű gimnázium 18. századi épülete. Eredetileg rokokó kúria volt. 1862 és 1874 között itt működött az első szlovák középiskola, ahol ez idő alatt 566 diák tanulhatott.
• A városháza épülete 1809-ben épült klasszicista stílusban.
• A városi kórház 1875 és 1877 között épült fel, neoklasszicista stílusban.

Külső hivatkozások

• Nagyrőce város hivatalos oldala
• A város virtuális oldala
• Tourist-channel
• Nagyrőcei Polgár Info – független hírportál
• A nagyrőcei katolikus plébánia honlapja
• Alapinformációk
• Nagyrőce Szlovákia térképén
• E-obce.sk