Melocco Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Melocco Miklós
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
 Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
 Melocco Miklós szobrászművész
Szent István király megkoronázása, Esztergom, Várhegy
Mátyás király-emlékmű, Székesfehérvár
A Páneurópai piknik emlékműve, a sopronpusztai emlékparkban

Melocco Miklós (Róma, 1935. április 3. –) Kossuth-díjas szobrászművész.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Polgári családban és környezetben, Rómában született, így neveltetésével elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinbe költöztek, majd hazatértek Magyarországra. A budapesti, Stefánia úti lakásukkal szomszédságban Ligeti Miklós szobrász lakott, s ez is mély benyomást gyakorolt rá. A második világháború alatt és utána pár évig a család Iváncsán élt.[1]

Budapesten Melocco Miklós egyházi iskolába járt. Apját, Melocco Jánost (1909. december 26 - 1951. február 22.), aki katolikus újságíró volt, 1947-1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője, elfogták, s az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték. 1951. február 22-én akasztással végezték ki.[2] Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt a gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították.

1955-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak. 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett. Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (a padon ülő Adyt csinálta itt). 1970-től a Kecskeméti Művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott. 1981-től Zsámbékon telepedett le, azóta is itt él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag.

[szerkesztés] Kitüntetései, díjai

Zsámbék díszpolgára.

[szerkesztés] Kiállításai

[szerkesztés] Egyéni kiállítások

[szerkesztés] Válogatott csoportos kiállítások

  • 1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1963 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1964 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1966 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1966 • 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1967 • Fiatal Művészek V. Párizsi Biennáléja, Párizs
  • 1967 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1968 • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest
  • 1968 • X. Miskolci Országos kiállítás, Miskolc
  • 1970 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs
  • 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
  • 1973 • Magyar Szobrászat 1957–1972, Moszkva
  • 1974 • IV. Országos Nyári Tárlat, Debrecen
  • 1976 • V. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs
  • 1978 • Szobrászat '78, Műcsarnok, Budapest
  • 1980 • Szobrászati Biennále, Monza
  • 1988 • Fővárosi Képtár, Budapest
  • 1991 • Kortárs képzőművészet, Magyar Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum, Budapest
  • 1991 • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest
  • 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest.

[szerkesztés] Művei

[szerkesztés] Köztéri művei

1956-os emlékmű Szegeden
  • 1956-os forradalom emlékműve (mészkő, 1997, Szeged, Rerrich Béla tér).[4]
  • 1956-os emlékmű (2003, Debrecen). [2]
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve (bronz, 1997, Vác, Postapark)
Ady Endre szobra a pécsi Barbakánkertben
Brusznyai Árpád emlékműve Veszprémben.
A Földműves című szobor Ópusztaszeren.
  • Földműves emlékmű (mészkő, 1979, Ópusztaszer, Nemzeti Emlékpark)
  • Fürdőző elefánt (mészkő, 1962, Ózd-Bolyok, bölcsőde)
  • Gerelyes Endre (terrakotta portré, 1986, Salgótarján, Ifjúsági Művelődési Ház)
  • István megkoronázása (Esztergom)
  • József Attila-emlékmű (süttői mészkő, 1983, Mezőhegyes, Művelődési Központ)
  • József Attila-oltár (festett, gipsz, 1982, Komló, Színház)
  • Kamaszok díszkútja, Iváncsa. [11]
  • Kanyó Zoltán-síremlék (mészkő, 1985, Szeged, Belvárosi temető)
  • Kilus kút (mészkő, 1986, Budapest, I. ker., Mészáros u.)[12]
  • Kisboldogasszony (1983)
Klebelsberg Kunó, Szeged, Széchenyi tér
Széchenyi István gróf szobra Miskolcon.

[szerkesztés] Egyéb művei

[szerkesztés] Publikációi (válogatás)

  • A halotti maszk. In: Művészet, 1973/3.
  • A nagy közhely. In: Művészet, 1974/3.
  • Az akt. In: Művészet, 1974/12.
  • A Hősök tere. In: Mozgó Világ, 1976/1.
  • Szobor, szobrász, megrendelő. In: Mozgó Világ, 1976/5.
  • A győri Radnóti-szoborról. In: Kortárs, 1984/5.
  • Gibitz báró nézetei. In: Hitel, 1988/2., 1988/3.
  • Mátyás király emlékműve. In: Hitel, 1990/7.
  • Széchenyi nem gólem. In: Élet és Irodalom, 1993. május 28.
  • „Isten törött csellója, hallgatok.” Török Richárd halálára. In: Árgus, 1993/4.
  • Ki volt Török Richárd? . In: Új Magyarország, 1994. július 19.
  • Mit ér az ember, ha magyar? Névjegy. A Magyar Művészeti Akadémia kincsestára.
  • Életrajzok, dokumentumok 1992–1994, Budapest, 1995
  • Elmélkedés a szobrászatról. In: Alföld, 1995/9.
  • Jogtalan honfoglalás. In: Hitel, 1998/11.
  • Filep Sándor festőművész (katalógus bevezető tanulmánya, Óbuda, 1999)
  • Párkányi Péter szobrászművész (katalógus bevezető tanulmánya, Budapest, 1999)
  • Melocco Miklós: Az ütések alatt (Melocco Miklóssal beszélget Fazekas Valéria) - Magyarnak Lenni XXXV. kötet. Kairosz kiadó
  • Makovecz Imre - Melocco Miklós - Szörényi Levente: Magyar lélek magyar forma (Manréza füzetek 5.) Éghajlat könyvkiadó.

[szerkesztés] Művei közgyűjteményekben

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Melocco Miklós: Kamaszok - díszkút
  2. ↑ http://ujember.katolikus.hu/Archivum/010311/0602.html Új Ember 2001. március 11. LVII. évf. 10. szám. És http://www.makusz.hu/makusz-hir/234/melocco-tablahoz-melocco-konyv
  3. ↑ A kitüntetést a pannonhalmi főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok alapította, hogy ily’ módon ismerjék el azok munkáját, akik gyarapítják hazánk kulturális értékeit, s gazdagítják nemzeti örökségünket.[1]
  4. ↑ A mű azt ábrázolja, hogy a szabadság lepkéjét , a kérészéletű forradalom jelképét 19 ember hordozza a vállán. 1956-os fiatalok, drága halottak, megtért disszidensek, túlélő barátok. Valóságos emberekről mintázta az alakokat, köztük van az ifjú Latinovits Zoltán, Mansfeld Péter, akit 18. születésnapja után 11 nappal végeztek ki, a szegedi forradalom mártírját, Danner Jánost (1929–1956) is megörökíti, köztük van a szobrász is, aki 1956-ban volt fiatal, s még sok más ismerős arc. A lepke szárnyain Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményének sorait olvashatjuk.Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, 1956.
  5. ↑ Az Ady-oltár elkészülésének története
  6. ↑ Egy alapvetően szellemi embert, tetteiben mérhető politikust ábrázol. Arcmásának ismert vonásait a nagyméretű fej jeleníti meg, míg testét szellemi értékek teremtésében bővelkedő életműve formálja. Ez utóbbi egy dór oszlop papírlapokra írt szövegekkel. Ld. Somorjai i.m. 43. o.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Irodalom

  • Bolgár K.: Melocco Miklós és Sváby Lajos kiállítása, Műcsarnok, 1967. (katalógus bevezető tanulmánya).
  • Szabó Gy.: Melocco megbizatása. In: Élet és Irodalom, 1972. január 22.
  • Rózsa György: Hungarian variations on grand art, op art and pop art. In: New Hungarian Quarterly, 1972
  • Petényi K.: Deheroizált emlékművek. In: Művészet, 1973. 4. szám
  • Vadas József: Zseniális hanyagságok. In: Élet és Irodalom, 1975. szeptember 6.
  • Szuromi P.: Emlékmű születik. In: Művészet, 1980. 8. szám
  • Lóska L.: A megfáradt Ady. In: Új Forrás, 1981. 2. szám
  • Menyhárt L.: A közvetlenségről - közvetlenül. Beszélgetés Melocco Miklóssal. In: Művészet, 1982. 6. szám
  • Kernács Gabriella: Melocco Miklós, 1985. Corvina műterem ISBN 963-13-1985-7
  • Feuer G.: Körösényi Tamás, Melocco Miklós és Török Richárd kiállítása. In: Művészet, 1986. 6. szám
  • Pátzay M.: Egy hagyománytisztelő újító. In: Művészet, 1987. 5. szám
  • Kovács Péter: Melocco Miklós Ady-oltára. In: Sub Minervae Nationis Praesidio, Budapest, 1989
  • Kovács Péter: Melocco Miklós Ady-oltára. In: Németh Lajos emlékkönyv, ELTE, 1989
  • Kovács Péter: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992.
  • Szabó J.: Emlékművek, szobrok Magyarországon. In: Új Művészet, 1992. 1. szám
  • Kovács I.: Ady-emlékmű, halotti és élő maszkjaival. In: Holmi, 1995. 3. szám
  • Wehner T.: Melocco Miklós '56-os emlékmű, Szeged. In: Magyar Művészeti Fórum, 1999. 1. szám

[szerkesztés] Filmek a művészről

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Melocco Miklós témájú médiaállományokat.
  • „Tárlatról tárlatra” (szerk.: Kernács G.), MTV, 1972
  • „Művészeti Magazin” (szerk.: Kernács G.); MTV, 1979.
  • M. Nagy R.-Wehner T.: Melocco Miklós hatvan esztendős, Picasso-k kalandjai, MTV, 1995
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Melocco_Miklós&oldid=13118019”