Móra Ferenc
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbelei makai".
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden – azonban több mint 200, nem az író szándékai szerinti változtatással (cenzúra) – 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.[1]
1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók
[szerkesztés] Művei
- Rab ember fiai (Budapest, 1909)
- Mindenki Jánoskája (Budapest, 1911)
- Csilicsali Csalavári Csalavér (Budapest, 1912)
- Filkó meg én (Budapest, 1915)
- Kincskereső kisködmön (Budapest, 1918)
- Dióbél királyfi (Budapest, 1922)
- A festő halála (regény, Budapest, 1921, később Négy apának egy leánya címmel jelent meg)
- Georgikon (Budapest, 1925)
- Nádihegedű (Budapest, 1927)
- Ének a búzamezőkről (regény, Budapest, 1927)
- Beszélgetés a ferdetoronnyal (Budapest, 1927)
- Véreim (Budapest, 1927)
- Sokféle (Budapest, 1927)
- Egy cár, akit várnak (Budapest, 1930)
- Aranykoporsó (történelmi regény, Budapest, 1932)
- Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (önéletrajzi regény, Budapest, 1934)
- Utazás a földalatti Magyarországon (Budapest, 1935)
- Parasztjaim (Budapest, 1935)
- Dióbél királykisasszony (Budapest, 1935)
- Napok, holdak elmúlt csillagok (Budapest, 1935);
- Titulász bankója(Történelmi elbeszélések, mesék)
- Az Aranyszőrű bárány
- A cinege cipője
- Az égbelátó
- Hannibál föltámasztása
- A hatrongyosi kakasok
- Hol volt, hol nem volt
- Zengő ABC
- Írások Csókáról (szerk: Olajos Laura), Bába Kiadó, Szeged 2004. ISBN 963 9511 92 7
[szerkesztés] Társasági tagság
- Dugonics Társaság
- Petőfi Társaság (1915-)
- Szegedi Múzeumbarátok Egyesülete (alakult 1920. február 29-én, Móra tagja lett az intézőbizottságnak)
- Kisfaludy Társaság (1931-)
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- ^ Elveszettnek hitt Móra-regényt találtak – kontextus.hu.
- Új magyar irodalmi lexikon /szerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. 2. köt. ISBN 9630568063 (összkiadás ISBN 9630568047) Móra Ferenc szócikket ld. 1409-1410. p.
- A hagyomány szolgálatában : Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól/ szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002. ISBN 9637217568 Móra Ferencről ld. 20-27. p.
- Lengyel András: A „másik” Móra, 2005. Bába Kiadó, Szeged ISBN 963 7337 18 0
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Magyar életrajzi lexikon
- A Somogyi-könyvtár kiállítása
- Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka
- Móra Ferenc művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
- Móra Ferenc munkái: Szövegek konkordanciákkal és gyakorisági
- Móra Ferenc a PORT.hu-n
- Móra Ferenc lap.hu

