1922

1922 más naptárakban
Gergely-naptár	1922
Ab urbe condita	2675
Bahái naptár	78 – 79
Berber naptár	2872
Bizánci naptár	7430 – 7431
Buddhista naptár	2466
Burmai naptár	1284
Etióp naptár	1914 – 1915
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1977 – 1978
Shaka Samvat	1844 – 1845
Kali juga	5023 – 5024
Holocén naptár	11922
Iráni naptár	1300 – 1301
Japán naptár	2582 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4618–4619
Kopt naptár	1638 – 1639
Koreai naptár	4255
Muszlim naptár	1340 – 1341
Örmény naptár	1371 ԹՎ ՌՅՀԱ
Thai szoláris naptár	2465
Zsidó naptár	5682 – 5683

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927

Események

Határozott dátumú események

• január 25. – A Szlovák Néppárt a nemzetgyűlésben beterjeszti első hivatalos tervezetét Szlovákia autonómiájának törvénybe iktatására.
• április 23. – A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja VI. Mehmed szultánt a trónjától.
• április 28. – Centralista célzatú közigazgatási reform Jugoszláviában.
• július 24. – Újból fellángol a nyugat-magyarországi felkelés Burgenlandban a Rongyos Gárda vezetésével, amely sokkal inkább Horthy-ellenes álláspontot képvisel és Lajtabánság nem áll vissza.
• július 25. – A mosonbánfalvi összecsapás a rongyosok és az osztrák rendőri alakulatok között.
• július 31. – Csehszlovákiában befejezi működését az utolsó magyar főiskola, a kassai jogakadémia.
• augusztus 15. – Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatja idősebbik fiát, Istvánt.
• augusztus 31. – A második csehszlovák–jugoszláv szövetségi szerződés.
• szeptember 18. – Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.
• október 11. – A kemalista török vezetés és az antant Mudanjában fegyverszünetet köt.
• november 1. – Törökországban eltörlik a szultanátust.
• november 15. – A Távol-keleti Köztársaság felvételét kéri a szovjet köztársaságok közzé.
• november 17. – VI. Mehmed száműzetésbe távozik Olaszországba.
• november 19. – A szultanátus hívei II. Abdul-Medzsidet kiáltják ki szultánnak.
• december 30. – Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak a megalakulását.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – Kolozsváron megnyílik a repülőtér.

Az év témái

1922 a tudományban

• szeptember 13. – Megmérik a levegő eddigi legmagasabb hőmérsékletét Líbiában (58 °C).
• november 26. – Howard Carter és George Carnarvon megkezdi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjának feltárását.

1922 a filmművészetben

• május 21. – megjelenik a moszkvai moziban Dziga Vertov első Kino-pravdá-ja, a havi híradó. Az egész Szovjetuniót járják az operatőrök, hogy dokumentálják a szocializmus építését.
• A magyar filmes emigrációs hullámnak köszönhetően Bécsben 38 filmművész dolgozik, míg budapesti filmgyárak külföldieket szerződtetnek.
• A legtöbb budapesti mozi amerikai tulajdonba kerül. Az I. világháború alatt betiltott amerikai, francia és olasz filmek elöntik a pesti vásznakat.

• Foolish Wives (Szeszélyes asszonok) – rendező és főszereplő Erich von Stroheim
• Nosferatu – rendező F.W. Murnau és főszereplő Max Schreck
• Oliver Twist – főszereplő Jackie Coogan
• Robin Hood – rendező Allan Dwan és főszereplő Douglas Fairbanks

• Balogh Béla – Beszéljen a papájával, Mozibolond
• Deésy Alfréd – Székelyvér, Petőfi, Őfensége inkognitóban, Ludas Matyi
• Bolváry Géza – Meseország

1922 az irodalomban

• József Attila: Szépség koldusa
• Kodolányi János: Sötétség (első megjelent novellája)
• Erdélyi József: Ibolyalevél (első verseskötete)

1922 a zenében

• március – Bartók: I. hegedű-zongora szonáta bemutatója Arányi Jelly és Bartók Béla közreműködésével.
• Ez év őszén írja meg Bartók Béla a II. hegedű-zongora szonátáját.
• Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara bemutatja a Bartók művét a Négy zenekari darabot, Dohnányi Ernő vezényletével

1922 a sportban

• A MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub kilencedik bajnoki címe.

Születések

• január 1. – Farkas Antal magyar színművész († 2010)
• január 2. – Vertel József grafikusművész, bélyegképtervező († 1993)
• január 3. – Keresztesi Béla erdőmérnök, az MTA tagja († 2001)
• január 3. – Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító († 1991)
• január 11. – Telegdi Bálint Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus, az MTA tiszteletbeli tagja († 2006)
• január 16. – Csorba István színész († 1981)
• január 17. – Bakos Ferenc nyelvész († 1996)
• január 21. – Telly Savalas amerikai színész. Neve mindörökre összeforrott az általa alakított Kojakkal († 1994)
• február 2. – Faragó József néprajzkutató († 2004)
• február 10. – Göncz Árpád köztársasági elnök
• február 15. – Jožef Smej maribori püspök
• március 1. – Jichak Rabin Nobel-díjas izraeli politikus, miniszterelnök († 1995)
• március 3. – Hidegkuti Nándor világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára († 2002)
• március 7. – Csányi György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta († 1978)
• március 12. – Jack Kerouac amerikai író († 1969)
• március 18. – Pécsi Sándor színész († 1972)
• március 19. – Polinszky Károly vegyészmérnök, az MTA tagja, 1974–1980-ban Magyarország oktatásügyi minisztere († 1998)
• március 23. – Ugo Tognazzi olasz színész és rendező († 1990)
• április 19. – Erich Hartmann német katonatiszt, minden idők legeredményesebb (352 légi győzelem) vadászpilótája († 1993)
• április 21. – Holl Béla piarista szerzetes, irodalomtörténész († 1997)
• május 21. – Fehér Klára író, újságíró († 1996)
• június 2. – Kiss Lajos nyelvész, szlavista, a magyar helynév-etimológiai kutatások úttörő alakja, az MTA tagja († 2003)
• június 14. – Kevin Roche ír származású amerikai Pritzker-díjas építész
• június 19. – Aage Niels Bohr Nobel-díjas dán magfizikus, a Nobel-díjas Niels Bohr fizikus fia († 2009)
• július 15. – Leon Max Lederman Nobel-díjas fizikus
• július 30. – Pálinkás-Pallavicini Antal honvéd őrnagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja († 1957)
• augusztus 8. – Reich Károly Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus († 1988)
• augusztus 15. – Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó († 1958)
• augusztus 18. – Alain Robbe-Grillet francia regény-, esszé- és filmíró, a becsületrend lovagja († 2008)
• augusztus 20. – Agárdy Gábor színművész († 2006)
• szeptember 1. – Vittorio Gassman Oscar-díjas olasz színész († 2000)
• szeptember 8. – Tomanek Nándor Jászai Mari-díjas magyar színművész († 1988)
• szeptember 19.– Majtényi Erik romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító († 1982)
• szeptember 22. – Jang Csen-ning kínai-amerikai fizikus, aki a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területén dolgozott
• szeptember 27. – Arthur Penn amerikai rendező († 2010)
• október 7. – Polcz Alaine író, pszichológus († 2007)
• október 7. – Wagner Nándor szobrász, festő († 1997)
• október 13. – Rózsa György könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az ENSZ genfi könyvtára főigazgatója († 2005)
• október 13. – Schweitzer József országos főrabbi
• október 23. – Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg († 2008)
• október 27. – Michel Galabru, francia születésű színész
• október 31. – Barbara Bel Geddes amerikai Golden Globe- és Emmy-díjas színésznő († 2005)
• november 11. – Kurt Vonnegut amerikai író († 2007)
• november 14. – Butrosz Butrosz-Gali egyiptomi politikus, az ENSZ főtitkára
• november 15. – Igor Jakovlevics Sztyecskin szovjet fegyvertervező († 2001)
• november 16. – José Saramago portugál író († 2010)
• november 16. – Salvatore Giuliano szicíliai bandita és szeparatista († 1950)
• november 22. – Eugene Stoner amerikai mérnök, fegyvergyáros, az M-16 gépkarabély alkotója († 1997)
• december 10. – Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes († 1974)
• december 14. – Németh Amadé karmester, zeneszerző († 2001)
• december 15. – Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező († 2004)
• december 22. – Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári püspök († 2008)

Halálozások

• január 1. – Kühár István katolikus szlovén pap, a Szlovenszka krajina-program egyik kidolgozója, Kühár János testvére (* 1887)
• január 22. – XV. Benedek pápa (* 1854)
• február 18. – Berzeviczy Béla magyar huszártiszt, I. világháborús honvéd vezérőrnagy (* 1870)
• február 21. – Chernel István magyar ornitológus (* 1865)
• március 20. – Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus (* 1837)
• március 24. – Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (* 1839)
• április 1. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és|cseh király (* 1887)
• április 8. – Erich von Falkenhayn német tábornok és katonapolitikus az első világháború idején, 1914–16 között a császári német hadsereg főparancsnoka (* 1861)
• augusztus 1. – Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár (* 1859)
• augusztus 2. – Alexander Graham Bell skót feltaláló (telefon) (* 1847)
• augusztus 4. – Enver pasa oszmán katonatiszt, az ifjútörökök vezetője, az első Balkán-háború és az első világháború alatt a birodalom irányító egyénisége (* 1881)
• augusztus 7. – Kolosváry Sándor jogász, egyetemi tanár (* 1840)
• szeptember 1. – Pecz Samu építész (* 1854)
• szeptember 6. – Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője (* 1896)
• szeptember 27. – Apáthy István zoológus (* 1863)
• október 30. – Gárdonyi Géza író (* 1863)
• november 18. – Marcel Proust francia író (* 1871)
• december 28. – Kertész Kálmán zoológus, entomológus, az MTA tagja (* 1867)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Niels Henrik David Bohr
Kémiai	Francis William Aston
Orvosi-fiziológiai	Archibald Hill, Otto Fritz Meyerhof
Irodalmi	Jacinto Benavente
Béke	Fridtjof Nansen