Banner János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Banner János
Banner János arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Banner János arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Született1888. március 6.
Székudvar
Elhunyt1971. június 29. (83 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaősrégész,
néprajzkutató,
egyetemi tanár
SírhelyeFarkasréti temető (55-1-48)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Banner János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Banner János (Székudvar, 1888. március 6. – Budapest, 1971. június 29.) ősrégész, néprajztudós, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora (1957).

Kutatási területe: Tárgyi néprajz. Ősrégészeti kutatás-történet. Újabb kőkor, rézkor, bronzkor. Helyi régészeti és őskori művelődési korszakok monográfiái.

Élete[szerkesztés]

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem-földrajz szakán végzett. 1910-ben doktorált és egy évvel később (1911) középiskolai tanári oklevelet szerzett. Makón, a Csanád Vezér Reálgimnáziumban (a mai József Attila Gimnázium), majd Jászberényben volt gimnáziumi tanár 1911-ben. 1913-tól a Jászberényi Múzeum őre volt. Régészet-néprajz szakos végbizonyítványt kapott 1914-ben. 1913-1917 között gyakornokoskodott a kolozsvári Erdélyi Múzeum Régiségtárában. Itt lett szakképzett muzeológus. A szegedi főreáliskola tanára volt 1920-1923 között. 1922-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen Magyarország tárgyi néprajza, kapcsolatban az ország demográfiájával, különös tekintettel az Alföldre és Délmagyarországra témakörben magántanárrá habilitálták. A szegedi Régiségtudományi tanszéken dolgozott 1924-1946-ig, 1937-1946 között ő volt a tanszékvezető. Dékán volt 1940–1941-ben. 1940-1944 között a Diákjóléti és Diákvédő Iroda elnöki tisztét is ő töltötte be. Szakmájából eredően gyakran tett rövid tanulmányutakat a közeli és a szomszédos országokban: Ausztria (1923, 1926, 1929), Németország (1929, 1937, 1958), Görögország (1933, 1934), Jugoszlávia (1933, 1935), Románia (1933), Olaszország (1934, 1935, 1937), Svájc (1937), Szovjetunió (1962). 1946-1967 között a Budapesti Tudományegyetem ősrégészeti tanszékének vezetője lett. 1968-ban vonult nyugdíjba.

Munkássága[szerkesztés]

Az alföldi ősrégészeti kutatások vezetőjeként mentette meg, ásta ki a fontos leletek százait. Az egyetem Régiségtudományi Intézetének régészeti anyagát eltároztatta. A Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (1937–1944) s a Fontes Rerum Archaeologicarum (I., Bp., 1944) szerkesztője volt. Célja a tervszerű tájkutatás, a rendszeres régészeti ásató és feldolgozó munka. Ő volt az első, aki megszerkesztette és összeállította a magyar régészeti szakirodalom első, teljes bibliográfiáját. Megtervezte az Alföldi Régészeti Kataszteri Intézetet is, de ez a terve a második világháború miatt, csak később, az MTA Régészeti Intézeténél a Magyarország régészeti topográfiája című sorozatban válhatott valósággá. Elkészítette a rézkori péceli kultúra monográfiáját (1956). Idős kora ellenére is tovább ásatott. Szerkesztő bizottsági tagja volt a szegedi Délvidéki Szemle (1940–1944), a budapesti Dissertationes Archaeologicae (1958-1969), s a krakkói Acta Archaeologica Carpathica (1966–1968) című folyóiratoknak.

Tudományos tisztség[szerkesztés]

  • MTA Régészeti Bizottsági tag (1936-1950; 1952-1961); elnök (1954-1955)
  • Union Int. des Sciences Prehistoriques et Protohistoriques állandó tanácsa tag; tiszteletbeli tag (1968)

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés]

  • Magyar Néprajzi Társulat, alapító tag (1922), választmányi tag (1933-1935; 1955-1958)
  • Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, tag (1923-); választmányi tag (1927-1950); 1952-1958), tiszteletbeli tag (1958-)
  • Magyar Történelmi Társulat
  • Magyar Földrajzi Társulat
  • Dugonics Társaság (1923-); titkár (1926-1936); elnök (1940-1944)
  • Belgrádi Régészeti Társulat levelező tag (1933-)
  • Német Birodalmi Régészeti Intézet levelező tag (1935-)
  • Angol Prehistorikus Társulat levelező tag (1957-)
  • Német Régészeti Intézet rendes tag (1961-)
  • Antropologische Gesellschaft in Wien tiszteletbeli tag (1969)

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • A békési magyarság népi építkezése (1911)
  • Szeged közgazdasága; Dugonics-Társaság, Szeged, 1922
  • Tarcsai halászok közt; Körösvidék Ny., Békéscsaba, 1923
  • A szegedi halászbárka (1925)
  • Tűzoltás a XVIII. században; Gruber Ny., Békéscsaba, 1925
  • Jelentés a Magyarcsanád-Bökényi próbaásatásokról; Gaál László Ny., Makó, 1926 (Családvármegyei könyvtár)
  • Halászat a Fekete-Körös torkolatánál (1926)
  • Népvándorláskori sírok Nagykamaráson; Városi Ny., Szeged, 1927 (Csanádvármegyei könyvtár)
  • A magyarországi zsugorított temetkezések; Városi Ny., Szeged, 1927
  • Az ószentiváni ásatások; Városi Ny., Szeged, 1928 (A Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára)
  • A békési pásztorok élete a XVIII. században (1929)
  • Adatok a XVIII. századbeli falusi élethez (1930)
  • A kökénydombi neolithkori telep; Városi Ny., Szeged, 1931 (A Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára)
  • A Marosvidék bronzkori zsugorított temetkezéseinek sírmellékletei; Somogyi-könyvtár–Városi Múzeum, Szeged, 1932 (A szegedi Városi Múzeum kiadványai)
  • A kopáncsi és kotacparti neolithikus telepek és a tiszai-kultúra 3. periódusa; Városi Ny., Szeged, 1933
  • A hódmezővásárhelyi városi múzeum régészeti osztályának első öt éve; Városi Ny., Szeged, 1934 (Csongrádmegyei könyvtár)
  • Békés község területének története a honfoglalás koráig; Petőfi Ny., Békés, 1939
  • Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig (Szeged, 1940)
  • Régészeti kutatások Békés-megyében; Városi Múzeum, Gyula, 1940 (Gyulai dolgozatok)
  • A kőkori élet Békés megyében (Gyula, 1941)[3]
  • A kökénydombi kőkori oltár; Somogyi Könyvtár, Szeged, 1942 (A szegedi Városi Múzeum kiadványai II.)
  • Das Tisza-, Maros-, Kőrös-Gebiet bis zur Entwicklung der Bronzezeit; ArchäologischesInstitut der Horthy-Universität, Szeged, 1942
  • Bibliographia Archaeologica Hungarica 1793–1943 (Szeged, 1944)
  • A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a XI. századig. Jakabffy Imrével (Budapest, 1945)
  • Die Péceler Kultur. Arch. Hung. 1956
  • Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg. Társszerzőkkel. Acta Arch. Hung. 1957
  • Régi kutatók, új feladatok. A gyulai Múzeum kilencven éve; Békés Megyei Ny., Gyula, 1959 (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai)
  • The neolilithic settlement on the Kremenyák Hill at Csóka. Acta Arch. Hung. 1960
  • Márki Sándor emlékezete; Békés Megyei Ny., Gyula, 1961 (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai)
  • A Lehelkürt szolgálatában; Szolnok Megyei Tanács, Szolnok, 1966 (Szolnok megyei múzeumi adattár)
  • Szalay Gyula, a Kiskun Múzeum alapítója. 1865. ápr. 28.–1937. febr. 12.; Múz. soksz., Bp., 1966 (Múzeumtörténeti sorozat)
  • A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye. Békési Élet, 1970
  • Mittelbronzezeitliche Tell-Siedlung bei Békés; Akadémiai, Bp., 1974 (Fontes archaeologici Hungariae)
  • Banner János öt békési tanulmánya; vál., sajtó alá rend. Becsei József; Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola–Nagyközség Tanácsa, Békéscsaba, 1972 (Bibliotheca Bekesiensis)
  • Békés, Kolozsvár, Jászberény, Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig; sajtó alá rend. Jankovich B. Dénes; Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1990 (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból)
  • Apátfalva néprajzi vázlata; József Attila Múzeum, Makó, 1990 (A makói múzeum füzetei)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 208. o. ISBN 963-05-1286-6  
  • László Gyula: Emlékezés Banner Jánosra (1888–1971). Cumania 1. Archeologia – Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, 225-229.
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Banner János lásd 86-87. p.
  • Banner János emlékezete születésének centenáriumán. Az 1988. március 1-jén Békésen és az 1988. március 6-án Hódmezővásárhelyen tartott emlékülések és tiszteletadó rendezvények előadásai és avatóbeszédei. Banner János két néprajzi dolgozatával; Bokorné Nagy Katalin, Dömötör János közrem. szerk. Szabó Ferenc, Munkácsy Múzeum, Békéscsaba, 1989
  • Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára; szerk. Fodor István; Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990
  • S. Turcsányi Ildikó: Banner János Emlékszoba. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához; Jantyik Múzeum, Békés, 1995 (Békési téka)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Banner_János&oldid=26758819”