Hódmezővásárhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hódmezővásárhely
Hodmezocivertanlegi3.jpg
Városháza
Hódmezővásárhely címere
Hódmezővásárhely címere
Becenév: Paraszt Párizs
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Hódmezővásárhelyi
Kistérség Hódmezővásárhelyi
Jogállás megyei jogú város
Polgármester Almási István[1]
Irányítószám 6800
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 45 207 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 96,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 487,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hódmezővásárhely (Magyarország)
Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 20° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 20° 19′ 08″
Hódmezővásárhely (Csongrád megye)
Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely
Pozíció Csongrád megye térképén
Hódmezővásárhely weboldala
Református templom
A barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben
A Városháza tornya
Magyar Hitel Bank és a Kossuth-szobor
Fekete Sas szálloda
A zsinagóga
Részlet az Emlékpont homlokzatáról
Rovásos helynévtábla 'Hódmezővásárhely', 2011.

Hódmezővásárhely (horvátul Vašrelj, Vašarelj[3]) megyei jogú város, Csongrád megye második legnagyobb népességű és Magyarország második legnagyobb területű városa. A Hódmezővásárhelyi járás és kistérség központja. Évszázadok óta egyike az Alföld legfontosabb gazdasági és kulturális központjainak, a legsikerebb egykori mezővárosok közé tartozik. A 20. század közepéig az ország legnépesebb városai közé tartozott: 1920-ban az ötödik, 1930-ban a tizedik helyen állt, 2010-ben már csak a huszonkettedik. 1950 és 1961 között Csongrád megye székhelye volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hódmezővásárhely a Tiszántúlon, a Maros-Körös közén fekszik. Az Alföld délkeleti részén, Szegedtől 25 km-re található, a 45-ös és a 47-es számú utak találkozásánál. Az országnak Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, a dél-alföldi régió jelentős oktatási, gazdasági, kulturális és művészeti centruma. A település az elmúlt évtizedben látványos fejlődéseken ment keresztül.

Megközelíthetőség és közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok-Tiszatenyő-Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó) és a 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalain érhető el. A két vasútvonal Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely és Hódmezővásárhely állomások között azonos nyomvonalon halad. A környező vasútállomások, megállóhelyek: Kútvölgy, Hódmezővásárhelyi Népkert, Hódmezővásárhelyi-Ipartelepek.
  • Autóbusszal több irányból is megközelíthető, de a város buszpályaudvarára több távolsági és expressz buszjárat nem tér be. A megyeszékhelyre egy átlagos tanítási napon közel 100 busz indul, igaz ezek jelentős része a várost érintő távolsági, vagy megyén belüli (pl Szeged-Szentes) városközi járat. Speciális menetrend és díjszabás szerint közlekedik a Szegedre óránként induló expresszbusz, ami a buszállomás érintése nélkül a vasútállomásról indul. Ezen a járaton csak alacsonypadlós légkondicionált buszok közlekedhetnek. Ezen a viszonylatot sokáig (1990-2006) a Hód-Mező Kft. autóbuszai közlekedtek. Szegeden kívül gyakran közlekedik autóbusz Makóra és Szentesre, mindkét városba két útirányon át. Maroslele és Földeák felé Makóra, míg Szentesre Barattyos illetve Mindszent felé lehet eljutni. Budapestre is közlekedik naponta hat autóbuszjárat. Ezen fontosabb úticélokon kívül persze a környező településekre (Orosháza, Székkutas) is közlekedik autóbusz, és a várost érintő több távolsági járat az ország különböző régióiba biztosít utazási lehetőséget.

Hódmezővásárhelyen helyi autóbuszközlekedés is van, igaz, a város szerkezetéből adódóan a járatok kevéssé kihasználtak. Jelenleg 15 viszonylat üzemel.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. Hód neve valószínűleg a hód állatnévvel azonos, a Hód-tava neve latinos formában a 13. századból ismert és ma is őrzi egy városrész és a Hód-tavi-csatorna. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó "mező" névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 599. o. ISBN 963-05-4568-3

Horvátul a településnek két neve létezik: a tompaiak által használt Vašrelj, és a bácsalmásiak által használt Vašarelj.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.

1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.

A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. 1873-ban törvényhatósági jogú város lett. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt, de a munkanélküliség egyre nagyobb gondot jelentett, és 1894-ben, Szántó Kovács János agrárszocialista aktivista bebörtönzése és az olvasókör könyveinek elkobzása miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a rendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.

Az első világháborút követően a város előbb francia, majd román megszállás alá került. Hódmezővásárhely román megszállása alatt a város nagy károkat szenvedett.

Először Bródy Sándor nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak 1909-ben, degradáló jelleggel. Ady Endre azonban szembeszállt Bródyval, a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére.[4]

A két világháború között a város jelentős területe és népessége ellenére még mindig falusias volt, a belvárost akácfákkal szegélyezett földes utcák vették körül, a város szélén pedig kis proletár házak sorakoztak, nagy gondot jelentett a munkanélküliség, már a századfordulótól folyamatos volt az elvándorlás, ami a város népességének csökkenését okozta.[4]

A második világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-től 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.

1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

2006. július 7-én az Emlékpont megnyitotta kapuit.

2009-ben Hódmezővásárhely Az Év Települése lett. Szintén még ebben az évben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapja "Az Év Honlapja" címét nyerte el.[5]

2010. június 19-én a város Magyar Örökség díjat kapott.

A város a környező településekkel (Mártély, Mindszent, Szegvár, Székkutas) létrehozta a „Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást”, mely elsősorban a települések idegenforgalmi kínálatának fejlesztését célozza.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es választás eredménye[6][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Lázár János Fidesz–[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] 10 521 66,69%
Molnár Lászlóné Jobbik 2008 12,73%
Havránek Ferenc Zöld Baloldal 1942 12,31%
Kis Andrea MSZP 1304 8,27%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Fidesz-KDNP 10                    
  Jobbik 2                    
  Zöld Baloldal 1                    
  MSZP 1                    

A 2012-es időközi választás eredménye[7][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Almási István Fidesz – Magyar Polgári Szövetség-Fidesz-KDNP 6 430 52,31%
Kis Andrea MSZP 2 792 22,72%
Kovács Sándor Jobbik 1 733 14,1%
Nagy László Független 1 346 10,95%

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város régóta lakott település, sőt, valamikor az ország egyik legnépesebb városa volt. A 19. század közepétől rohamos népességemelkedés zajlott le. 1857-ben 42 501 lakosa volt, de 1880-ra már 52 424 lelket számláltak. Ennek hátterében állt valószínűleg az is, hogy 1873-ban törvényhatósági joggal ruházták fel a települést. A századfordulón a lakosságszám már túllépte a 60 000-et, szám szerint 60 883 főt számláltak össze 1900-ban. Ezt követően kissé visszafogottabb lélekszám-emelkedés volt tapasztalható, majd kezdetét vette az azóta is tartó csökkenés. 1910-ben még 62 445 lakos, 1920-ban már 60 922 lakos, majd 1930-ra 60 342 lakos maradt a városban. Jelenleg a város lakossága már az 50 000 főt sem éri el. A folyamatos csökkenés legfőbb oka a térségben jellemző szerény népszaporulat és a mezőgazdaság modernizációját követő elvándorlás, kisebb részben a külterületi lakott helyek önálló településsé válása. Ilyenek voltak: Mártély, Kardoskút és Székkutas.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[8]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • kereskedelem és marketing
  • turizmus-vendéglátás
Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • idegenforgalmi szakmenedzser
  • reklámszervező szakmenedzser
  • vendéglátó szakmenedzser
Kommunikációs és Művészeti Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • fotográfia
  • kézműves

Gábor Dénes Főiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • konzultációs központ

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hódmezővásárhelyi Strand, Termálfürdő és Sportuszodában tíz medence - három fedett és hét nyitott - van. 2012. szeptember elsején átadott új belváros részét alkotó Tornyai János Múzeum bővített és nemzetközi színvonalra korszerűsített múzeum. Kulturálódni vágyókat pedig a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ várja.

Híres hódmezővásárhelyiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Hódmezővásárhely díszpolgárainak listája

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partnerkapcsolatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Szabó Gábor - Borus Gábor - Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhely történeti kronológiája, Bába Kiadó, Szeged 2003. 200 p. ISBN 963-9511-29-3
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon (szerk: Kőszegfalvi Ferenc, Borus Gábor) Bába Kiadó, Szeged 2002. 255 p. ISBN 963-9347-79-5
  • Kőszegfalvi Ferenc: Csodabogarak, bűnök, huncutságok, Bába Kiadó, Szeged 2007. 99 p. ISBN 978-963-9717-61-9
  • Kőszegfalvi Ferenc: Csomorkánytól Csomorkányig, Bába Kiadó, Szeged 2001. 217 p. ISBN 963-9347-14-0
  1. Fideszes jelölt nyert Hódmezővásárhelyen, de... (magyar nyelven). profitline.hu, 2012. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ^ a b Varsányi Attila: Így láttuk mi - A 20. század első felének Hódmezővásárhelye irodalmár vendégei szemével. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  5. [1]
  6. A 2010-es választás eredménye
  7. A 2012-es időközi választás eredménye
  8. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  9. István, a szobor: másfél száz változat - HVG

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Mindszent Szentes Orosháza Héraldique meuble compas.svg
Sándorfalva

Észak
Nyugat  Hódmezővásárhely  Kelet
Dél

Tótkomlós
Szeged Makó