Gyulai vár

Gyulai vár
Tengerszint feletti magasság	kb. 90 m
Épült	14.-15. század
Állapota	Jó, felújítva
Típusa	végvár
Építőanyaga	tégla
Elhelyezkedése
Gyulai vár Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 46° 38′ 45″, k. h. 21° 17′ 9″46.6458333333, 21.2858333333

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14.-15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik.

Fekvése

A gyulai vár a mai Gyula város belvárosban fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat.

Története

Gyula várának nevét egy Gyula nevű főúr emlékét őrzi, aki az Árpád-kori Gyulamonostort alapította. A település a mai város területén feküdt, a „monostor” tag elhagyásával alakult ki a vár és a későbbi város neve.

Építésétől a török uralomig

A belső vár imaszobája

A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta Maróti János macsói bánnak, akinek nevéhez kötődik a vár építése. Az ő idejében emelték a belső várat körülvevő derékvárat is. Feltételezhető azonban, hogy már előtte is állhatott a környéken a Losonczyaknak egy kastélyuk. 1476-ban kihalt a Maróti család, így a vár a királyra szállt, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt. Ekkor építették a ma is meglévő kerek ágyútornyot, a rondellát. Corvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrix lett a gyulai vár tulajdonosa. A várban halt meg gyermeke, a Hunyadi család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet 1509-ben. Az özvegy a királyi kérésnek megfelelően Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül nem sokkal férje halála után, majd 1510-ben bekövetkezett halálakor Gyula Brandenburgi György birtoka lett.

A Dózsa György-féle parasztfelkelés során egy kisebb had megpróbálta bevenni a várat, de az őrség és a bemenekült nemesek a támadókat véresen visszaverték. A mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György Ferdinánd király pártjára állt, így az Erdélyhez közel eső Gyulát hamarosan megostromolták Szapolyai János hadai.

Egy hosszú, majdnem egy éves ostromban 1530-ban elfoglalták Szapolyai seregei, tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett. Czibak megöletése (1534) után Patócsy Miklós, majd annak testvére, Patóczy Ferenc örökölte. 1552-ben Ferdinánd király egy birtokcsere révén visszaszerezte az immáron roppant fontos végvárat. Gyula szerepe felértékelődött, hiszen a Oszmán Birodalom még ebben az évben elfoglalta Temesvár és Szolnok várát, így a vár az első vonalba került. Az új helyzetben a gyulai vitézek az egriekkel versenyezve szedték be az adót (kettős adóztatás) a Tiszántúlon, de egészen betörve a Duna-Tisza közéig is.

A törökök már 1553-ban kísérletet tettek a vár elfoglalására. 1553-54-ben Aldin Ferenc építőmester is dolgozott a vár megerősítésén. A törökök újabb sikertelen kísérletet tettek az erősség elfoglalására 1556-ban. Bornemissza Benedek várkapitány 1559-ben folytatta a vár korszerűsítését ,majd 1560-tól Kerecsényi László töltötte be a főkapitányi tisztet, aki a szigetvári várátépítését is végezte. Paulo Mirandola 1561-62-ben tervezte és vezette az építési munkálatokat, tovább korszerűsítve Gyulát. János Zsigmond megpróbálta egyezség útján megszerezni a várat, de Kerecsényi elzárkózott a tárgyalásoktól.

A török uralom 130 éve

A mind jobban előtérbe kerülő vár a török figyelmét sem kerülte el. Szulejmán szultán 1566 nyarán a fősereggel megostromolta Szigetvárt, míg Gyula alá Petraf basa 32 000 emberrel érkezett. Az ekkoriban már elavultnak számító várat (magas, keskeny falak, kör alakú rondellák) a csekély védősereg Kerecsényi László vezetésével 9 hétig tartotta emberfeletti erőfeszítéssel, bár a felmentésre semmi reményük nem lehetett. A rommá lőtt várat két hónap ostrom után feladták, de a szabad elvonulást ígérő török - mint oly sokszor - itt is lemészárolta a magukat megadók többségét. A gyulaiak többsége elhullott az egyenlőtlen harcban, Kerecsényit fogságba ejtették, majd Nándorfehérvárott kivégezték. Az akkori közvélemény nagy része árulónak tartotta, holott példátlanul hosszú ideig tartott ki a reménytelen helyzetben.

A török őrséget tartott a várban, megszervezte a gyulai vilajetet. Azonban a fő irányokból kieső váron jelentős fejlesztéseket nem hajtottak végre, az lényegében változatlan formában maradt meg, bár egy kaput biztosan a török korban építettek. 1695-ben, tehát aránylag későn került sor a visszafoglalására, védőit kiéheztették, azoknak szabad elvonulást biztosítva.

A 18. századtól 1945-ig

A gyulai vár épségben vészelte át a török harcokat, és bár nem számított ekkor már komoly erősségnek, mégis szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban. A kuruc ostromtechnika alacsony színvonalát mutatja, hogy Károlyi Sándor vezette erők hiába ostromolták 1705-ben. 1721-ig állomásozott katonaság a várban, amikor is átkerült az a környék új földesurának, Harruckern János Györgynek a birtokába. Az új tulajdonos a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállíttatta a várbörtönt. Ő kezdte el építeni a külső vár helyén lévő Wenckheim kastélyt, valamint az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése. Az 1735-ben még egy váratlan esemény során lett némi katonai jelentősége. A Péró-féle felkelés során az urasági hajdúk és a bemenekült nemesek véresen visszaverték a támadó parasztokat. Ezután katonai szerepe többet már nem volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik szomorú helyszíne volt a vár. A később Aradon kivégzett 13 honvédtiszt közül 9-et Gyulára hurcoltak és itt tartottak fogva a kivégzésükig. Fogva tartásuk helyszíneit emléktáblák jelzik. Ezután elhagyatott rom, amely egyre pusztult. A külső várat teljesen elbontották, helyet adva a terjeszkedő városnak.

1945-től napjainkig

Az 1950-es években kezdődött meg az immáron állami tulajdonban lévő vár feltárása, helyreállítása. Az 1953-1961 között zajló munkák során a falakat állították helyre, majd 1970-1980 között a tetőt hozták rendbe. 1997-től kezdődött a komplex kiállítási információs anyag elkészítése. A vár manapság Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára.

A vár jellemzése

A vár a csónakázótóval

Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült.

A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében.

A vár falai közé visszaköltözött gyulai Várszínház már a sokadik évadját kezdi. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is.

Irodalom

• Csorba Csaba: Regélő váraink. Magyar Könyvklub, 1997. ISBN 963-548-243-4
• Blazovich László - Sz. Galántai Erzsébet: A gyulai vár 1528. július 17-én készült leltára. In: Békési Élet, 19.1984:1, pp. 105–115.

Külső hivatkozások

• A gyulai vár a Vendégvárón
• Fotók, panorámaképek, videó a Gyulai várról
• A gyulai vár az Utazzithon.hu-ról