Kistelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kistelek
Kistelek.JPG
Szent István tér
Kistelek címere
Kistelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Kisteleki
Kistérség Kisteleki
Jogállás város
Polgármester Nagy Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 6760
Körzethívószám

62

[2]
Népesség
Teljes népesség 7095 fő (2014. január 1.)[3]
Népsűrűség 103,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 69,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistelek (Magyarország)
Kistelek
Kistelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″
Kistelek (Csongrád megye)
Kistelek
Kistelek
Pozíció Csongrád megye térképén
Kistelek weboldala

Kistelek város Csongrád megye Kisteleki járásának székvárosa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.

A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.

Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyan), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételű. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték.

A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródott olajfa (a nép így nevezi errefelé a keskenylevelű ezüstfát)[4] magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.[5]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent István Király Római Katolikus Plébánia (6760) Kistelek, Bercsényi Miklós utca 5
  • Kisteleki Református Gyülekezet (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
  • Kisteleki Evangélikus Egyházközség (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
  • Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (6760) Kistelek, Tóalj utca 11
  • Krisztus Szeretete Egyház (6760) Kistelek, Petőfi Sándor utca 7
  • Hetednapi Adventista Egyház (6760) Kistelek, Damjanich János utca 20
  • Izraelita Hitközség (6760) Kistelek, Kisteleki Ede utca 6

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közoktatási Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ
  • Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
  • Kisteleki Általános Iskola
  • Kollázs Müvészeti Iskola
  • Rózsaliget Kollégium
  • Hétszinvirág Óvoda
  • Szivárvány Óvoda

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyugdijas Klub
  • Kisteleki Városvédő Egyesület
  • IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete
  • Ifjú Kistelekiek Szövetsége

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város díszpolgárai az alábbi személyek:

  • gróf Apponyi Albert (1920)
  • gróf Bethlen István (1926)
  • Horváth János, gumijavító mester (2001)
  • Rostás Sándor, plébános (2003)
  • Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
  • Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
  • Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)

Kistelek az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
  • A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy megyei Tengőd településsel).

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.