Kistelek

Kossuth tér

Kistelek címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Csongrád

Kistérség 2012-ig

Kisteleki

Jogállás

város

Polgármester

Nagy Sándor (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

6760

Körzethívószám

62

^[2]

Népesség

Teljes népesség

7020 fő (2012. jan 1.)^[3] +/-

Népsűrűség

103,43 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

69,19 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kistelek

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,473°, k. h. 19,980°

Kistelek

Pozíció Csongrád megye térképén

é. sz. 46,473°, k. h. 19,980°

Kistelek weboldala

Kistelek város Csongrád megye Kisteleki kistérségében. 2013 Január 1-töl a Kisteleki járás székvárosa.

Fekvése [szerkesztés]

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek. A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól. Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkalteli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyan), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételű. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belízeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték. A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródótt olajfa(a nép csak így nevezi) magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

Története [szerkesztés]

Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkrette szőleit az 1870-80-as években. Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Gazdaság [szerkesztés]

A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.^[4]

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

Nevezetességek, látnivalók [szerkesztés]

Geotermikus erőmű
Római katolikus Szent István-templom: 1825–1831 között épült, klasszicista stílusú
Első világháborús emlékmű – katonaszobor: A templom mellett található (1929)
Második világháborús emlékmű (1991) Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi alkotása
Kocsó-kápolna és Kálvária (stációk)
Kisteleki Múzeum, helytörténeti gyűjtemény
Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u 18, Hunyadi u 4, Jókai u 15 és 52, Kisteleki Ede u 32, Molnár János u 9, Petőfi u 15, Rákóczi u 14, Víg u 25, Zrínyi u 17 és 33/b.
Szent István díszkút
Termálfürdő: A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére
Érdekességként azt is meg lehet említeni, hogy a helyiek úgy tartják, hogy Európában itt volt először vonatrablás Rózsa Sándor és társasága révén.
Érdemes megtekinteni a minden télen megrendezett kispályás teremlabdarúgását, mely lassan egyenértékűvé válik a híres szegedi Kék Mókussal.

Közoktatási Intézmények [szerkesztés]

Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola
Kisteleki Általános Iskola
Kollázs Müvészeti Iskola
Rózsaliget Kollégium
Hétszinvirág Óvoda
Szivárvány Óvoda

Testvérvárosai [szerkesztés]

Dánia, Årslev
Lengyelország, Poręba

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született 1837-ben Varga Ferenc plébános, egyházi író.
Itt született 1861-ben Kisteleki Ede költő, újságíró.
Itt született 1869-ben Balla Jenő író, színkritikus.
Itt született 1882-ban Kováts J. István teológiai professzor, egyházkerületi főjegyző, országgyülési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke
Itt született 1897-ben Vicsay Lajos pedagógus, helytörténész.
Itt született 1902-ben Tápai Antal szobrászművész.
Itt született 1910-ben Polgár Gyula világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
Itt született 1967-ben Zoltai Attila festőművész

Díszpolgárok [szerkesztés]

A város díszpolgárai az alábbi személyek:

Horváth János, gumijavító mester (2001)
Rostás Sándor, plébános (2003)
Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)

Kistelek az irodalomban [szerkesztés]

Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy megyei Tengőd településsel).