Algyő
| Algyő | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Szegedi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Herczeg József[1] | ||
| Irányítószám | 6750 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5209 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 68,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 75,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Algyő
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Algyő
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 19′ 56,53″, k. h. 20° 12′ 55,91″ | |||
| Algyő weboldala | |||
Algyő (horvátul Đeva[3]) nagyközség Csongrád megyében, a Szegedi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Tisza mellett, annak jobb partján fekszik, Szegedtől 10 km-re, Hódmezővásárhelytől 15 km-re. Fontos tiszai átkelőhely. 1870 óta vasúti, 1974 óta közúti híd segíti az átkelést.
Megközelíthető [szerkesztés]
- Közúton a 47. számú főúton.
- Vonattal a MÁV 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalán érhető el. A vasútállomás Szeged-Rókus és Kopáncs között található.
Története [szerkesztés]
Első írásos említése Villa Geu névén szerepel egy 1138-ban keletkezett dömösi adománylevélben. Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. Az Al előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint feljebb lévő Felgyő községtől való megkülönböztetésül.
A 18. században a Erdődy család, majd a Pallavicini család birtoka volt.
1879-ben a Szegedet is megsemmisítő árvíz szinte teljesen elpusztította.
1973-ban Szegedhez lett csatolva, 1997-től újra önálló település.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- 10. századból származó, honfoglalás kori temető
- A római katolikus templom (14. század, gótikus stílusú, átépítve a 18. században barokk stílusban)
- Magyarország egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázmezője található itt, melyet 1965 óta termelnek ki.
- Borbála Fürdő, uszoda és élményfürdő.
Díszpolgárai [szerkesztés]
A település díszpolgári címet adományozott az alábbi személyeknek:[5]
- Fehér Ignác, iskolaigazgató
- Karl Hendlmeier, Hebertsfelden polgármestere
- Juratovics Aladár, olajmérnök, országgyűlési képviselő[6]
- Mucza Béla, plébános
- Piri József, Algyő polgármestere
- Süli András, naiv festő
Algyő az irodalomban [szerkesztés]
- Algyő a címadó helyszíne Móra Ferenc A gyevi törvény című elbeszélésének.[7]
Képgaléria [szerkesztés]
-
Olajtárolók
-
Olajkút Algyő határában
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Piri József arca lett Algyőnek - Delmagyar.hu
- ↑ Algyő díszpolgára: Juratovics Aladár - Delmagyar.hu
- ↑ Móra Ferenc: A gyevi törvény
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
