Algyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Algyő
Algyő címere
Algyő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szegedi
Kistérség Szegedi
Jogállás nagyközség
Polgármester Herczeg József[1]
Irányítószám 6750
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 5046 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 68,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 75,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Algyő  (Magyarország)
Algyő
Algyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 57″, k. h. 20° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 57″, k. h. 20° 12′ 56″
Algyő  (Csongrád megye)
Algyő
Algyő
Pozíció Csongrád megye térképén
Algyő weboldala

Algyő (horvátul Đeva[3]) nagyközség Csongrád megyében, a Szegedi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza mellett, annak jobb partján fekszik, Szegedtől 10 km-re, Hódmezővásárhelytől 15 km-re. Fontos tiszai átkelőhely. 1870 óta vasúti, 1974 óta közúti híd segíti az átkelést.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése Villa Geu névén szerepel egy 1138-ban keletkezett dömösi adománylevélben. Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. Az Al előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint feljebb lévő Felgyő községtől való megkülönböztetésül.

A 18. században a Erdődy család, majd a Pallavicini család birtoka volt.

1879-ben a Szegedet is megsemmisítő árvíz szinte teljesen elpusztította.

1973-ban Szegedhez lett csatolva, 1997-től újra önálló település.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 10. századból származó, honfoglalás kori temető
  • A római katolikus templom (14. század, gótikus stílusú, átépítve a 18. században barokk stílusban)
  • Magyarország egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázmezője található itt, melyet 1965 óta termelnek ki.
  • Borbála Fürdő, uszoda és élményfürdő.

Díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település díszpolgári címet adományozott az alábbi személyeknek:[5]

Algyő az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Algyő a címadó helyszíne Móra Ferenc A gyevi törvény című elbeszélésének.[7]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Piri József arca lett Algyőnek - Delmagyar.hu
  6. Algyő díszpolgára: Juratovics Aladár - Delmagyar.hu
  7. Móra Ferenc: A gyevi törvény

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]