Kiskundorozsma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 20° 03′ 46″

Kiskundorozsma
Szélmalom (3523. számú műemlék).jpg
A kiskundorozsmai szélmalom
Közigazgatás
Település Szeged
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 7 km
Elhelyezkedése
Kiskundorozsma  (Szeged)
Kiskundorozsma
Kiskundorozsma
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 20° 03′ 46″
Kiskundorozsmai vasútállomás (19. század vége)

Kiskundorozsma (horvátul Družma[1]) egykor önálló község Csongrád megyében, ma Szeged városrésze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dorozsma nevét 1237-ben említette először oklevél Durusma, Drusma néven.

Valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított itt, amely egyben nemzetségi monostoruk is volt. Dorozsma a tatárjárás idején elpusztult, 1300 körül újra benépesült.

1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal. Először a szegedi ferencesek látták el a hívek gondozását, majd 1725-ben megalakult a plébánia. A települést 1831 augusztusában kolerajárvány sújtotta. 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntötte.

Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1950-ig járási székhely volt, amikor is Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták. Dorozsmának rendkívül kiterjedt pusztái is voltak, melyek területéből alakult ki a mai Üllés 1948-ban, Bordány, Forráskút és Zsombó községek pedig 1950-ben.

A szélmalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom

A malomba' fogadtál te hű szerelmet angyalom.
De megcsaltál, mással éled világod,
Tán most csókolt meg a rózsád, hogy a malom megállott.

Rágondolok, mikor nékem a szívedet hazudtad,
Hej, fogadni a szerelmet, hűtlen, csalfa, de tudtad.
A te álnok szívedet megátkozom,
Szélvész támad, megindult a dorozsmai szélmalom.

Dankó Pista nótaszerző dala

Az első szélmalom 1801-ben épült egy dombra, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sokszor a leányválasztás is a malomban történt. 1905-ben már 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán. A legtovább kitartó és ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1920-ig gabonát, utána takarmányt őröltek benne.

1966. november 25-én kisajátították, a tervbe vett felújítás, tatarozás halasztódott, míg végül egy csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcímkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. A helyreállítás 1973 tavaszán fejeződött be.

2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom. A malom falának északi oldalán több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában megkezdődött az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkálatok 2006. december 18-ra elkészültek és a felújított malomépület átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént. A húszmillió forintért felújíttatott szélmalom kipróbálásakor megroppant egy meghagyott régi tetőgerenda.

Dorozsma az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiskundorozsma a címadó helyszíne Móra Ferenc A dorozsmai varjú című elbeszélésének.

Dorozsma a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dorozsmán játszódik Ábrahám Pál legendás operettje, a Viktória.

Strand[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziksósfürdői Strand

Nevezetes szülöttei és lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Jerney János (1800) őstörténész, nyelvtörténész, jogász.
  • Itt született Ocskó Lajos (1887) piarista szerzetes, egyházi író.
  • Itt született Kispéter András (1925) irodalomtörténész, kritikus.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]