Maroslele
| Maroslele | |||
 |
|||
| Az 1901-ben épült katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Makói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Martonosi György[1] | ||
| Irányítószám | 6921 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2073 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 44,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Maroslele
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Maroslele
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,267°, k. h. 20,35° | |||
| Maroslele weboldala | |||
Maroslele község Csongrád megye Makói kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
Maroslele Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében, a Körös és a Maros között, az utóbbi jobb partján fekszik. A falutól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A folyók szabályozása előtt erősen vízjárta vidék volt, ahol hatalmas nádasok, ingoványos mocsarak borították a tájat. A falu réti agyagra épült, amely száraz időben mélyen berepedezik, tartós esőzés után pedig sártengerré változik.
A nyár igen meleg, a napsütéses órák száma eléri a 2050-et. Az évi középhőmérséklet 11,4 fok. Évente 5–600 mm csapadék esik.
Megközelítése [szerkesztés]
A település megközelíthető közúton Makóról, a község távolsága a várostól körülbelül 12 km nyugati irányban; Szeged felől a tápéi komppal átkelve körülbelül 17 kilométerre fekszik a Makóra vezető úton. Makótól és Hódmezővásárhelytől közel egyenlő, 15–15 km-es távolságra található. A 2011 áprilisában átadott M43-as autópálya Maroslele mellett halad el, az M5-ös autópályától számított 24. kilométerszelvénynél lehet közvetlenül lehajtani a sztrádáról a községbe. A makói autóbusz-állomásról Maroslelére induló rendszeres helyközi autóbusz-járatokat a Tisza Volán biztosítja.
Története [szerkesztés]
Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet. A község nevének eredete máig sem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Lél-ből származik.
A község az 1552-es török hadjárat után 1596-ban a tatárok által pusztul el végképp. A közeli Makó városának lakosai kétszáz évig csak legelőként hasznosítják területét, míg a 18. század végén makói zsellérek telepednek le a térségben és dohánytermesztéssel kezdenek foglalkozni. Nem sokkal később a Csanád Megyei Püspökség birtokába kerül a terület, majd 1873-ban jogilag is elismert község lett.
Lakói a 20. század elején megváltják a püspöktől az addig bérelt földjeiket. Dessewffy Sándor csanádi püspök a falu nagy jótevője volt: hozzájárult a templom és az iskola építéséhez, támogatta a falu lakosságát, akik hálából, az ő tiszteletére 1908-ban Püspöklelére változtatták a község nevét. Emlékét őrzi a templom előtt felállított kőkereszt is, amelyen Dessewffy arcképe is látható.
A két világháború sok helybeli életét követelte. 1944. október 8-án orosz csapatok vonultak be a községbe. 1950-ben a tanács megalakulása után a falu nevét Maroslelére változtatták.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Annus József emléktáblája
- Dessewffy Sándor emlékére állított kereszt
- Az első világháborúban elesettek emléktáblája
- Feszület kőtalapzaton a község határában
- A gázprogram emléktáblája
- Helytörténeti gyűjtemény[3]
- Hősök kútja
- Római katolikus temploma 1900 és 1901 között épült neogót stílusban
- Az Általános Művelődési Központ, egy jellegzetes alföldi napsugaras ház
- Községháza
- A köztársaság kikiáltásának 10 éves évfordulójára emelt kopjafa
- A második világháború hősi halottjainak emléktáblája
- Petőfi Sándor emléktáblája
- Vetyeháti-erdő
- A szeptemberben megrendezett egyhetes Lelei Napok programsorozat
- Október második vasárnapján, a Mária naphoz kapcsolódóan megrendezett búcsú
A község jelene [szerkesztés]
A község gazdasága a mezőgazdaságra épül. A termesztett növények közé tartozik a fűszerpaprika, különböző gabonafélék és takarmánynövények, valamint a híres lelei fokhagyma. Ez utóbbi növény a település címerében is helyt kapott.
A községet irányító választott képviselet mára elérte, hogy a legtöbb utca szilárd burkolatú, a házak nagy része földgázfűtésű és telefonnal felszerelt. 1986-ban megalakult az Általános Művelődési Központ (ÁMK), mely helyet ad az óvodának, az általános iskolának és a könyvtárnak is. Komoly gondot okoz a munkanélküliség növekedése, a pályakezdő munkanélküliek egyre gyarapodó száma. 1993-ban Maroslele munkaképeskorú lakosságának 16%-a volt állástalan. 2012-ben új termelő üzem, a Kereskedelmi és Gazdainformációs Központ névre hallgató önkormányzati vállalkozás jött létre a településen, amely 27 hektár állami földön gazdálkodik, és 30 embert foglalkoztat egy tökmagolaj sajtoló és palackozó üzemben.[4]
Népessége [szerkesztés]
Nemzetiségi megoszlás [szerkesztés]
A község lakosságának 2001-ben 87,8%-a magyar, 0,2%-a német volt. A népesség 12,2%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen. A településen cigány kisebbségi önkormányzat működik.[5]
Felekezeti megoszlás [szerkesztés]
Maroslele felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 59,7% vallotta magát római katolikusnak, görög katolikusnak 0,3%, református volt a település lakosságának 10,4%-a, evangélikus 1,1%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 12,6% nem volt vallásos. A lakosság 14,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.
Források [szerkesztés]
- ↑ Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Őrzik a helyi emlékeket - Delmagyar.hu
- ↑ 30 embernek ad kenyeret Maroslele tökmagolaj-sajtolója - Delmagyar.hu
- ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2010. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1217-2952
- Maroslele Makó honlapján
- Maroslele az utazom.com honlapján
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2009
- Makó és vidéke (Szerkesztő: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó ISBN 963-04-3385-0
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
|
||||||||||||||||
