Maroslele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maroslele
Church Maroslele.jpg
Az 1901-ben épült katolikus templom
Maroslele címere
Maroslele címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Makói
Kistérség Makói
Jogállás község
Polgármester Dr. Martonosi György[1]
Irányítószám 6921
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 2078 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 44,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Maroslele (Magyarország)
Maroslele
Maroslele
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 01″, k. h. 20° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 01″, k. h. 20° 21′ 00″
Maroslele (Csongrád megye)
Maroslele
Maroslele
Pozíció Csongrád megye térképén
Maroslele weboldala

Maroslele község Csongrád megye Makói járásban.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maroslele Magyarország délkeleti részén, Csongrád megyében, a Körös és a Maros között, az utóbbi jobb partján fekszik. A falutól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A folyók szabályozása előtt erősen vízjárta vidék volt, ahol hatalmas nádasok, ingoványos mocsarak borították a tájat. A falu réti agyagra épült, amely száraz időben mélyen berepedezik, tartós esőzés után pedig sártengerré változik.

A nyár igen meleg, a napsütéses órák száma eléri a 2050-et. Az évi középhőmérséklet 11,4 fok. Évente 5–600 mm csapadék esik.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település megközelíthető közúton Makóról, a község távolsága a várostól körülbelül 12 km nyugati irányban; Korábban Szeged felől a tápéi komppal átkelve (körülbelül 17 kilométer) lehetett megközelíteni a falut, de ez a lehetőség 2013. december 02-án megszűnt, mert a Tápéi komp leállt. Makótól és Hódmezővásárhelytől közel egyenlő, 15–15 km-es távolságra található. A 2011 áprilisában átadott M43-as autópálya Maroslele mellett halad el, az M5-ös autópályától számított 24. kilométerszelvénynél lehet közvetlenül lehajtani a sztrádáról a községbe. A makói autóbusz-állomásról Maroslelére induló rendszeres helyközi autóbusz-járatokat a Tisza Volán biztosítja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet. A község nevének eredete máig sem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Lél-ből származik.

A község az 1552-es török hadjárat után 1596-ban a tatárok által pusztul el végképp. A közeli Makó városának lakosai kétszáz évig csak legelőként hasznosítják területét, míg a 18. század végén makói zsellérek telepednek le a térségben és dohánytermesztéssel kezdenek foglalkozni. Nem sokkal később a Csanádi egyházmegye birtokába kerül a terület, majd 1873-ban jogilag is elismert község lett.

Lakói a 20. század elején megváltják a püspöktől az addig bérelt földjeiket. Dessewffy Sándor csanádi püspök a falu nagy jótevője volt: hozzájárult a templom és az iskola építéséhez, támogatta a falu lakosságát, akik hálából, az ő tiszteletére 1908-ban Püspöklelére változtatták a község nevét. Emlékét őrzi a templom előtt felállított kőkereszt is, amelyen Dessewffy arcképe is látható.

A két világháború sok helybeli életét követelte. 1944. október 8-án orosz csapatok vonultak be a községbe. 1950-ben a tanács megalakulása után a falu nevét Maroslelére változtatták.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községháza

A község jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község könyvtára

A község gazdasága a mezőgazdaságra épül. A termesztett növények közé tartozik a fűszerpaprika, különböző gabonafélék és takarmánynövények, valamint a híres lelei fokhagyma. Ez utóbbi növény a település címerében is helyt kapott.

A községet irányító választott képviselet mára elérte, hogy a legtöbb utca szilárd burkolatú, a házak nagy része földgázfűtésű és telefonnal felszerelt. 1986-ban megalakult az Általános Művelődési Központ (ÁMK), mely helyet ad az óvodának, az általános iskolának és a könyvtárnak is. Komoly gondot okoz a munkanélküliség növekedése, a pályakezdő munkanélküliek egyre gyarapodó száma. 1993-ban Maroslele munkaképeskorú lakosságának 16%-a volt állástalan. 2012-ben új termelő üzem, a Kereskedelmi és Gazdainformációs Központ névre hallgató önkormányzati vállalkozás jött létre a településen, amely 27 hektár állami földön gazdálkodik, és 30 embert foglalkoztat egy tökmagolaj sajtoló és palackozó üzemben.[4]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község lakosságának 2001-ben 87,8%-a magyar, 0,2%-a német volt. A népesség 12,2%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen. A településen cigány kisebbségi önkormányzat működik.[5]

Felekezeti megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maroslele felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 59,7% vallotta magát római katolikusnak, görög katolikusnak 0,3%, református volt a település lakosságának 10,4%-a, evangélikus 1,1%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 12,6% nem volt vallásos. A lakosság 14,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Őrzik a helyi emlékeket - Delmagyar.hu
  4. 30 embernek ad kenyeret Maroslele tökmagolaj-sajtolója - Delmagyar.hu
  5. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2010. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1217-2952

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroslele témájú médiaállományokat.