Derekegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Derekegyház
Derekegyház címere
Derekegyház címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szentesi
Kistérség Szentesi
Jogállás község
Polgármester Szabó István[1]
Irányítószám 6621
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség 1595 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 30,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Derekegyház (Magyarország)
Derekegyház
Derekegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 52″, k. h. 20° 21′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 52″, k. h. 20° 21′ 25″
Derekegyház (Csongrád megye)
Derekegyház
Derekegyház
Pozíció Csongrád megye térképén

Derekegyház község Csongrád megye Szentesi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentestől 13, Hódmezővásárhelytől 26, Orosházától 24 km-re található település. A 45-ös főút Szentes-Hódmezővásárhely közötti szakaszán Orosháza irányában történő leágazással közelíthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. A község nevét - korábbi feltételezés szerint - Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, derék épület lehetett (derék + egyház). A templom maradványai a 19. század elején még láthatók voltak, az 1970-es évek elején sor került feltárására is. Az épület egyenes szentélyzáródású, a kor falusi templomainak méreteit mutatja, így mérete nem lehet a település nevének alapja. A település az 1241-es tatárjárás után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A 16. század második felében háromszor pusztította a török (1552, 1566, 1596), aztán végleg megsemmisült.

1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, tőle 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A település eredeti területét jogvita zárásaként három részre osztották. A Kórógytól északra eső földeket Szenteshez csatolták, délnyugati részét Szegvár kapta meg, míg a maradékon a Károlyi-uradalom egyik központját szervezték meg. A kastély, kastélykápolna és gazdasági épületek köré települt népesség főként mezőgazdasági tevékenységet folytatott: gabonafélék termesztése és kertészet. Ezen kívül pedig volt egy gőzerőre épített szeszgyár, amelyet juhmosásra is használtak, ugyanis juhtenyésztéssel is foglalkoztak.

1874-ben eszmei községként alakult Derekegyház a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A 20. század első felében határának felét – a téglagyárral együtt – a báró Weiss Manfréd-örökösök birtokolták, akik a művelhető terület jelentős részén – abban a korban rendkívül modern megoldásként – különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaság jött létre. 1962-ben több más egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság, mely átalakult és napjainkra a Pankotai Agrár Részvénytársaság vette át. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés, valamint 9 hektáron hideg fóliás kertészetet működtetnek.

A műemlék jellegű kastély 1769-ben épült, 1869-ben egy emeletet húztak rá, amit 1932-ben manzárd emelettel toldottak meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. A kastélyt tíz hektár őspark veszi körül. Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től szakosított szociális otthonnak ad helyet, amely a felnőtt korú súlyos értelmi fogyatékosok gondozására specializálódott. Jelenleg a hozzá tartozó parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű.

1860-ban római katolikus templom is épült a faluban.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Címer leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, ovális pajzs, a pajzs belső mezejét pajzstalpnál ezüst hullámpólya egyszer vágja. A pólya fölötti rész kék mezejében egyfejű, heraldikai tekintetben jobbra néző, kiterjesztett szárnyú arany sas áll. A pajzstalp zöld mezejében ezüst színű, egymásra szerkesztett WM monogram lebeg. A pajzs felső szélére ezüst gyöngyökből formált 9 ágú, arany abroncsú grófi rangkorona támaszkodik. A foszlányok heraldikai nézetben: jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös.

A Károlyi család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Derekegyház történetében meghatározó jelentőségű a nagykárolyi gróf Károlyi család.

Károlyi Sándor 1722-ben megvásárolta a török időkben pusztává vált területet, s megkezdte benépesítését. Károlyi Antal az 1760-as években uradalmi központtá fejlesztette, megépíttetve a későbbi település első jelentősebb épületét, a ma is álló barokk kastélyt. Károlyi Alajos elősegítette Derekegyház nagyközség 1874-ben történt megalakítását.

A község címerének megalkotásánál figyelembe vették a település és a Károlyi família történelmileg kialakult szoros kapcsolatát. Ezt tükrözi a címer formájának, színeinek, képeinek és díszítő elemeinek megválasztása.

A kiindulási alapot a Károlyi család 1712-ben nyert egyesített grófi címere, valamint a község által 1874-től használt hivatalos pecsétnyomó ábrája adta.

A község korabeli pecsétnyomóján egy ovális alakú pajzsban kiterjesztett szárnyú egyfejű sas látható, a pajzs felső szélén 9 ágú (gyöngyös) grófi rangkoronával. A sast és a koronát a Károlyiak egyesített grófi címeréből vette át a község, kifejezve ezzel a grófi családhoz való tartozását.

A hagyományra való tekintettel a címer megőrizte a pajzs alakját (ovális, tojásdad), s címerképként alkalmazva van a kiterjesztett szárnyú egyfejű sas, megőrizve a pajzs felső szélére helyezett rangkoronát is. Tekintettel arra, hogy a Károlyi uradalom későbbi tulajdonosára, a szociális érzékéről és jótékony alapítványairól ismert Weiss Manfréd nagyiparosra, valamint leszármazottaira máig is jó érzéssel emlékeznek vissza a község idősebb lakosai, a címerpajzs alján van megörökítve Weiss Manfréd közismert monogramja, amelyet a helyi téglagyárának termékein is alkalmazott.

A színek meghatározásánál szintén a hagyományt, valamint a heraldika szabályait tekintették mérvadónak. A Károlyi család címerében a széttárt szárnyú, fekete színű sast ezüst mezőben ábrázolták, ezért a pajzs alapszínéül az ezüstöt választották, megtartva a sas fekete színét is. A pajzs díszítésére szolgáló foszlányok színezése: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös A pajzstalp zöld, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét. A pajzsra helyezett korona abroncsa arany, a gyöngyökből képzett kilenc ága ezüst. A díszítésül szolgáló foszlányok színezése: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Derekegyház, Károlyi-kastély

Az Árpád-kori települést a 16. század második felében háromszor pusztította végig a török, míg végleg pusztává lett. A birtokot 1765-tól a gróf Károlyi-család rendezte be barokk-copf kastállyal és gazdasági épületekkel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]