Tömörkény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tömörkény
Tömörkény címere
Tömörkény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Csongrádi
Kistérség Csongrádi
Jogállás község
Polgármester Bánfi Sándor[1]
Irányítószám 6646
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség 1745 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 33,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tömörkény (Magyarország)
Tömörkény
Tömörkény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 20° 01′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 20° 01′ 48″
Tömörkény (Csongrád megye)
Tömörkény
Tömörkény
Pozíció Csongrád megye térképén
Tömörkény weboldala

Tömörkény község Csongrád megye Csongrádi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csongrádtól délnyugatra, Csanytelek, Pusztaszer és Kiskunfélegyháza közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömörkény nevét 1326-ban említették először az oklevelek Temerken néven. A település a Bor-Kalán nemzetséghez tartozó Szeri Pósafiak: Pósa és Pál birtoka volt.

A középkorban a Tisza mellett fekvő település fontos tiszai átkelő és vámhely volt. A török időkből fennmaradt adatok szerint is itt nagy jövedelmű tiszai átkelőhely volt, és a csongrádi nahijéhez tartozott. 1548-ban itt 60 adófizetőt írtak össze, de a településnek papja is említve volt, tehát ekkor már egyháza is volt. Említették még a falu 2 egykerekű malmát, és a törökök által épített kis palánkvárát is. Tömörkény a török csatározások közepette a 17. században részben elpusztult; 1686-ra szinte elnéptelenedett és csak mint pusztát említették a korabeli feljegyzésekben.

A 18. században több birtokosát is említették. Az eredetileg nem a mai helyén, hanem a Tisza mellett fekvő település, azonban a 18. századra csaknem teljesen megszűnt. A 19. században új helyen, a Csongrádtól délnyugatra fekvő Fehértó községtől délre, a mai Gátér területén kezdtek sűrűsödni újra a tanyák, és itt a 19. század második felére a Mindszent községhez tartozó területen már körülbelül 2000 lakost számláló tanyavilág alakult itt ki. A Tanyákból lassanként falu alakult ki, melynek időközben kialakult községközpontja is. Az 1891-ben végzett népszámláláskor 2734 magyar lakost számoltak itt össze. 1893-ban elszakadt Mindszent településtől és Tömörkény néven megalakult az új falu. A 20. század elején Csongrád vármegye csongrádi járásához tartozott. 1910-ben 3435 magyar lakosa volt, ebből 3404 római katolikus volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C–50 típusú kisvasúti dízelmozdony a Tömörkényi Halgazdasági Vasúton
  • Római katolikus temploma - 1903-ban épült Szent Máté tiszteletére. Főoltárát Szent Máté életnagyságú szobra díszíti. Anyakönyvet 1894-től vezetnek.
  • Helytörténeti múzeum
  • Halastó - területe 1976-tól a Fehér-tó-Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. Védett madárvilágában ritka madárfajok figyelhetők meg: így a kormorán, nemes kócsag, rétisas is.
  • Malyeri erdő - nevezetes kirándulóhely.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tömörkény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  • A Pallas nagy lexikona
  • Sulinet

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]