Rétisas
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 1 000 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Haliaeetus albicilla (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Fehérfarkú rétisas |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Rétisas témájú médiaállományokat. |
A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk, míg Európa nyugati és déli részén az állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban található meg, míg Ázsia többi részén egész évben előfordulhat.
Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. Magyarországon százas nagyságrendben fészkel.
Alfajai [szerkesztés]
- Haliaeetus albicilla albicilla – ez az alfaj él az elterjedési terület java részén
- Haliaeetus albicilla groenlandicus – ez a grönlandi alfaj, kizárólag Grönland szigetén fordul elő
Megjelenése [szerkesztés]
A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú.
Életmódja [szerkesztés]
Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.
Szaporodása [szerkesztés]
Az elterjedési terület déli részén januártól-júniusig, az északi részén áprilistól-szeptemberig. Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a kikelési idő 38-40 nap, a kirepülési idő 70-90 nap, 30-40 napig szüleik közelében maradnak.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon egész évben előfordul, 100-150 pár állandóan itt fészkel. Baranya megyében például az utóbbi években örvendetesen nőtt az állománya. Húsz évvel ezelőtt négy pár fészkelt a megyében, míg 2008-ban huszonhárom. Baranya legfeljebb még öt-tíz új párt képes befogadni és eltartani, mivel a rétisaspárok a kotlási időszakban legalább száz négyzetkilométernyi "saját" területet igényelnek, a déli megye viszont csak 4457 négyzetkilométer.[1] A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 530 rétisas telelt Magyarországon.[2]
Védettsége [szerkesztés]
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett madárfaj. Európában előfordulása ritkának számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 Ft.
Galéria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Ungár Tamás: Hollók, sasok, fészkek és egyre több fióka Baranyában (magyar nyelven). Népszabadság, 2008. március 4. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
- ↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. Hozzáférés ideje: 2012. február 9.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)

