Rétisas
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Státusz | ||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 1 000 000 Ft
|
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Haliaeetus albicilla (Linnaeus, 1758)
|
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
Az elterjedési területe
|
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Fehérfarkú rétisas |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimedia Commons tartalmaz Rétisas témájú médiaállományokat. |
A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig terjed. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk. Európa nyugati és déli részén állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban találhatók. Ázsia nagy részén is megtalálható.
Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. Magyarországon kis számban fészkel
[szerkesztés] Alfajai
- Haliaeetus albicilla albicilla – ez az alfaj él az elterjedési terület java részén
- Haliaeetus albicilla groenlandicus – ez a grönlandi alfaj, kizárólag Grönland szigetén fordul elő
[szerkesztés] Megjelenése
A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnynainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm.
[szerkesztés] Életmódja
Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.
[szerkesztés] Szaporodása
Az elterjedési terület déli részén januártól-júniusig, az északi részén áprilistól-szeptemberig. Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a kikelési idő 38-40 nap, a kirepülési idő 70-90 nap, 30-40 napig szüleik közelében maradnak.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon egész évben előfordul, 100-150 pár állandóan itt fészkel. Baranya megyében például az utóbbi években örvendetesen nőtt az állománya. Húsz évvel ezelőtt négy pár fészkelt a megyében, jelenleg huszonhárom. Baranya legfeljebb még öt-tíz új párt képes befogadni és eltartani, mivel a rétisaspárok a kotlási időszakban legalább száz négyzetkilométernyi "saját" területet igényelnek, a déli megye viszont csak 4457 négyzetkilométer.[1]
[szerkesztés] Védettsége
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában ritka fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 Ft.
[szerkesztés] Források, jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- „Rétisas pusztulás, fura rendőrségi hozzáállás”
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-cant.org - a faj hangja és elterjedési térképe