Magyar Távirati Iroda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Távirati Iroda
Mti-logo.png
Típus Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaság
Alapítva 1881. március 1.
Székhely 1016 Budapest, Naphegy tér 8.
Vezetők Galambos István,
vezérigazgató
Vas Éva
gazdasági vezérigazgató-helyettes

Az MTI épülete a Naphegy tetején
A Magyar Távirati Iroda weboldala

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 19° 02′ 02″

A Magyar Távirati Iroda (MTI) magyar állami hírügynökség, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880–1920[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két országgyűlési gyorsíró, Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, amelyben távirataik számára díjmentességet kértek hírügynökségük felállítása érdekében. A magyar kormány 1880. december 28-i ülésén a kérés teljesítéséhez hozzájárult. Az uralkodó, Ferenc József a jegyzőkönyvet 1881 januárjában látta el kézjegyével. Az iroda tevékenységét márciusában kezdte meg.

Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével. Radó – kinevezésének birtokában – megállapodott Maszák Hugóval és Egyesy Gézával az MTI megvételéről, melyre 1898. augusztus 1-jén került sor. Radó több mint 20 évig vezette az MTI-t.

1918. november 6-án, a polgári demokratikus forradalom győzelme után az új kormány állami tulajdonba vette a Magyar Távirati Irodát. Az MTI a magyar proletárdiktatúra, az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság hivatalos hírügynöksége lett.

A Tanácsköztársaság bukása után egy évvel, 1920. augusztus 17-én Teleki Pál miniszterelnök a változatlanul állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda vezetésével Kozma Miklós századost bízta meg.

1921–1945[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kozma Miklós elképzelései alapján 1921. április 28-án megalakult a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A cég 1922-ben megvette a Telefon Hírmondó Rt. részvénytöbbségét, majd elnyerte a rádióhírmondó szolgálat koncesszióját. Megalapította a Magyar Hirdető Iroda Rt.-t, a Magyar Filmiroda Rt.-t és a Magyar Országos Tudósító Rt.-t.

1944. március 19-én, az ország német megszállása során a németek az MTI és a Magyar Rádió épületét is ellenőrzésük alá vonták. Október 15-én a rádióban hangzott el, illetve írásban az MTI kiadásában jelent meg a kormányzó proklamációja, amelyben bejelentette Magyarország kilépését a háborúból.

A főváros ostroma után az MTI 1945. január 25-én kezdte meg újra munkáját. A távirati iroda élére a Budapesti Nemzeti Tanács már január 20-án Ortutay Gyula kisgazda politikust nevezte ki. 1945. augusztus 16-án a kormány a kommunista párt javaslatára „fasiszta hírközvetítő részvénytársaságoknak” minősítette az MTI-t és leányvállalatait, elkobozta vagyontárgyaikat, így gyakorlatilag államosította azokat.

1946–1995[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koalíciós korszakban az MTI formailag elsősorban kisgazda politikusok irányítása alatt állt. A gyakorlatban azonban a kommunista párt már a hatalom teljes átvétele előtt korlátlanul érvényesítette politikai befolyását a hírügynökség munkájában.

1950-ben a kormány szétválasztotta a Magyar Rádiót és az MTI-t, és döntött külön elhelyezésükről is. 1953-ban készült el az új épület a Naphegyen.

1956. március 27-én a Minisztertanács rendelettel beolvasztotta a Magyar Fotó Állami Vállalatot és annak több száz dolgozóját az MTI-be, aminek következtében jelentősen bővült az MTI fotószolgáltatása.

1996–2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996. december 19-én az Országgyűlés elfogadta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, amely az MTI-t ismét részvénytársasággá alakította át. A jogszabály értelmében a részvénytársaság élén az elnök állt, akit öt évre a köztársasági elnök nevezett ki. A szakmai tevékenységet az általános szakmai alelnök vezette, a gazdasági terület irányítását a gazdasági alelnök látta el, a stratégiai alelnök a szolgáltatások fejlesztéséért, valamint a középtávú stratégiai tervezésért felelt. Az MTI kiterjedt belföldi és külföldi tudósítói hálózattal rendelkezett. Az Adatbázisok és Archívumok igazgatóság az MTI, valamint jogelődjei által készített hírek, fotók és háttéranyagok gyűjtője, őrzője és szolgáltatója volt.

Napjaink[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010-ben a második Orbán-kormány által beterjesztett médiacsomag jelentősen átalakította a magyar médiavilágot[forrás?]. A Magyar Távirati Iroda Zrt. nonprofit részvénytársasággá vált, az alapítói és a részvényesi jogokat nem az Országgyűlés és a Tulajdonosi Tanácsadó Testület, hanem a Közszolgálati Közalapítvány gyakorolja[forrás?]. Vagyonát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kezeli, a társadalmi felügyeletet a Közszolgálati Testület látja el. Az MTI-t vezérigazgató irányítja, akit a Médiatanács javaslata alapján a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma nevez ki[forrás?].

Megalakult az MTI Hírcentrum, amely az összes közmédium hírellátását végzi[forrás?]. Tehát a klasszikus hírügynökségi anyagok mellett már a MTV és a Duna TV Híradója, valamint a Magyar Rádió Krónikája is az MTI irányításával készül[forrás?]. 2011-ben megújult a hirado.hu weboldal is.

Vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTI főépülete Budapesten, a Naphegy téren

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hírszerkesztőségi terem (newsroom) bejárata

Az MTI az ország és a világ híreit szállítja megrendelőinek. Valamennyi megyében saját tudósítója van. Naponta 500–600 hírt ad ki. A hazai médiában páratlan méretű külföldi tudósítói hálózat a nap 24 órájában küld beszámolókat a világból. Ezenkívül szerkesztőségeik tizenhárom hírügynökség öt nyelven adott anyagait dolgozzák fel. Ezek az MTI-s belföldi és nemzetközi híranyagok képezik az országban működő tévé- és rádióállomások, napi és hetilapok, valamint a portálok többségének hírszolgáltatási alapját.

Az MTI Fotószerkesztőségének munkatársai ott vannak az ország valamennyi jelentős politikai, kulturális és sporteseményén, hogy a legmodernebb digitális berendezésekkel örökítsék meg a megismételhetetlen pillanatokat.

A hírügynökség adatbázisaiban megtalálhatók a korábbi híranyagok, mert teljes körűen archiválják a tartalmakat. Több mint kétmilliós magyar nyelvű és kétszázezres angol nyelvű híradatbázisuk, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb, 13 millió felvételt tartalmazó fotótárral van a birtokukban.

Az MTI európai uniós támogatással részt vesz a MINDS projektben. E mobiltelefonos tartalmakat fejlesztő európai uniós projekt célja innovatív információszolgáltatások kifejlesztése mobileszközök számára, valamint műszaki és kereskedelmi szabványok kialakítása. Annak érdekében, hogy a mobil médiaszolgáltatások minél hamarabb elterjedhessenek, az MTI Zrt. együttműködik az európai média- és távközlési ipar élenjáró szereplőivel.[1]

Informatikai biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hírszerkesztőségi terem (newsroom) egy szombati délután

Az MTI belső hálózatát vírusvédelemmel és aktív betörésvédelemmel kiegészített, többzónás tűzfal védi.

Szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTI – közszolgálati alaptevékenysége mellett – teljes körű hír-, fotó- és grafikaszolgáltatást nyújt a köz- és kereskedelmi média, kormányzati intézményeknek és egyéb non-profit szervezeteknek, az üzleti világ szereplőinek, valamint a nagyközönségnek. A vállalat tulajdonában van Magyarország legnagyobb fotó- és híradatbázisa. Partnerei részére 24 órás ügyfélszolgálat áll rendelkezésre.[1]

Szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MTI szervezeti struktúrájának diagramja

Jogi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1996. évi CXXVII. törvény értelmében az MTI Zrt. egyszemélyes részvénytársaság, amelynek tulajdonosa az Országgyűlés. A tulajdonosi jogokat részben az Országgyűlés, részben a pártparitásos alapon megválasztott Tulajdonosi Tanácsadói Testület (TTT) gyakorolja. A részvénytársaságot a hírügynökségi törvény kötelezi a tételesen felsorolt közszolgálati feladatok ellátására.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Távirati Iroda témájú médiaállományokat.