Gyorsírás

A Miatyánk Greggben és pár 19.sz.-i rendszer

A gyorsírást azért hozták létre, hogy a beszédet elhangzásakor egyidejűleg rögzíteni tudják. Bár ma már vannak más eszközeink is erre, a gyorsírás jelentősége nem csökkent. Beszédíráson kívül jól alkalmazható gondolataink gyors rögzítésére, előadás, magyarázatok kivonatos lejegyzésére, a napi irodai munkában – tehát mindenütt, ahol időt kívánunk megtakarítani.

A gyorsírás írásmódjai sokban eltérnek a folyóírásétól: betűi egyszerűbbek, különleges jelölésmódokat és rövidítéseket alkalmaz.

A betűk egyszerűek. A következő elemekből állnak: egyenes, kampó, hurok, kör (ellipszis). A folyóírás is ezeket az elemeket használja, de egy-egy betű több elemből áll, a gyorsírásban a legbonyolultabb betű is legfeljebb háromelemű.

Jelképes jelöléseket alkalmaz: a magánhangzókat az esetek többségében a mássalhangzók elhelyezésével, egymáshoz való viszonyával, módosításával fejezi ki.

Rövidítéseket használ – a folyóírásban és a köznyelvben előfordulóknál lényegesen nagyobb mértékben. A rövidítésben csak a szó jellemző részét írjuk le (jelöljük), a többit elhagyjuk.

A gyorsírás szabályai figyelembe veszik a magyar nyelv törvényszerűségeit, sajátosságait, így például a betűk gyakoriságát, a hangrend szabályait, a nyelvtani összefüggéseket.

Hazánkban egyedül a Nyíregyházi Főiskola Gyorsírás és Gépírás Tanszéke képez gyors- és gépíró tanárokat, 1975 óta.

Története hazánkban

Gáti Istvánnak a magyar gyorsírás megteremtésére vonatkozó első, 1769-es kísérlete után a tulajdonképpeni gyorsírás 1802-ben kezdődik Magyarországon. Egy Danzer József nevű kapitány ekkor ülteti át Taylor angol rendszerét latinra, majd németre. Danzer munkáját Kovács Imre 1821-ben átdolgozza magyar nyelvre.

Temesvári aljegyző korában Hajnik Károly ebből az áttételből tanulja meg a rendszert: egy kaputos rabbal diktáltat magának. Évekig gyakorolja magát a gyorsírásban, hogy azután Pozsonyban, mint első magyar országgyűlési gyorsíró szerepeljen. Nem elégszik meg azonban a Taylor-rendszer elsajátításával, hanem maga alkotta jelekkel ki is egészíti, így még a leggyorsabb beszédű szónokokat is követni tudja. Öt nyelven beszélt, magyarul, latinul németül gyorsírt.

Magyarországon hosszú ideig a Gabelsberger-Markovits rendszer volt a legelterjedtebb. Franz Xaver Gabelsberger (1789-1849)- 1841-ben maga akarta áttenni gyorsírási rendszerét magyar nyelvre, de ennek megvalósítása két évtizeddel később Gabelsberger Ivánra maradt.

A gyorsírás fontosságára és népszerűségére jellemző, hogy például Sopronban 1896-ban megjelent a Gabelsberger–Markovits-féle levelező gyorsírás állandó rövidítései című kiadvány, és megjelent a Gyorsírási Olvasmányok (Középiskolai dolgozatok) (Gabelsberger–Markovits-féle levelező gyorsírással írt vegyes tartalmú folyóirat) című folyóirat gyorsírással, Zvarinyi Lajos kiadásában, melynek néhány száma például : Arany balladáiról, Elmefuttatás Petőfi Sándorról, Márczius Idusán, A természetnek (vers)címmel jelent meg.

Radnai Béla egységes magyar gyorsírását az 1910-es évek végén vezették be.

Teöreök Aladár (1894-1917) fiatalon elhunyt kiváló tehetségű, nagy reményekre jogosító gyorsíró volt, aki Radnai Egyszerű gyorsírásával megközelítette az 500 szótagos sebességet. Gyakorlati munkásságával segítette Radnai rendszerének tökéletesítését. Emlékére évente megrendezik a Teöreök Aladár tanulói gyorsíró-, gépíró- és szövegszerkesztő versenyt, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének a jóvoltából.

Írásalak szerinti csoportosítás

Geometrikus és folyóírás szerű - szkript- rendszer

A gyorsírás egyszerűsített betűformákat használ (sztenografikus gyorsírás), ellentétben az alfabetikus gyorsírással. Utóbbi tovább differenciálható a cél betűformák szerint geometrikus, folyóírásos és félfolyóírásos, más néven elliptikus csoportokra.

A geometrikus gyorsírás körökön, körcikkeken és egyenes vonalakon alapul szigorú horizontális, verikális vagy diagonális irányú elhelyezkedéssel. Az első modern gyorsírás rendszerek geometrikusak voltak. Ilyen a Pitman, Boy'd szótagírás, Samuel Taylor Egyetemes Sztenográfia, a francia Prévost-Delaunay és a a Duployé rendszer (a Kamloops Wawa írásra - Chinook Jargon - adaptálva).

A szkript gyorsírások az általános folyóírás mozdulatait követik. Az első ilyen típusú írás alapjait Cadmus Britannicus néven Simon Bordley rakta le 1787-ben. Az első praktikus rendszer az 1834-es német Gabelsberger írás volt. Ez a rendszer mai napig elterjedt a német, osztrák, skandináviai, holland, orosz és kelet-európai gyorsírásokban.

Szkript-geometrikus, vagy fél-szkript írás

Ellipszisen alapszik. A fél-szkript jellemzően a geometrikus és a szkript írás kompromisszumos alkalmazása. Az első ilyen rendszer George Xarl Mares 1885-ös rendszere. A legsikeresebb pedig John Robert Gregg 1888-as rendszere. Ö a geometrikus angol szisztémát és a német Stolze sztenográfiát, egy szkript gyorsírást ötvözte. A félszkript filozófia Olaszországban a 20. sz. első felében vált közkedveltté. Nevesül a Cima, Meschini és a Mosciaro. Ezekre példa még a Teeline Gyorsírás és a Thomas Természetes Gyorsírás.

A sztenderd írásra emlékeztető rendszerek

Néhány gyorsírásrendszer megpróbálta a latin ábécé karaktereinek egyszerűsítését. Ilyen nem-sztenografikus rendszereket gyakran alfabetikusként jellemeznek, és nem tartják igazi gyorsírásnak. Az alfabetikus rendszereket mégis nagyra értékelik azok a tanulók, akiknek nem állnak évek a rendelkezésükre, hogy a sztenografikus gyorsírás mestereivé váljanak. Kevésbé gyors, nem éri el a 200 szó/perc sebességet, de töredék idő alatt el lehet sajátítani 60-100 szavas sebességgel.

Ezekben a rendszerekben gyakran az alfabetikus karaktereket központozással és további karakterekkel helyettesítik és a nagybetűknek külön fontosságot tulajdonítanak. Ilyen például a Stenoscript, Stenospeed, Speedwriting, Forkner gyorsírás, Quickhand és az Alpha Hand. Vannak tiszta alfabetikus rendszerek, mint Personal Shorthand, Superwrite, Easy Script Speed Writing, Agiliwriting és Keyscript, melyek a szimbólumokat a priori alfabetikus karakterekre szűkítik. Előnyük, hogy gépelhetők.

A magánhangzók jelölése szerinti csoportosítás

a gyorsírás rendszerek a magánhangzók jelölése szerint is csoportosíthatók

• alfabetikus - normál magánhangzókkal kifejezés, nem különbözik jelentősen a mássalhangzóktól (Gregg, Duployan)
• vegyes alfabetikus - a magánhangzó és mássalhangzó leírása különböző vonásokkal (Arends, Merlin)
• Abjad - nem jelölik, kivéve a kezdő és a végző magánhangzókat
• Jelölt Abjad - különálló jelekkel jelölik - pontok, vonások stb. a mássalhangzók körül
• pozicionált Abjad - a kezdő magánhangzót a szókezdés magasságával jelölik, nem feltétlenül szerepel a követő magánhangzó (Pitman, mely más magánhangzót is szerepeltet különálló jelekkel)
• Abugida - a vonás alakjával, helyzetével fejezik ki a magánhangzót (Boyd)
• vegyes Abugide - magánhangzó kifejezése a kötővonás szélességével, a következő mássalhangzó magassága az előzőhöz képest, és annak írásnyomása (a legtöbb német gyorsírás)

Gépi gyorsírás rendszerek

A tradicionális gyorsírás rendszereket papírra vetik sztenografikus ceruzával vagy tollal. Sokak szerint csak a kézírásos rendszerek tekinthetők igazi gyorsírásnak. Gépi gyorsírásnak hívják a speciális billentyűzettel (sztenotippel) készült írást. Ilyen gép még a Velotype, Palantype az EK-ban, Grandjean Stenotype Franciaországban és francia nyelvkörnyezetben, Michela Stenotype Olaszországban, Stenokey Bulgáriában és máshol. Létezik még a Speech-to-Tect Reporter, melynél egy személy egyidejű -korábban halláskárosultak segítségére kifejlesztett- gyorsírást használ.

Gyorsírásrendszerek listája

A legszélesebb körben használt gyorsírás fajta a Pitman gyorsírási mód, melyet 15 nyelvre adaptáltak. A rendszer leginkább az EK-ban elterjedt. Az USA-ban helyét J.R. Gregg 1888-as rendszere vette át. Az EK-ban ma a Teeline Gyorsírás a leginkább elterjedt. Ez szótagoláson alapuló rendszer, ellentétben fonetikus elődjével Teeline kedvelt Új-Zélandon, pl. 80 szó/perc sebességgel újságírók számára. Ilyenek még a Pitman 2000, PitmanScript, Speedwriting és Gregg.

Ismert gyorsírásrendszerek:

• Alpha Hand
• AgiliWriting
• Bezenšek Shorthand
• Boyd's Syllabic Shorthand
• Current Shorthand
• Century 21 Shorthand
• Caton Scientific Shorthand (Thomas Jasper Caton)
• Dacomb Shorthand
• Deutsche Einheitskurzschrift
• Dutton Speedwords - ennek a gyorsírásnak kettős funkciója van - nemzetközi kiegészítő nyelv és gyorsírás szótár
• Duployé Shorthand
• Easy Script Speed Writing
• Eclectic Shorthand
• Ford Improved Shorthand
• Forkner shorthand
• Gabelsberger shorthand - Németországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Oroszországban, Görögországban, Olaszországban került bevezetésre
• Gregg
• Gregg Computer Shorthand/Productivity Plus
• Groote (A.W. Groote) (holland)
• Herout-Mikulík rendszer - a cseh parlamentben használt
• Malone Shorthand
• Melin Shorthand - Svédország domináns rendszere
• Merrill Shorthand (vagy ABC shorthand}
• Munson Shorthand (James Eugene Munson) - praktikus fonográfiai szószedet hasznos kifejezésekkel, fonografikus kiírással. Komplett és kimerítő fonográfiai példatár
• National Simplex Shorthand (Rev. Percival Hubert Chase), 1919
• New Art of Real Shorthand (John Malham-Dembleby), 1919
• New Rapid (C.E. McKee), 1890
• Paragon Shorthand (A. Lichtentag), 1895
• Personal Shorthand, másképp Briefhand
• Pitman Shorthand (Isaac Pitman)
• Polygraphy (Aulay Macaulay), 1747
• Reformed Phonetic Short-Hand (Andrew J. Marsh), 1868
• Simson Shorthand
• Speedwriting (Emma Dearborn)
• Stiefografie- Németországban használt
• SuperWrite
• Teeline Shorthand
• Thomas Natural Shorthand
• Tironian notes (Marcus Tullius Tiro)
• Universal Stenography (Samuel Taylor), 1786
• Wang-Krogdahl system - a Norvég Parlamentben használt

Források

• Hajdicsné Varga Katalin: A gyorsírás néhány nyelvészeti sajátossága
• Grafológiai Intézet - írástörténet
• Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége
• Gépírás oktató program

• [1] Shorthand szócikk az angol wikin

Kapcsolódó szócikkek

• Írás
• Radnai Béla