Kozma Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozma Miklós
Született
1884. szeptember 5.
Nagyvárad
Elhunyt
1941. december 8. (57 évesen)
Ungvár
Nemzetisége magyar
Fegyvernem huszár
Szolgálati ideje 1905-1941
Rendfokozata alezredes
Csatái Első világháború
Kitüntetései Signum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú katonai érdemkereszt, II. osztályú mémet Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje
Civilben politikus, az MTI elnöke.

Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5.Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ludovika Akadémia elvégzése után mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a Budapesti Egyetemen jogot tanult. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922. októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi Kálmán kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. 1937. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén a Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda alakulataival be akart törni Kárpátaljára, erről a szándékától azonban lebeszélték, a Rongyos Gárda viszont így is beszivárgott Kárpátaljára, ahol számos fegyveres cselekményben vett részt a szlovák hadsereggel szemben.

1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. A Kárpátaljára a zöld határon át bemenekült, hivatalos iratokkal nem rendelkező úgynevezett hontalan zsidókat - mintegy 15 ezer embert - azonban a határon túlra visszatoloncoltatta. Jelentős részüket a német SS Einsatzgruppe az ott élő zsidókkal együtt később Kamenyec Podolszkijban (a mai ukrajnai Kamjanec-Pogyilszkijban) leöldöste. Ehhez a tömeggyilkossághoz a rágalmakkal szemben Kozmának semmi köze nem volt, a kitelepítés nem a zsidók kiirtásának céljával történt, és a németekkel sem volt egyeztetve. 1941-ben, 57 éves korában bekövetkezett korai halálában közrejátszhatott az a lelkifurdalás, amelyet a zsidók sorsa miatt érzett, amikor tudomást szerzett a tömegmészárlásról.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Gömbös Gyula
Honvédelmi miniszter
1936. május 14.augusztus 7.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Somkuthy József