Für Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Für Lajos
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1990. május 23.1994. július 14.
Előd Kárpáti Ferenc
Utód Keleti György

Született 1930. december 21.
Egyházasrádóc
Elhunyt 2013. október 22.[1] (82 évesen)
Budapest
Párt Magyar Demokrata Fórum (MDF)

Foglalkozás történész

Für Lajos (Egyházasrádóc, 1930. december 21.Budapest, 2013. október 22.[2]) történész, az MTA doktora, politikus, az MDF alapító tagja, az Antall-kormány és a Boross-kormány honvédelmi minisztere.

Pályájának kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem szakára járt, ahol 1954-ben végzett. 1956-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegédje volt.[3]

1956-os szerepvállalása és következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1954–1957 között tartalékos alhadnagy volt (a rangtól 1956-os tevékenysége miatt fosztották meg). 1956-ban a Debreceni Kossuth Kör és a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottság titkára. Közreműködött a debreceni forradalmi követelések megfogalmazásában és ő nyújtotta át ezeket a kormánynak. A forradalom leverése után szovjetek rövid időre internálták.[3] Tanársegédi állását a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956-os szerepe miatt elveszítette és ezzel kutatói pályája derékba tört [4]. 1957-ben Franciaországba emigrál, de néhány hónap múlva hazatért. 1958-ig nem volt állása, majd 1961-ig a debreceni református kollégium nagykönyvtárában dolgozik, utána rövid ideig rakodómunkás. 1963-ig Dabason és Pestújhelyen általános iskolai tanár.[3]

1984-ben Irinyi Károly professzor hívására szeretett volna visszatérni a Debreceni Egyetemre, de "ellenforradalmár" múltja miatt ezt Menyhárt Lajos, az egyetem párttitkára megakadályozta.[5] Az egyetem hivatalosan sohasem rehabilitálta. 2006. október 18-án, a forradalom 50. évfordulójának előestéjén Für Lajos a debreceni forradalomról szóló emlékülésen visszautasította, hogy átvegye az egyetem Pro Universitate díját. "A debreceni egyetemről fegyelmi tárgyalás nélkül kirúgtak, és ez a döntés még mindig érvényben van. Az egyetemnek tizenhét év nem volt elég, hogy törölje ezt a határozatot" – indokolta döntését.[6]

Az amnesztia után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1963-as általános amnesztia után 1964–1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, majd főosztály-vezetője. 1980-ig az Írószövetség könyvtárának tudományos főmunkatársa. 1980-ban újra a Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, ezúttal tudományos titkári tisztségben 1987-ig. 1988–1990 között az ELTE BTK középkori és kora újkori magyar történelem tanszékén docens, 1990–2000 között egyetemi tanár.[3]

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1985-ben résztvevője az ellenzéki csoportosulások első monori találkozójának.[7] 1987-ben részt vesz a lakitelki találkozón, az MDF alapító tagja.[5] 1989-ben a párt köztársasági elnök-jelöltje. 1989–1996 között az elnökség tagja, 1991-ben alelnök, majd 1993-ig ügyvezető elnök volt. 1994–1996 között a párt elnökévé választották.[3]

Antall József miniszterelnök őt jelölte ki honvédelmi miniszterré. Posztját 1994-ig őrizte. Az MDF alapító tagjai közül egyedül ő kapott miniszteri rangot[8] és ő hajtotta végre a hadsereg átalakítását a rendszerváltás után.

1990-ben bekerült az Országgyűlésbe (1990–1994: Vas megye). 1994-ben újra bejutott, immár a Hajdú-Bihar megyei listán. 1994–1996 között a honvédelmi bizottság tagja volt.[3]

1996-ban a második pártszakadás idején kilépett az MDF-ből (ezáltal megvált pártelnöki tisztségétől is) és független képviselőként folytatta munkáját.[8] Bizottsági helyét az akkori rendelkezés miatt elvesztette, mert ekkor független képviselő nem lehetett bizottsági tag.

2007-ben részt vett a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda megalapításában.

Tudományos pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Für Lajos 1971-ben nyerte el a történelemtudomány kandidátusa címet. 1983-ban a történelemtudományok doktora lett. Szakterülete Magyarország 19-20. századi agrártörténete, kisebbségtörténet a 19-20. században, valamint a történeti demográfia. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályához tartozott, a Történettudományi Bizottság tagja volt.[9]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb könyvek, publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás idején (1970)
  • Mennyi a sok sírkereszt? Magyarország embervesztesége a második világháborúban (1987)
  • Hol vannak a katonák? (1988)
  • Kisebbség és tudomány (1989)
  • Világjáró magyarok (1990)
  • Sors és történelem (1991)
  • Szabadon szeretnék sírni (1993)
  • Jobbágyföld – parasztföld (1994)
  • Magyar sors a Kárpát-medencében (2001)
  • Az én történelmem I. (2003)
  • A Varsói Szerződés végnapjai – magyar szemmel (2003)[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Demokrata Fórum elnökei
elődje
Antall József
Für Lajos

1994. feb. 19.1996. márc. 2.

utódja
Lezsák Sándor


Elődje:
Kárpáti Ferenc
Honvédelmi miniszter
1990. május 23.1994. július 15.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Keleti György