Vas megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas megye
HUN Vas megye COA.jpg
Vas megye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megyeszékhely Szombathely
Települések száma 216
megyei jogú városok 1
egyéb városok 12
ISO 3166-2 HU-VA
Népesség
Teljes népesség 259 364 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3336,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Vas.svg
Vas megye elhelyezkedése Magyarországon
Vas megye weboldala

Vas megye Magyarország nyugati részén található. Északról Győr-Moson-Sopron megye, keleten Veszprém megye, délről Zala megye, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Székhelye Szombathely.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Természetföldrajzát tekintve Magyarország egyik legváltozatosabb területe, felerészt síkság, nyugati része hegyes, délnyugati része dombos terület. Éghajlata hűvösebb, csapadékosabb, mint a magyarországi átlag. Ásványkincsekben szegény.

[szerkesztés] Vízrajz

Vas megye felszíni vizekben és felszín alatti termálvizekben egyaránt gazdag.

Tavak: Szajki-tó, Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó, Gersekaráti-tó

Folyóvizek: Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal, Kerka, Sorok, Perint

Víztározók: Bük–Bő–Gór-víztározó, Kőszeg–Lukácsháza-víztározó

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Lásd még: Vas megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Vas megyére jellemző földrajzi pontjai

asd asd asd asd ads asd asd asd asd asd asd asd

[szerkesztés] Történelem

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ősidők óta lakott terület. Szombathely már a római korban is létezett, Savaria néven. Savariát az első betelepülő rómaiak alapították i. e. 100 körül. Már korábban is lakott térségként volt megjelölve. i. sz. 42-ben Savaria Claudius császártól városi rangot kapott, ezzel a régió első Római városává lett. Csak később lett város Sopron, Buda, Pécs elődje. A város Felső-Pannonia igazgatási, kereskedelmi és vallási központja volt.

A terület az 5. század első felében előbb hun, később gót, majd longobárd, a 6. század második felében avar, végül a 9. században frank uralom alá került. A magyar honfoglalás után gyepűvidék lett, ahol határőrnépek éltek. A középkori Magyar Királyságban a megye majdnem teljes területe Vas vármegyéhez tartozott, kivéve Csepreget és környékét, ami Sopron vármegye része volt. Határ menti helyzetéből adódóan már a 12. századtól kezdve szinte folyamatosan háborúskodások színtere volt. A török előrenyomulás elől menekülve a magyar, német és szlovén lakosság mellé a 16. században jelentős számú horvát népesség is letelepedett itt.

A trianoni békeszerződés után területe jelentősen módosult, de az elcsatolásokat megelőzően területén két de facto állam, a Vendvidéki Köztársaság és a Lajtabánság is létezett.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

[szerkesztés] Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Vas megyéhez hét járás tartozott, a Celldömölki, Írottkői (székhelye Kőszeg volt), Körmend-Németújvári (Körmend), Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi és Vasvári. A megyerendezés ezeket nem érintette, a Csepregi járást pedig, melynek egy részét Sopron megyétől ide csatolták, megszüntették, így Vas megyéhez 1950. február 1-je után ugyanaz a hét járás tartozott.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén is csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor a megye továbbra is hét járásra oszlott (Celldömölki, Körmendi, Kőszegi, Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi és Vasvári).

Ezt követően 1983-ig a hétből négy járás szűnt meg: a Kőszegi (1954-ben), a Szentgothárdi és a Vasvári (1969-ben), végül a Celldömölki (1978-ban). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott (Körmendi, Sárvári és Szombathelyi).

[szerkesztés] Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Vas megyéhez egy megyei város tartozott, Kőszeg. Ezen kívül a megyeszékhely, Szombathely 1945 óta törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Szombathely attól kezdve Vas megyéhez tartozott.

1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Sárvár (1968-ban), Celldömölk és Körmend (1978-ban), valamint Szentgotthárd (1983-ban), így 1983 végére a városok száma hatra nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szombathely közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Kőszeg pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Kőszegi járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

[szerkesztés] Városkörnyékek 1971‑1983 között

1971 és 1983 között Vas megye városai közül négy körül alakult városkörnyék: a Kőszegi, Sárvári és Szombathelyi 1977-ben, a Celldömölki pedig 1978-ban. Sárvár és Szombathely járási székhely maradt 1983 végéig, Celldömölk viszont a várossá nyilvánításával és városkörnyékközponttá válásával egyidejűleg megszűnt járási székhely lenni.

[szerkesztés] Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Vasvár, mely aztán 1986-ban várossá alakult, ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

A szombathelyi megyeháza
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Megyei közgyűlési elnökök 1990-től

[szerkesztés] Kistérségek

Vas megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[2]:

Kistérség neve Székhelye Terület
(km²)		 Lélekszám
(2007. január 1.)		 Település,
kerület
Celldömölki kistérség Celldömölk 474,13 25 670 28
Csepregi kistérség Csepreg 184,88 10 799 16
Körmendi kistérség Körmend 330,91 21 834 25
Kőszegi kistérség Kőszeg 185,08 18 306 15
Őriszentpéteri kistérség Őriszentpéter 305,23 6937 22
Sárvári kistérség Sárvár 601,96 36 918 32
Szentgotthárdi kistérség Szentgotthárd 233,43 14 983 15
Szombathelyi kistérség Szombathely 646,37 113 252 40
Vasvári kistérség Vasvár 374,14 14 552 23

[szerkesztés] Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  1. Linde Gáz Magyarország Zrt. (58)
  2. FW Magyarország Licenciahasznosító Kft. (75)
  3. General Motors Powertrain Autóipari Kft. (79).

[szerkesztés] Idegenforgalom

[szerkesztés] Kulturális turizmus

Jáki templom
Kőszeg látképe a Jurisics-várból

Nevezetességek Vas megye településein:

Szombathely

A római Savaria, melynek fennmaradtak e korból származó emlékei (Romkert fórum, mozaikok, Mercurius–szentély). Az ásatások leletei a Savaria Múzeumban tekinthetők meg. Az Iseum Romkertben az Isis-szentély látható. További érdekességek a Püspöki Székesegyház (1791), a copf Püspöki Palota, az Egyházmegyei Múzeum, a Szent Erzsébet plébániatemplom, a ferences kolostor, a dominikánus templom, a Művészeti Galéria.

Kőszeg

Hangulatos történelmi városközpontjának kedvelt kirándulási célpontja a Jurisics vár, mely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi.

Ják

Római katolikus apátsági temploma 1220-1256 között épült, többször bővítették, mellette a Szent Jakab-kápolna 1260 körüli időszakból származik. 1781-ig a templomot cinterem (temető) vette körül. 1896-1904 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. Kapuja 1663-ban épült, kőfala későbbi. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása.

Az Őrség népi építészetének emlékei:

Zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. Szalafőt hét szer alkotja, a legarchaikusabb őrségi települést. A népi építészetnek a Pityerszeri Falumúzeum állít emléket, ahol láthatók még a környékre jellemző lakóépületek, az ún. kerített ház, a kontyos ház és a kástu. Az Olajmúzeumban a tökmagültetés eszközeit állították ki. További látnivalója a Jakosa porta szintén a régen itt lakó parasztok életébe enged betekintést. Őriszentpéter az Őrség központja, egyedülálló, kilenc szerből álló település. Védett őrségi lakóházak, boronapajta látogathatók itt. Pankaszon áll az Őrség egyik legszebb szoknyás haranglába, mely 1775-ben fából készült. Velemér Árpád kori műemléktemploma késő román és kora gót építészeti stílusjegyeket mutat, a 13. század végén a Szentháromság tiszteletére szentelték. "2006-ban indult nálunk a projekt, akkor "Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációját" választották ki. E pályázat győztese az Őrség lett..." Forrás: [1]

[szerkesztés] Egészségturizmus (gyógy- és welnessturizmus)

Gyógyfürdők a megyében:

  • Büki Gyógyfürdő - Bükfürdő: 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. [2]
  • Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár - Sárvár: A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. [3]
  • Vulkán Gyógy- és Élményfürdő - Celldömölk: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, víze főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. [4]

Termálfürdők a megyében:

  • Fedett Uszoda és Termálfürdő - Szombathely: Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővítették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. [6]

Lásd még:

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Szombathelyi Weöres Sándor Színház

A városi közgyűlés 2007. szeptember 27.-én; 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag megszavazta Szombathely város első, állandó társulattal rendelkező kőszínházát. 2008 őszén nyitotta meg kapuit a Jordán Tamás által vezetett Weöres Sándor Színház mindössze 15 fős társulatával. A színház épületét ünnepélyesen 2011. január 22-én, A magyar kultúra napján, Az ember tragédiája bemutatójával avatták fel. A színház épülete az Akacs Mihály utca 7 szám alatt található közel a buszpályaudvarhoz,és a Haladás pályához. A színház társulata a 2011/2012 évadban már 37 főre bővült, a bérletet vásárolt emberek száma is egyre növekszik. A város megszerette a színházat és az itt élő színészeket. A művészek részt vesznek a város mindennapi életében. A WS színházban nem csak színdarabokat nézhetünk, hanem rendszeresen vannak koncertek,kiállítások,könyvbemutatók és egyéb más programok. [9] http://wssz.hu/

[szerkesztés] Kulturális rendezvények

Rendezvények Vas megyében:

  • Kőszegi Várszínház (Kőszeg)
  • Nemzetközi Folklórnapok (Sárvár)
  • Savaria Nemzetközi Táncverseny – IDSF Latin Világkupa (Szombathely – Művelődési és Sportház)
  • Savaria Történelmi Karnevál (Szombathely)
  • Szombathelyi Tavaszi Fesztivál (Szombathely)
  • Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál (Szombathely)
  • Őrségi Vásár (Őriszentpéter)
  • "...Természetesen, Őrség" – biogazdálkodási és ökoturisztikai szakkiállítás (Őriszentpéter)
  • Őrségi Rétesfesztivál (Kondorfa)

Lásd még:

[szerkesztés] Települései

Vas megye jellemzően aprófalvas szerkezetű, települései 59%-ának 500-nál is kevesebb lakosa van. A népesség 56%-a városokban él, a teljes népesség egyötöde a megyeszékhelyen.

[szerkesztés] Városok

(Népesség szerinti sorrendben, 2008. január 1-jén a KSH adatai alapján)

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Szombathely COA.jpg Szombathely 79 590 fő (2011. január 1.)[3] +/-▲ Szombathelyi kistérség
2. HUN Sárvár COA.png Sárvár 14 906 fő (2010. január 1.)[4] +/-▼ Sárvári kistérség
3. HUN Kőszeg COA.jpg Kőszeg 12 077 fő (2011. január 1.)[5] +/-▲ Kőszegi kistérség
4. HUN Körmend COA.jpg Körmend 11 924 fő (2010. január 1.)[6] +/-▼ Körmendi kistérség
5. HUN Celldömölk COA.jpg Celldömölk 10 956 fő (2010. január 1.)[7] +/-Arrown.svg Celldömölki kistérség
6. Szentgotthárd címere.jpg Szentgotthárd 8881 fő (2010. január 1.)[8] +/-▼ Szentgotthárdi kistérség
7. Coat of Arms of Vasvár.jpg Vasvár 4326 fő (2010. január 1.)[9] +/-▼ Vasvári kistérség
8. HUN Vép COA.png Vép 3411 fő (2010. január 1.)[10] +/-▼ Szombathelyi kistérség
9. HUN Csepreg COA.jpg Csepreg 3503 fő (2010. január 1.)[11] +/-▼ Csepregi kistérség
10. HUN Bük COA.jpg Bük 3410 fő (2010. január 1.)[12] +/-▲ Csepregi kistérség
11. HUN Sorokpolány COA.jpg Répcelak 2396 fő (2010. január 1.)[13] +/-▼ Sárvári kistérség
12. HUN Őriszentpéter COA.jpg Őriszentpéter 1187 fő (2010. január 1.)[14] +/-▼ Őriszentpéteri kistérség

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ↑ lakosság KSH (magyar nyelven) (xls). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország kistérségeinek listája
  3. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  4. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  5. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  6. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  7. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  8. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  9. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  10. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  11. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  12. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  13. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  14. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

[szerkesztés] Források

  • Nyugat-Dunántúl (katalógus, Magyar Turizmus Rt. Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, Sopron. Komáromi Nyomda Kft. évszám nélkül kb. 2004.)
  • Évezredes utak vonzásában - a Vasi Hegyháttól az Őrségen át a Muramentéig. Szerk. Tőkés Tiborné, projektgazda: Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (évszám nélkül, 2000 után).
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas megye témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

m • v • sz
Magyarország megyéi
Magyarország megyéi 1950-től
Flag of Hungary.svg Coat of arms of Hungary.png
Map of counties of Hungary 2004.png Ez a magyar közigazgatási lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vas_megye&oldid=11156853”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken