Vas megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas megye
HUN Vas megye COA.jpg
Vas megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megyeszékhely Szombathely
Települések száma 216
megyei jogú városok 1
egyéb városok 12
ISO 3166-2 HU-VA
Népesség
Teljes népesség 257 688 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3336,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Vas.svg
Vas megye elhelyezkedése Magyarországon
Vas megye weboldala

Vas megye Magyarország nyugati részén található. Északról Győr-Moson-Sopron megye, keleten Veszprém megye, délről Zala megye, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Székhelye Szombathely.

Nevének etimológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye neve összefügg a vidéken bőven található gyepvasérc-lelőhelyekkel, amelyekre már a római kortól kezdve helyi jelentőségű vasgyártás épült. (Vasvár latin neve is Castrum Ferreum volt.)

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetföldrajzát tekintve Magyarország egyik legváltozatosabb területe, felerészt síkság, nyugati része hegyes, délnyugati része dombos terület. Éghajlata hűvösebb, csapadékosabb, mint a magyarországi átlag. Ásványkincsekben szegény.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vas megye felszíni vizekben és felszín alatti termálvizekben egyaránt gazdag.

Tavak: Szajki-tó, Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó, Gersekaráti-tó

Folyóvizek: Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal, Kerka, Sorok, Perint

Víztározók: Bük–Bő–Gór-víztározó, Kőszeg–Lukácsháza-víztározó

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Vas megye védett természeti értékeinek listája

Vas megyére jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


A kőkorszak mezőgazdasági tevékenységet megelőző korszakaiból (paleolitikum vagy őskőkorszak, illetve mezolitikum vagy középső kőkorszak) a Gencsapáti mellett, a jégkorszakbeli meleg vizű források környékén, szórványosan talált felső-paleolitikumi kőeszközök [2] és a megye egyes területein elvégzett, a növényzet Kr. e. 8. évezred végén és a 7. évezred elején bekövetkezett változását, ezen belül a mogyoró terjedését kimutató pollenelemzések utalnak csak emberi tevékenységre.[3]

Az újkőkorszak (neolitikum) jellemzői (növénytermesztés és állattenyésztés, letelepedés, csiszolt kőeszközök és fazekasság) szinte egy időben, csomagszerűen (neolitikus csomag) jelennek meg a megye területén. A megye neolitikus lelőhelyei két kultúrkörhöz, a vonaldíszes kultúrákhoz (dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája (rövidítve: DVK) és ennek utód kultúrái: Zseliz kultúra, kottafejes kerámia kultúrája), illetve a lengyeli kultúrához kapcsolják.

A DVK Vas megyei lelőhelyeit Ilon Gábor régész katalogizálta 2008-ban.[4] A katalógus 15 ásatással feltárt és további 36, terepbejárással azonosított lelőhelyet tartalmaz. Az 51 lelőhelyből 7 Szombathely területén, 6 Szombathelytől északra a Gyöngyös/Perint-patak mentén, 5 Szombathelyről nyugatra az Arany-patak mentén található. További lelőhely található a Gyöngyös-patakba ömlő Szerdahelyi-patak forrásvidéke közelében Velem-Szentviden. Az Arany-patak egyik ágát alkotó Bozsoki-patak forrását pedig csak a 725 m magas Asztalkő hegy választja el a Szerdahelyi-patak forrásától. Így e négy patak: Szerdahelyi-patak, Gyöngyös/Perint-patak, Bozsoki-patak, Arany-patak által közrezárt területen és annak közvetlen közelében található a megye DVK lelőhelyeinek majdnem 2/5-e. A DVK lelőhelyek koncentrációja figyelhető meg az Ablánc-patak, Kőris-patak és a Répce által határolt területen is 10 lelőhellyel. További 6 lelőhely a Jáki-Sorok és a torkolatától Soroknak nevezett Gyöngyös/Perint-patak mentén található. Az előbbiekkel összevetve már kevésnek tűnik a megye legnagyobb folyója, a Rába mentén elhelyezkedő 7 és az attól dél-keletre, keletre található 8 DVK lelőhely.

Szombathely már a római korban is létezett, Savaria néven. Savariát az első betelepülő rómaiak alapították i. e. 100 körül. Már korábban is lakott térségként volt megjelölve. i. sz. 42-ben Savaria Claudius császártól városi rangot kapott, ezzel a régió első Római városává lett. Csak később lett város Sopron, Buda, Pécs elődje. A város Felső-Pannonia igazgatási, kereskedelmi és vallási központja volt.

A terület az 5. század első felében előbb hun, később gót, majd longobárd, a 6. század második felében avar, végül a 9. században frank uralom alá került. A magyar honfoglalás után gyepűvidék lett, ahol határőrnépek éltek. A középkori Magyar Királyságban a megye majdnem teljes területe Vas vármegyéhez tartozott, kivéve Csepreget és környékét, ami Sopron vármegye része volt. Határ menti helyzetéből adódóan már a 12. századtól kezdve szinte folyamatosan háborúskodások színtere volt. A török előrenyomulás elől menekülve a magyar, német és szlovén lakosság mellé a 16. században jelentős számú horvát népesség is letelepedett itt.

A trianoni békeszerződés után területe jelentősen módosult, de az elcsatolásokat megelőzően területén két de facto állam, a Vendvidéki Köztársaság és a Lajtabánság is létezett.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Vas megyéhez hét járás tartozott, a Celldömölki, Írottkői (székhelye Kőszeg volt), Körmend-Németújvári (Körmend), Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi és Vasvári. A megyerendezés ezeket nem érintette, a Csepregi járást pedig, melynek egy részét Sopron megyétől ide csatolták, megszüntették, így Vas megyéhez 1950. február 1-je után ugyanaz a hét járás tartozott.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén is csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor a megye továbbra is hét járásra oszlott (Celldömölki, Körmendi, Kőszegi, Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi és Vasvári).

Ezt követően 1983-ig a hétből négy járás szűnt meg: a Kőszegi (1954-ben), a Szentgothárdi és a Vasvári (1969-ben), végül a Celldömölki (1978-ban). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott (Körmendi, Sárvári és Szombathelyi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Vas megyéhez egy megyei város tartozott, Kőszeg. Ezen kívül a megyeszékhely, Szombathely 1945 óta törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Szombathely attól kezdve Vas megyéhez tartozott.

1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Sárvár (1968-ban), Celldömölk és Körmend (1978-ban), valamint Szentgotthárd (1983-ban), így 1983 végére a városok száma hatra nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szombathely közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Kőszeg pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Kőszegi járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1971 és 1983 között Vas megye városai közül négy körül alakult városkörnyék: a Kőszegi, Sárvári és Szombathelyi 1977-ben, a Celldömölki pedig 1978-ban. Sárvár és Szombathely járási székhely maradt 1983 végéig, Celldömölk viszont a várossá nyilvánításával és városkörnyékközponttá válásával egyidejűleg megszűnt járási székhely lenni.

Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Vasvár, mely aztán 1986-ban várossá alakult, ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szombathelyi megyeháza

Megyei közgyűlési elnökök 1990-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vas megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Celldömölki járás Celldömölk
28
2
24 787
474,13
52
2 Körmendi járás Körmend
46
2
26 865
614,53
44
3 Kőszegi járás Kőszeg
21
3
25 473
286,45
89
4 Sárvári járás Sárvár
42
2
38 862
685,46
57
5 Szentgotthárdi járás Szentgotthárd
16
1
15 180
255,04
60
6 Szombathelyi járás Szombathely
40
2
110 504
646,36
171
7 Vasvári járás Vasvár
23
1
13 623
374,14
36

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vas megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4801 Celldömölki kistérség Celldömölk
28
2
24 787
474,13
52
4802 Csepregi kistérség Csepreg
16
2
10 643
184,86
58
4803 Körmendi kistérség Körmend
25
1
20 967
330,91
63
4804 Kőszegi kistérség Kőszeg
15
1
17 971
185,07
97
4805 Őriszentpéteri kistérség Őriszentpéter
22
1
6 412
305,23
21
4806 Sárvári kistérség Sárvár
32
2
35 721
601,98
59
4807 Szentgotthárdi kistérség Szentgotthárd
15
1
14 666
233,43
63
4808 Szombathelyi kistérség Szombathely
40
2
110 504
646,36
171
4809 Vasvári kistérség Vasvár
23
1
13 623
374,14
36

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  1. Linde Gáz Magyarország Zrt. (58)
  2. FW Magyarország Licenciahasznosító Kft. (75)
  3. General Motors Powertrain Autóipari Kft. (79).

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességek Vas megye településein:

Szombathely

A római Savaria, melynek fennmaradtak e korból származó emlékei (Romkert fórum, mozaikok, Mercurius–szentély). Az ásatások leletei a Savaria Múzeumban tekinthetők meg. Az Iseum Romkertben az Isis-szentély látható. További érdekességek a Püspöki Székesegyház (1791), a copf Püspöki Palota, az Egyházmegyei Múzeum, a Szent Erzsébet plébániatemplom, a ferences kolostor, a dominikánus templom, a Művészeti Galéria.

Kőszeg

Hangulatos történelmi városközpontjának kedvelt kirándulási célpontja a Jurisics vár, mely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi.

Ják

Római katolikus apátsági temploma 1220-1256 között épült, többször bővítették, mellette a Szent Jakab-kápolna 1260 körüli időszakból származik. 1781-ig a templomot cinterem (temető) vette körül. 1896-1904 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. Kapuja 1663-ban épült, kőfala későbbi. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása.

Az Őrség népi építészetének emlékei:

Zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. Szalafőt hét szer alkotja, a legarchaikusabb őrségi települést. A népi építészetnek a Pityerszeri Falumúzeum állít emléket, ahol láthatók még a környékre jellemző lakóépületek, az ún. kerített ház, a kontyos ház és a kástu. Az Olajmúzeumban a tökmagültetés eszközeit állították ki. További látnivalója a Jakosa porta szintén a régen itt lakó parasztok életébe enged betekintést. Őriszentpéter az Őrség központja, egyedülálló, kilenc szerből álló település. Védett őrségi lakóházak, boronapajta látogathatók itt. Pankaszon áll az Őrség egyik legszebb szoknyás haranglába, mely 1775-ben fából készült. Velemér Árpád kori műemléktemploma késő román és kora gót építészeti stílusjegyeket mutat, a 13. század végén a Szentháromság tiszteletére szentelték. "2006-ban indult nálunk a projekt, akkor "Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációját" választották ki. E pályázat győztese az Őrség lett..." Forrás: [1]

Egészségturizmus (gyógy- és welnessturizmus)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyfürdők a megyében:

  • Büki Gyógyfürdő - Bükfürdő: 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. [2]
  • Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár - Sárvár: A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. [3]
  • Vulkán Gyógy- és Élményfürdő - Celldömölk: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, víze főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. [4]

Termálfürdők a megyében:

  • Fedett Uszoda és Termálfürdő - Szombathely: Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővítették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. [6]

Lásd még:

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Weöres Sándor Színház - Szombathely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi közgyűlés 2007. szeptember 27-én; 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag megszavazta Szombathely város első, állandó társulattal rendelkező kőszínházát. 2008 őszén nyitotta meg kapuit a Jordán Tamás által vezetett Weöres Sándor Színház. A színház épületét ünnepélyesen 2011. január 22-én, A magyar kultúra napján, Az ember tragédiája bemutatójával avatták fel. A színház épülete az Akacs Mihály utca 7. szám alatt található, közel a buszpályaudvarhoz. A megújult külső mellett új, légkondicionált színházterem – páhollyal, megemelt nézőtérrel, jó rálátással és kényelmes székekkel – és az első emeleten a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező kamaraterem /Márkus Emília terem/ várja a nézőket. A színházban található egy TV-stúdió és egy hangstúdió is. A földszinten egy 80 fős étterem üzemel, amelyből átriumos terasz nyílik a szabadba, amely a szabadtéri előadások és a kertmozi helyszíne. Az étterem szintén teret ad színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, koncerteknek ahogy az alsó szinten található próbaterem is /Stúdiószínház/, így összesen öt játszásra alkalmas helyiség áll rendelkezésre. A színház állandó társulata a 2011/2012 évadban már 37 főre bővült, a bérletet vásárolt emberek száma is egyre növekszik. A város megszerette a színházat és az itt élő színészeket. A művészek részt vesznek a város mindennapi életében. A WS színházban nem csak színdarabokat nézhetünk, hanem rendszeresen vannak koncertek,kiállítások,könyvbemutatók és egyéb más programok. [9] http://wssz.hu/

Kulturális rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények Vas megyében:

  • Iseumi Szabadtéri Játékok - opera és musical előadások a világ 3. legnagyobb Iseumában (Szombathely)
  • Kőszegi Várszínház (Kőszeg)
  • Lamantin Jazz Fesztivál (Szombathely)
  • Nemzetközi Folklórnapok (Sárvár)
  • Savaria Nemzetközi Táncverseny – IDSF Latin Világkupa (Szombathely – Művelődési és Sportház)
  • Savaria Történelmi Karnevál (Szombathely)
  • Szombathelyi Tavaszi Fesztivál (Szombathely)
  • Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál (Szombathely)
  • Őrségi Vásár (Őriszentpéter)
  • "...Természetesen, Őrség" – biogazdálkodási és ökoturisztikai szakkiállítás (Őriszentpéter)
  • Őrségi Rétesfesztivál (Kondorfa)

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vas megye jellemzően aprófalvas szerkezetű, települései 59%-ának 500-nál is kevesebb lakosa van. A népesség 56%-a városokban él, a teljes népesség egyötöde a megyeszékhelyen.

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Népesség szerinti sorrendben, 2008. január 1-jén a KSH adatai alapján)

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Szombathely COA.jpg Szombathely 77 566 fő (2014. jan 1.)[5] +/- Szombathelyi kistérség
2. HUN Sárvár COA.png Sárvár 14 763 fő (2014. jan 1.)[6] +/- Sárvári kistérség
3. HUN Kőszeg COA.jpg Kőszeg 11 719 fő (2014. jan 1.)[7] +/- Kőszegi kistérség
4. HUN Körmend COA.jpg Körmend 11 610 fő (2014. jan 1.)[8] +/- Körmendi kistérség
5. HUN Celldömölk COA.jpg Celldömölk 11 068 fő (2014. jan 1.)[9] +/-Arrown.svg Celldömölki kistérség
6. Szentgotthárd címere.jpg Szentgotthárd 8834 fő (2014. jan 1.)[10] +/- Szentgotthárdi kistérség
7. Coat of Arms of Vasvár.jpg Vasvár 4324 fő (2014. jan 1.)[11] +/- Vasvári kistérség
8. HUN Vép COA.png Vép 3311 fő (2014. jan 1.)[12] +/- Szombathelyi kistérség
9. HUN Csepreg COA.jpg Csepreg 3278 fő (2014. jan 1.)[13] +/- Csepregi kistérség
10. HUN Bük COA.jpg Bük 3470 fő (2014. jan 1.)[14] +/- Csepregi kistérség
11. HUN Sorokpolány COA.jpg Répcelak 2656 fő (2014. jan 1.)[15] +/- Sárvári kistérség
12. HUN Őriszentpéter COA.jpg Őriszentpéter 1189 fő (2014. jan 1.)[16] +/- Őriszentpéteri kistérség

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. Károlyi 2003
  3. Sümegi 25. old.
  4. Ilon 2013
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Gábor 2000: Vas megye 10-12. századi sír- és kincsleletei. Szombathely.
  • Nyugat-Dunántúl (katalógus, Magyar Turizmus Rt. Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság, Sopron. Komáromi Nyomda Kft. évszám nélkül kb. 2004.)
  • Évezredes utak vonzásában - a Vasi Hegyháttól az Őrségen át a Muramentéig. Szerk. Tőkés Tiborné, projektgazda: Vasi Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (évszám nélkül, 2000 után).
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
  • Károlyi 2003: Károlyi Mária: Savaria földjének ősi kultúrái a rómaiak előtt. (http://www.vasiszemle.t-online.hu/2003/03/karolyi.htm).
  • Sümegi: Sümegi Pál: Ember és környezet kapcsolata az Aranykor végén. In: Ilon Gábor (ed.): Régészeti nyomozások Magyarországon. Budapest, 2008. 13-30.
  • NG: Hétezer-ötszáz éves "luxusházak" Vas megyében
  • Ilon 2013: [7] A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája Vas megyében (angolul). A függelék tartalmazza a dunántúli vonaldíszes kultúra vas-megyei lelőhelyeinek katalógusát.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas megye témájú médiaállományokat.


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]