Dinnyés Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dinnyés Lajos
Dinnyeslajos.jpg
Dinnyés Lajos
A Második magyar köztársaság 2. miniszterelnöke
Hivatali idő
1947. május 31.1948. december 10.
Előd Nagy Ferenc
Utód Dobi István

Született 1901. április 16.
Alsódabas
Elhunyt 1961. május 3. (60 évesen)
Budapest
Párt FKGP
Foglalkozás politikus

Dinnyés Lajos (Alsódabas, 1901. április 16.Budapest, 1961. május 3.) Magyarország miniszterelnöke (1947. május 31.1948. december 10.), a Magyar Úszószövetség és a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségének tagja, kisgazda politikus. 1931-től nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő.

Tanulmányok és származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jómódú, középbirtokos református nemesi családból származott, három testvére volt, középfokú tanulmányait a budapesti református gimnáziumban végezte, majd a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett diplomát. Apja 1930-ban bekövetkezett halála után gazdálkodott.

Politikai szerepvállalása a világháború előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1929-ben belépett az Agrárpártba, a Független Kisgazdapárttal való egyesülés (1930) után e párt tagjaként politizál. 1931-1939-ig a dabasi kerület képviselője. 1935-ben a választások idején zaklatásoknak van kitéve és 1939-ben már nem is sikerül mandátumot szereznie.

A világháború idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941-ben kötött házasságot Hegedűs Katalinnal, a házassága és barátai révén jól jövedelmező álláshoz jutott, rövid ideig a harctéren teljesített szolgálatot. 1945-ben a Kisgazdapárt újjászervezésekor újra visszatért a politikai életbe.

A háború utáni tevékenysége és miniszterelnöksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, az 1945. november 4-i választásokon újra képviselő, ekkor már tagja a párt választmányának és Politikai Bizottságának. 1947 márciusában a honvédelmi tárca élére kerül. Nagy Ferenc lemondása után lett miniszterelnök. Miniszterelnöksége idején fogadta el a parlament a hároméves újjáépítési tervet. Az 1947 nyarán elfogadott választójogi törvényben szűkítették a választók és választhatók körét, és megnehezítették új pártok indulását. Miniszterelnöksége idején került sor az 1947. augusztus 31-i kékcédulás választásokra. A Kisgazdapárt, bár a nyertes oldalon állt, támogatóinak nagyobb részét elvesztette, ennek ellenére a kommunisták és a szociáldemokraták nyomására Dinnyés kapott kormányalakítási megbízást. A második Dinnyés-kormány már leginkább egy kommunisták által irányított bábkormány volt, Magyarország erőltetett szovjetizálása is ekkor indult. Dinnyés miniszterelnöksége idején államosították a 100 főnél többet fogalakoztató üzemeket, megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, elkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálása és az első koncepciós perek is ebben az időben folytak. 1948. július 13-tól a Pest megyei Kisgazda szervezetek örökös elnökévé választották. A második Dinnyés kormány 1948. december 10-én bukott meg, mivel magát a miniszterelnököt tették felelőssé Nyárádi Miklós kisgazda pénzügyminiszter emigrálásáért.

Miniszterelnöksége után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója lett és országgyűlési képviselő maradt. 1954-től a Hazafias Népfront Tanácsának tagja. Az 1956-os forradalom idején az V. kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja. 1958-ban az országgyűlés egyik alelnökéve választották. 1961. május 3-án hunyt el 60 évesen.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/dinnyes.htm


Elődje:
Nagy Ferenc
Magyarország miniszterelnöke
19471948
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Dobi István


Elődje:
Bartha Albert
Honvédelmi miniszter
1947. március 14.szeptember 24.
Insignia Hungary Army shield v2.svg
Utódja:
Veres Péter