Récsey Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Récsey Ádám
Récsey.JPG
Récsey Ádám
Magyarország törvénytelenül kinevezett miniszterelnöke
Hivatali idő
1848. október 3.1848. október 7/11.
Előd Batthyány Lajos
Utód Kossuth Lajos

Született 1775. február 10.
Sárd
Elhunyt 1852. október 26. (77 évesen)
Bécs

Foglalkozás katonatiszt

Récsey Ádám signature.jpg
Récsey Ádám aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Récsey Ádám témájú médiaállományokat.

Récsey Ádám, báró (Sárd, 1775. február 10.Bécs, 1852. október 26.) császári és királyi táborszernagy, politikus, Magyarország törvénytelenül kinevezett miniszterelnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1789-ben hadapródként lépett a császári hadseregbe, majd részt vett a forradalmi Franciaország és a Napóleon elleni háborúkban. Különösen kitüntette magát a drezdai a kulmi és a lipcsei csatákban. Érdemei elismeréseként I. Ferenc császár bárói rangra emelte. A háború végére ezredesi rangot ért el és megkapta a Katonai Mária Terézia-rendet. 1820-ban vezérőrnagyi rangban egy Itáliában állomásozó dandár parancsnokává nevezték ki, 1831-ben altábornaggyá léptették elő, egyúttal hadosztály-parancsnoki beosztás kapott. 1839-ben galíciai főhadparancsnokká nevezték ki. 1846-ban megkapta a táborszernagyi rangot és a magyar nemesi testőrség alkapitányaként Bécsben szolgált.

Az udvari kamarilla bizalmi emberének számított. 1848. október 1-jén Johann von Wessenberg osztrák miniszterelnök Batthyány Lajossal folytatott tárgyalásai során Récsey király személye körüli miniszterré történő kinevezését szerette volna elérni - sikertelenül. 1848. október 3-án V. Ferdinánd király törvénysértő eljárással, a magyar minisztérium ellenjegyzése nélkül magyar miniszterelnökké nevezte ki.[1] Miniszterelnökként ellenjegyezte saját kinevezését (!), V. Ferdinánd király október 3-án keltezett, október 4-én kiadott uralkodói nyílt parancsát, amely rendelkezett a magyar országgyűlés feloszlatásáról, Magyarországnak hadi törvények hatálya alá helyezéséről, illetve Josip Jelačić magyarországi katonai és polgári királyi biztosi kinevezéséről.

Az új „miniszterelnök” első lépésként október 5-én átiratot intézett a magyar országgyűléshez, melyben jelentette, hogy átvette a miniszterelnöki tisztséget és egyben megküldte a manifesztumot is. Az események azonban túlhaladtak rajta: Récsey Ádám október 7-én - a bécsi forradalom hatására - lemondott tisztségéről, az országgyűlés azonban október 7–én, és 9-én tartott ülésén elhatározta perbefogását. Ugyanekkor - de ettől függetlenül - az uralkodó megbízásából Ferenc Károly főherceg végül október 9-én este Hadersdorfban hivatalosan is felmentette Récseyt tisztségéből. Néhány nappal később, október 11-én a bécsi felkelők elfogták, a város elestével azonban kiszabadult. 1850-ben nyugalomba vonult. 1852-ben, 77 évesen Bécsben hunyt el.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyes vélemények szerint tetemes, 16 000 forintra rúgó adósságai törlesztésével vette rá a kamarilla e lépésre Récseyt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. (Nemzet és Emlékezet)