Récsey Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Récsey Ádám
Récsey.JPG
Récsey Ádám
Magyarország törvénytelenül kinevezett miniszterelnöke
Hivatali idő
1848. október 3.1848. október 7/11.
Előd Batthyány Lajos
Utód Kossuth Lajos

Született 1775. február 10.
Sárd
Elhunyt 1852. október 26. (77 évesen)
Bécs

Foglalkozás katonatiszt
Récsey Ádám signature.jpg
Récsey Ádám aláírása

Récsey Ádám, báró (Sárd, 1775. február 10.Bécs, 1852. október 26.) császári és királyi táborszernagy, politikus, Magyarország törvénytelenül kinevezett miniszterelnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1789-ben hadapródként lépett a császári hadseregbe, majd részt vett a forradalmi Franciaország és a Napóleon elleni háborúkban. Különösen kitüntette magát a drezdai a kulmi és a lipcsei csatákban. Érdemei elismeréseként I. Ferenc császár bárói rangra emelte. A háború végére ezredesi rangot ért el és megkapta a Katonai Mária Terézia-rendet. 1820-ban vezérőrnagyi rangban egy Itáliában állomásozó dandár parancsnokává nevezték ki, 1831-ben altábornaggyá léptették elő, egyúttal hadosztály-parancsnoki beosztás kapott. 1839-ben galíciai főhadparancsnokká nevezték ki. 1846-ban megkapta a táborszernagyi rangot és a magyar nemesi testőrség alkapitányaként Bécsben szolgált.

Az udvari kamarilla bizalmi emberének számított. 1848. október 1-jén Johann von Wessenberg osztrák miniszterelnök Batthyány Lajossal folytatott tárgyalásai során Récsey király személye körüli miniszterré történő kinevezését szerette volna elérni - sikertelenül. 1848. október 3-án V. Ferdinánd király törvénysértő eljárással, a magyar minisztérium ellenjegyzése nélkül magyar miniszterelnökké nevezte ki.[1] Miniszterelnökként ellenjegyezte saját kinevezését (!), V. Ferdinánd király október 3-án keltezett, október 4-én kiadott uralkodói nyílt parancsát, amely rendelkezett a magyar országgyűlés feloszlatásáról, Magyarországnak hadi törvények hatálya alá helyezéséről, illetve Josip Jelačić magyarországi katonai és polgári királyi biztosi kinevezéséről.

Az új „miniszterelnök” első lépésként október 5-én átiratot intézett a magyar országgyűléshez, melyben jelentette, hogy átvette a miniszterelnöki tisztséget és egyben megküldte a manifesztumot is. Az események azonban túlhaladtak rajta: Récsey Ádám október 7-én - a bécsi forradalom hatására - lemondott tisztségéről, az országgyűlés azonban október 7–én, és 9-én tartott ülésén elhatározta perbefogását. Ugyanekkor - de ettől függetlenül - az uralkodó megbízásából Ferenc Károly főherceg végül október 9-én este Hadersdorfban hivatalosan is felmentette Récseyt tisztségéből. Néhány nappal később, október 11-én a bécsi felkelők elfogták, a város elestével azonban kiszabadult. 1850-ben nyugalomba vonult. 1852-ben, 77 évesen Bécsben hunyt el.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyes vélemények szerint tetemes, 16 000 forintra rúgó adósságai törlesztésével vette rá a kamarilla e lépésre Récseyt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. (Nemzet és Emlékezet)