Drezdai csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drezdai csata
Armoiries-Empire.jpg Napóleoni háborúk
Battle of Dresden by Naudet.jpg
A drezdai csata
Dátum 1813. augusztus 26.27
Helyszín Drezda,Szászország, (ma:Németország)
Eredmény Döntő francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Orosz Birodalom
Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg Poroszország
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Osztrák Császárság
Parancsnokok
Napoleonbonaparte coloured drawing.png
Flag of France.svg Napóleon,
Saint-Cyr
Karl philipp fuerst zu schwarzenberg.jpg
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Karl Philipp zu Schwarzenberg
Haderő
135 000 214 000
Veszteségek
~10 000 ~38 000
40 ágyú

A drezdai csata Drezda városa környékén zajlott le 1813. augusztus 2627-én a Napóleon vezette francia és a hatodik koalíció osztrák–orosz–porosz Schwarzenberg herceg vezette seregei között és a franciák győzelmét hozta. A diadal mégsem volt olyan mértékű, amilyennek a francia császár szerette volna. A csata után nem üldözte a veszteseket, a hadseregszárnyakat körülzárták és ezek harcoltak pár nappal később a kulmi csatában, ahol már a franciák szenvedtek vereséget.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Augusztus 16-án Napóleon elküldte Saint-Cyr seregét, hogy megerősítse és vegye birtokba Drezda környékét, megakadályozva ezzel a szövetségesek mozgását; és egy kiinduló bázist teremtve a saját maga számára a későbbi támadáshoz. Azt tervezte, hogy csapást mér az ellenségei belső vonalaira, részenként veri meg őket, megakadályozva őket abban, hogy döntő fölénybe kerüljenek. A francia császár közel 300 000 emberével a szövetségesek több mint 450 000 katonája állt szemben. A szövetségesek a korábban kidolgozott Trachenberg-tervnek megfelelően kerülték a csatát magával Napóleonnal szemben; a tábornokait támadták meg külön-külön: a grossbeereni csatában Berlintől délre Bernadotte Károly svéd koronaherceg, aki korábban Franciaország marsalljaként Napóleon hadvezére volt, a katzbachi csatában Blücher tábornagy poroszai győzték le őket.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első nap (augusztus 26.)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor délután négy órakor a Latour-Maubourg francia gárda és lovasság megérkezett az Elbához hét szövetséges hadosztály ágyútüze fogadta őket.

Schwarzenberg herceg 200 000 fős serege (köztük már magyar hadosztályok is szerepeltek!) megtámadták Saint-Cyr marsall seregét. De Napóleon gyorsan megérkezett, és váratlanul megerősítette a szorongatott francia marsall seregét.

Második nap (augusztus 27.)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napóleon kétszeres túlerőben lévő csapataival megtámadta a szövetségesek balszárnyát és hatásos győzelmet aratott ellenük. Váratlanul azonban el kellett hagynia a csatamezőt, mert gyomorgörcsöt (más forrás szerint epileptikus görcsöt) kapott, ezt a balszerencsét használhatta ki Schwarzenberg herceg seregeinek gyors kivonására a bekerítésből. A szövetségesek több mint 38 000 embert és 40 ágyút vesztettek, a franciák 10 000 fős veszteségével szemben. Ezen a napon kapott halálos sebet Jean Victor Moreau korábbi francia tábornok, aki átállt a szövetségesekhez.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vandamme francia tábornok elkezdte üldözni Schwarzenberg herceg erőit mindenfajta támogatás nélkül, azt gondolván, hogy császára így kívánná. Ez vezetett három nappal később a kulmi csatához.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Edme Bovinet metszete)