Drezdai csata
| Drezdai csata | |||||||||||||||||
 Napóleoni háborúk |
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| A drezdai csata | |||||||||||||||||
| Dátum | 1813. augusztus 26.–27 | ||||||||||||||||
| Helyszín | Drezda,Szászország, (ma:Németország) | ||||||||||||||||
| Eredmény | Döntő francia győzelem | ||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
.gif){kind=small}
| Háború a 6. koalíció ellen (1812–1815) |
|---|
|
Lützen • Bautzen • Großbeeren • Katzbach • Drezda • Kulm • Dennewitz • Lipcse • Hanau • Sehested • Brienne • La Rothière • Mincio • Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) • Mormant • Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon • Reims • Arcis-sur-Aube • La Fère-Champenoise • Montmartre • Párizs • Párizsi béke (1814) |
A drezdai csata Drezda városa környékén zajlott le 1813. augusztus 26–27-én a Napóleon vezette francia és a hatodik koalíció osztrák–orosz–porosz Schwarzenberg herceg vezette seregei között és a franciák győzelmét hozta. A diadal mégsem volt olyan mértékű, amilyennek a francia császár szerette volna. A csata után nem üldözte a veszteseket, a hadseregszárnyakat körülzárták és ezek harcoltak pár nappal később a kulmi csatában, ahol már a franciák szenvedtek vereséget.
Tartalomjegyzék |
Előzmények [szerkesztés]
Augusztus 16-án Napóleon elküldte Saint-Cyr seregét, hogy megerősítse és vegye birtokba Drezda környékét, megakadályozva ezzel a szövetségesek mozgását; és egy kiinduló bázist teremtve a saját maga számára a későbbi támadáshoz. Azt tervezte, hogy csapást mér az ellenségei belső vonalaira, részenként veri meg őket, megakadályozva őket abban, hogy döntő fölénybe kerüljenek. A francia császár közel 300 000 emberével a szövetségesek több mint 450 000 katonája állt szemben. A szövetségesek a korábbi Trachenberg-tervüknek megfelelően kerülték a csatát magával Napóleonnal szemben; a tábornokait támadták meg: a grossbeereni csatában Berlintől délre a svéd Károly koronaherceg (korábban: Jean-Baptiste Bernadotte francia marsall), a katzbachi csatában Blücher tábornagy poroszai győzték le őket.
A csata [szerkesztés]
Első nap (augusztus 26.) [szerkesztés]
Amikor délután négy órakor a Latour-Maubourg francia gárda és lovasság megérkezett az Elbához hét szövetséges hadosztály ágyútüze fogadta őket.
Schwarzenberg herceg 200 000 fős serege (köztük már magyar hadosztályok is szerepeltek!) megtámadták Saint-Cyr marsall seregét. De Napóleon gyorsan megérkezett, és váratlanul megerősítette a szorongatott francia marsall seregét.
Második nap (augusztus 27.) [szerkesztés]
Napóleon kétszeres túlerőben lévő csapataival megtámadta a szövetségesek balszárnyát és hatásos győzelmet aratott ellenük. Váratlanul azonban el kellett hagynia a csatamezőt, mert gyomorgörcsöt (más forrás szerint epileptikus görcsöt) kapott, ezt a balszerencsét használhatta ki Schwarzenberg herceg seregeinek gyors kivonására a bekerítésből. A szövetségesek több mint 38 000 embert és 40 ágyút vesztettek, a franciák 10 000 fős veszteségével szemben. Ezen a napon kapott halálos sebet Jean Victor Moreau korábbi francia tábornok, aki átállt a szövetségesekhez.
Következmények [szerkesztés]
Vandamme francia tábornok elkezdte üldözni Schwarzenberg herceg erőit mindenfajta támogatás nélkül, azt gondolván, hogy császára így kívánná. Ez vezetett három nappal később a kulmi csatához.
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Dresden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
