Austerlitzi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Austerlitzi csata
Austerlitz-baron-Pascal.jpg
Napóleon az austerlitzi csatában

Konfliktus Háború a 3. koalíció ellen
Időpont 1805. december 2.
Helyszín Morvaország, Austerlitz (ma: Slavkov u Brna)
Eredmény

Francia győzelem

Szemben álló felek
Franciaország Francia Császárság Oroszország Orosz Birodalom
Osztrák Császárság Osztrák Császárság
Parancsnokok
Franciaország I. Napóleon Oroszország I. Sándor orosz cár
Osztrák Császárság I. Ferenc osztrák császár
Oroszország Mihail Illarionovics Kutuzov
Szemben álló erők
72 000 fő[1] 92 000 fő[2]
Veszteségek
1305 fő elesett,
6940 fő sebesült
573 fő hadifogoly,
1 fő eltűnt[3]
15 000 fő elesett vagy sebesült,
12 000 fő hadifogoly,
50 fő eltűnt,
180 ágyú eltűnt[3]
Térkép
'  (Csehország)
link=
'
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 08′, k. h. 16° 46′Koordináták: é. sz. 49° 08′, k. h. 16° 46′

Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíció elleni háború első ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitz, a mai Slavkov u Brna mellett. Napóleon a csatában legyőzte a névlegesen Kutuzov vezette orosz–osztrák hadsereget.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadi helyzet 1805. november 25-én

Miután a francia csapatok 1805. november 13-án bevonultak Bécsbe, tovább üldözték a Morvaországba visszahúzódó szövetséges orosz–osztrák csapatokat. I. Sándor orosz cár megérkezésével a csapatok irányítása kikerült Kutuzov tábornok kezéből. A szövetséges uralkodók úgy döntöttek, hogy Austerlitztől (ma Slavkov u Brna, Csehország) nyugatra ütköznek meg Napóleonnal, ezért elfoglalták a Pratzen-fennsíkot, amelyet Napóleon szándékosan ürített ki, hogy ezzel csapdát állítson az ellenséges haderőknek.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetségesek 40 000 emberrel indították meg a fő támadásukat a délen elhelyezkedő francia jobbszárny ellen, azzal a szándékkal, hogy azt elvágják Bécstől. Miközben Davout marsall 10 500 főnyi hadteste makacs ellenállást tanúsított ezzel a támadással szemben, és visszaverte a melléktámadást, amelyet a szövetségesek intéztek az északi szárny ellen, Napóleon császár Soult marsallt 20 000 gyalogossal megindította a domboldalnak, hogy a Pratzen-fennsíkon felálló gyenge szövetséges középhadat összezúzza. Soult elfoglalta a fennsíkot és meg is tartotta a szövetségesek visszafoglalási kísérleteivel szemben annak a 25 000 főnyi erősítésnek köszönhetően, amit Napóleon küldött neki a tartalékból. A szövetséges erőket csakhamar kettészakították és a fennsíktól északra és délre is nagy erőkkel támadást indítottak. Ennek eredményeképpen a szövetséges haderőt megfutamították.

Eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetségesek jelentős veszteségeket szenvedtek. A hadsereg maradékát a franciák szétszórták. Két nappal később I. Ferenc osztrák császár beleegyezett a hadi cselekmények beszüntetésébe és megegyezett I. Sándor cárral, hogy visszavonja hadseregét Oroszországba. Végül Ausztria is kénytelen volt békét kötni Franciaországgal (pozsonyi béke), az Orosz Birodalom pedig egy ideig nem vehetett részt a Franciaország elleni szövetségekben.

Panorámakép a csatatérről napjainkban

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. French numbers at the battle vary depending on the account; 65,000, 67,000, 73,000, or 75,000 are other figures often present in the literature. The discrepancy arises because about 7,000 men of Davout's III Corps (Grande Armée) were not at the battle right when it started. Including or not including these troops is a matter of preference (in this article, they will be included as separate from the 67,000 French soldiers originally on the field). David G. Chandler, The Campaigns of Napoleon. p. 416 gives 67,000 (without Davout's III Corps)
  2. Allied numbers at the battle vary depending on the account; 73,000, 84,000, or 85,000 are other figures often present in the literature. Andrew Uffindell, Great Generals of the Napoleonic Wars. p. 25 gives 73,000. David G. Chandler, The Campaigns of Napoleon. p. 417 gives 85,400. In Napoleon and Austerlitz (1997), Scott Bowden writes that the traditional number given for the Allies, 85,000, reflects their theoretical strength, and not the true numbers present on the battlefield.
  3. ^ a b David G. Chandler, The Campaigns of Napoleon. p. 432

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Austerlitzi csata témájú médiaállományokat.