Caldierói csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caldierói csata
Armoiries-Empire.jpg Napóleoni háborúk
Archduke Charles at Battle of Caldiero.JPG
Károly főherceg a caldierói csatában
Dátum 1805. október 2931.
Helyszín Caldiero, Verona mellett, Olaszország
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of the Habsburg Monarchy.svg Osztrák Császárság
Parancsnokok
Andre-massena.jpg
Flag of France.svg Masséna
Karl Austria Teschen 1771 1847 color.jpg
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Károly főherceg
Haderő
37 000 50 000
Veszteségek
~4000 halott vagy sebesült 3000 halott vagy sebesült
8 000 hadifogoly

A caldierói csata 1805. október 29október 31. zajlott le az André Masséna vezette francia és a Károly főherceg, Teschen hercege parancsnoksága alatt álló osztrák sereg között, a Verona melletti Caldierónál, a harmadik koalíció háborúinak során. Francia győzelemmel ért véget.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1805-ös háborúban a szövetséges osztrák és orosz hadsereg próbálta legyőzni Napóleon seregeit. A szemben álló felek két hadszíntéren vonultak fel, a főesemények a Duna mentén, majd Morvaországban zajlottak. Másodlagos hadszíntér volt Észak-Itália. Ez utóbbi magyar szempontból mégis jelentősebb volt, hiszen Károly főherceg parancsnoksága alatt itt harcolt a 2., 32., 33., 34., 37., 48., 51., 52. és 61. gyalogezred és a 2., 3., 5., 8., 9. és 10. huszárezredek. A gyalogezredek mind részt vettek az október 30-án kezdődött, három napos caldierói ütközetben.[1]

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hely a koalíciós háborúk alatt immár másodszor vált csata színhelyévé. 9 évvel korábban még Alvinczy József visszaszorította Napóleont, de most a franciák győztek annak ellenére, hogy az osztrákok létszámfölényben voltak.[2] A francia tábornoknak mintegy 37 000 katonája, az osztrák főhercegnek 50 000 embere volt. Masséna kezdte támadást a magaslatokat megszállva tartó osztrákok ellen, de azok a faluban kitartottak egészen alkonyatig. Az éjszaka folyamán a főherceg elvitette a hadfelszerelést és a tüzérséget, 5000 embert hátrahagyott Karl Hillinger vezérőrnagy parancsnoksága alatt, hogy fedezzék visszavonulását. Ez az erő teljes egészében fogságba esett a következő napon.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrákok 3000 embert veszítettek (halottak és sebesültek összesen), és Hillinger hadtestét is beleértve 8000-en estek fogságba; a franciák közel 4000 embert veszítettek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Caldiero című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.