Lipcsei csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipcsei csata
Battle of Leipzig by Zauerweid.jpg
A lipcsei csata

Konfliktus Napóleoni háborúk
Időpont 1813. október 1619.
Helyszín Szászország
Eredmény Francia vereség
Szemben álló felek
Flag of France.svg Franciaország
State flag of Saxony before 1815.svg Szász Királyság
Flag of Poland.svg Varsói Hercegség
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Osztrák Császárság
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Orosz Birodalom
Flag of Prussia 1892-1918.svgPorosz Királyság
Flag of Sweden.svgSvédország
War Flag of Hungary.svg Magyar Királyság
Parancsnokok
I. Napóleon Bennigsen
Schwarzenberg
Blücher
Bernadotte
Szemben álló erők
195 000 340 000
Veszteségek
40 000 halott és sebesült
35 000 fogoly
55 000 halott és sebesült
é. sz. 51° 15′ 00″, k. h. 12° 38′ 24″Koordináták: é. sz. 51° 15′ 00″, k. h. 12° 38′ 24″
A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án
A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án

A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813. október 1619. között zajlott le. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette.

Előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután visszavonult Oroszországból, Napóleon 1813-ban újabb támadást indított Németország területén. Mivel csapatai nem tudták elfoglalni Berlint, visszavonultak az Elba folyótól nyugatra. Amikor a szövetségesek a Lipcsén áthaladó összeköttetési vonalait fenyegették, a császár arra kényszerült, hogy a városba összpontosítsa erőit.

Napóleon franciákból, olaszokból, lengyelekből, szászokból álló serege 195 000 főt számlált, míg a szövetséges osztrák-orosz–porosz–svéd haderő 340 000 főből állt. Az osztrákokat Schwarzenberg herceg, a poroszokat Blücher tábornagy, az oroszokat Benningsen tábornok, míg a svédeket az egykor francia marsallból lett trónörökös, Jean-Baptiste Bernadotte tábornok vezette.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csata 1813. október 16-án kezdődött, amikor is Napóleon meghiúsította Schwarzenberg herceg 75 000 katonájának délről és Blücher tábornagy 54 000 emberének északról indított összehangolt támadását, de nem mért akkor rájuk döntő csapást. A bekerítő ellenséges csapatok száma azonban október 17-én az átmeneti nyugalom idején tovább nőtt Benningsen és Bernadotte csapatainak megérkezésével.

Az október 18-án több mint 300 000 katonával, négy irányból indított szövetséges támadás Lipcse peremén érte a franciákat. A franciák kilenc órán át állták a rohamokat, majd visszaszorultak a külvárosokba.

Október 19-én hajnali két órakor Napóleon az Elster folyó egyetlen hídján át megkezdte a visszavonulást nyugat felé. A visszavonulás során minden rendben zajlott addig, míg egy rémült tizedes túl korán – déli egy órakor – fel nem robbantotta a visszavonuló franciákkal zsúfolt hidat, holott a szövetségesek támadása egyelőre nem fenyegetett. A robbantás következtében az utóvéd 30 000 katonája és sebesültje csapdába esett, majd a következő napon fogságba került.

Következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lipcsei vereség után Napóleon bukása elkerülhetetlenné vált.

A csatában esett el Józef Antoni Poniatowski marsall, lengyel herceg. A csata után Napóleon elveszítette a német és lengyel befolyási területét, és a szövetségesek előtt megnyílt az út a Rajnáig.

Érdekesség, hogy manapság is rendszeresen tárnak fel a lipcsei csata halottait őrző jelöletlen tömegsírokat.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Leipzig című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bauer, F.: Die Völkerschlacht bei Leipzig, Militärverlag der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin (1988).
  • Farkas, P., Adorján A., Seress L.: Forradalom és császárság - A Francia Forradalom és Napoleon, Singer és Wolfner Új Idők Irodalmi Intézet, Bp. (1914).
  • Tarlé J.: Napoleon, Gondolat, Bp. (1972).
  • Bueno, J-F., Cosseron S.: Napóleon nagy csatái, Kossuth, Bp. 2000.
  • Henderson E. H.: Blücher and the uprising of Prussia against Napoleon, 1806-1815. Putnam, New York, (1911). (reprint: Aylesford : R.J. Leach, c1994 ISBN 1-873050-14-3)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Népek csatájának emlékműve
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcsei csata témájú médiaállományokat.