Mainz ostroma (1793)
| Mainz ostroma (1793) | |||||||||||||||||
| Koalíciós háborúk | |||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Dátum | 1793. április 14. - július 23. | ||||||||||||||||
| Helyszín | Mainz, napjainkban: Németország | ||||||||||||||||
| Eredmény | koalíciós győzelem | ||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
.svg){kind=small}
| Háború az 1. koalíció ellen (1792–1797) |
|---|
|
Verdun • Valmy • Jemappes • Mainz (1793) • Neerwinden • Famars • Hondschoote • Wattignies • Kaiserslautern • Tourcoing • Tournai • Ushant • Fleurus • Vogézek • Dego (1794) • Luxemburg • Genova • Groix • Hyères-szigetek • Mainz • Montenotte • Millesimo • Dego (1796) • Mondovì • Lodi • Castiglione • Neresheim • Amberg • Würzburg • Bassano • Rovereto • Arcole • Rivoli • Neuwied • Camperdown • Campo Formió-i béke |
Mainz ostroma 1793. április 14. - július 23. között zajlott le, Poroszország, Ausztria és más német német államok serege fogta ostrom alá és ejtette fogságba Mainznál a francia forradalmi erőket. A szövetségesek, különösen a poroszok, először megpróbálkoztak a tárgyalásokkal, de ez nem vezetett eredményre, így a város bombázása június 17-én éjszaka elkezdődött.
A város ostroma sokkolta a polgárokat. A települést a francia háborús tanács irányította április 2. óta. A városi közigazgatást kitelepítették július 13-án, ez növelte a makacsságot a megmaradt lakosságban. Mivel felmentő sereg nem érkezett, a háborús tanács kénytelen volt megkezdeni a tárgyalásokat a szövetséges erőkkel július 17-én, a többi katona július 23-án kapitulált.
Csaknem 19 000 fős francia sereg adta meg magát az ostrom végén, de engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek Franciaországba, ha megígérték, hogy a szövetségesek elleni küzdelemben nem vesznek részt egy évig. Következésképpen őket használták a francia royalisták ellen Vendée-ban, Franciaországban. A várost elhagyva a „La Marseillaise”t énekelték, „Chant de guerre de l’Armee du Rhin”-t.
A Mainzi Köztársaság az első demokratikus állam volt (amit utóbb meg is szüntettek) német földön. Mainz porosz parancsnokot kapott a város irányítására. A bombázások pusztító nyomokat hagytak a városképben: számos polgári épületet és főúri palotát ért kár: a Favorite palotát, a Provost katedrálist, a Liebfrauen- és a Jézus Társasága templom megsemmisült, valamint a Szent Kereszt, a Szent Jakab bencés apátság, a Citadella. A székesegyház is erősen megsérült.
Az ostrommal kapcsolatos személyek [szerkesztés]
- Friedrich Wilhelm von Bülow
- Lajos Ferdinánd, porosz herceg
- I. Lajos hesseni nagyherceg
- Ernst von Rüchel
- Carl von Clausewitz
- Ludwig Moritz von Lucadou
- Heinrich von Kleist
- Heinrich Wilhelm von Zeschau
- Heinrich Menu von Minutoli
- Andreas Joseph Hofmann
- François Etienne Damas
- Merlin de Thionville
- Jean-Baptiste Kléber
- François Christophe Kellermann
- Louis Baraguey d’Hilliers
- Jean-Baptiste Annibal Aubert du Bayet
- Jean-Baptiste Meusnier de la Place
- Simon François Gay de Vernon,
- François Ignace Ervoil d’Oyré,
- Armand Samuel de Montescot
- Augustin Gabriel
- Jean-Jacques Ambert
- Jean Ernest de Beurmann
- Roch Godart
- François de Chasseloup-Laubat
- Charles Matthieu Isidore Decaen
- Jean-François Moulin
- Jean Antoine Rossignol
- Alexandre de Beauharnais
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Mainz (1793) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Smith, D. The Greenhill Napoleonic Wars Data Book. Greenhill Books, 1998.
- Johann Wolfgang von Goethe: Die Belagerung von Mainz. (de)
- Raymond Schmittlein: Un Recit de Guerre de Goethe le Siege de Mayence II. Editions Art et Science. Mayence. 1951. (fr)
- Arthur Chuquet: The Wars of the Revolution: The Siege of Mainz and the French Occupation of the Rhineland 1792-93
 |
Ez a hadtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
