Kulmi csata

Kulmi csata
Napóleoni háborúk
A kulmi csata
Dátum	1813. augusztus 29. – 30.
Helyszín	Kulm, Csehország
Eredmény	szövetséges győzelem
Harcoló felek Franciaország Orosz Birodalom Porosz Királyság Osztrák Császárság Parancsnokok D. Vandamme, Saint-Cyr Barclay de Tolly Peter Wittgenstein, Osztermann-Tolsztoj Friedrich von Kleist Haderő 32 000 14 000–16 000 (augusztus 29.), 50–60 000 (aug. 30.) Veszteségek ~5 000 halott vagy eltűnt, 7 000–13 000 hadifogoly ~11 000

A kulmi csata 1813. augusztus 29–30-án zajlott le Csehország északi részén, a mai Chlumec és Přestanov falvak között. A franciák 32 000 katonája támadta meg Vandamme tábornok vezetésével a korábbi drezdai csatában meghátrálásra kényszerült, ekkor Barclay de Tolly parancsnoksága alatt álló szövetséges (osztrák–porosz–orosz), 54 000 főt számláló erőket. Ebben a csatában a franciák vereséget szenvedtek, de mindkét hadviselő fél egyaránt súlyos veszteségeket szenvedett.

Előzmények

A drezdai csatát követően Vandamme francia tábornok üldözőbe vette a szövetséges erőket. Napóleon utánuk küldte Gouvion-Saint-Cyr és Marmont tábornokok csapatait, hogy csatlakozzanak hozzá. Vandamme haladt elővédként, a másik két tábornok utóvédként. Vandamme rajtaütött Osztermann-Tolsztoj csapatain Kulm városánál, nyolc kilométerre Aussig-nál(ma:Ústí nad Labem).

A csata

Augusztus 29-én Vandamme (32–34 000 katonával, 84 ágyúval) megtámadta az Osztermann-Tolsztoj parancsnoksága alatt álló orosz erőket (13–14 000 katonát). A helyzet roppant veszélyes volt a szövetségesek számára, mert ha Vandamme győzelmet arat, akkor a franciák átjuthatnak a hegyekhez, és a hátráló szövetségesek Napóleon csapdájába kerülhetnek. De Vandamme vereséget szenvedett és ezzel a lehetőség elveszett.

Augusztus 30-án a helyzet megváltozott: Friedrich von Kleist porosz csapatai támadást intéztek Vandamme hátvédje ellen. A porosz támadás támogatására megindultak Osztermann-Tolsztoj orosz–osztrák csapatai is. Erre az „elölről–hátulról” egyszerre érkező támadásra válaszul Vandamme „négyszög-formát” parancsolt csapatainak, de a tapasztalatlan franciák képtelenek voltak ellenállni a szövetségesek rohamának, és nagy veszteségekkel vonultak vissza a csatatérről.

A franciák 5 000 embert veszítettek, 7–13 000 katonájuk esett hadifogságba, 80 ágyújuk esett az ellenség zsákmányául. A szövetségesek 11 000 katonája halt meg, vagy tűnt el a csatában.

Vandamme hadseregében két lengyel ulánus hadosztály is szolgált Corbineau francia marsall parancsnoksága alatt, a lovasság kötelekében. Ezekkel akarta Vandamme az ellenséges lovasság támadását feltartóztatni. Egyik ezredét Maximilian Fredro (Alexander Fredro drámaíró fivére) parancsnoksága alatt a visszavonulás közben beszorítottak egy szakadékba, ahol megadták magukat. A másik ulánus ezred Tomasz Łubieński gróf parancsnoksága alatt sikeresen visszavonult.

Egy francia anekdota szerint Vandamme a csata után azzal vádolta meg meg I. Sándor orosz cárt, hogy az bandita és rabló. A cár a következővel vágott vissza: „Én nem lehetek sem bandita, sem rabló, de mindenesetre sem kortársaim, sem a történelem nem vetik szememre apám vérével szennyezett kezeimet.”

Következmények

Napóleon császár nem adta fel Berlin elfoglalásának tervét, de egy másik marsallját, Neyt bízta meg ezzel a feladattal, ez vezetett a dennewitzi csatához.

Ezért a csatáért léptették elő Simonyi József alezredest tábornokká,(Simonyi óbestert), ekkor tűnt fel Radetzky és ekkor kapta meg az orosz cártól a Szent Anna-érdemrendet. A brabanti herceg, a későbbi I. Lipót belga király is ebben a csatában tűnt ki vitézségével, saját dragonyosezredet vezetve a harcban.

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Kulm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

• A kulmi csata angol nyelven
• Rovigo hercegének emlékiratai angol nyelven

A csata főszereplői

• 

  Saint-Cyr

• 

  Auguste de Marmont

• 

  Corbineau

• 

  Tomasz Łubieński

• 

  Peter Wittgenstein

• 

  Osztermann-Tolsztoj

• 

  Friedrich von Kleist

• 

  Radetzky