Raszyni csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raszyni csata
Raszyn 1809.JPG
Cyprian Godebski[1] halála a Raszyn-i csatában
1855 January Suchodolski festménye

Konfliktus Armoiries-Empire.jpg Napóleoni háborúk
Időpont 1809. április 19.
Helyszín Raszyn, ma: Lengyelország
Eredmény lengyel győzelem
Szemben álló felek
Flag of the Duchy of Warsaw.svg Varsói Hercegség Flag of the Habsburg Monarchy.svg Osztrák Császárság
Flagge Königreich Sachsen (1815-1918).svg Szász Királyság
Parancsnokok
JPoniatowski.JPG
Flag of the Duchy of Warsaw.svg Józef Antoni Poniatowski herceg
Ferdinand Karl Joseph Austria 1781 1850 lithocolor.jpg
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Ferdinánd Károly József főherceg
Szemben álló erők
10 500 gyalogos
3500 lovas 44 ágyú
24 500 gyalogos
4500 lovas 94 ágyú
Veszteségek
450 halott
900 sebesült 40 fogoly
800 halott
1500 sebesült
é. sz. 52° 08′ 58″, k. h. 20° 54′ 53″Koordináták: é. sz. 52° 08′ 58″, k. h. 20° 54′ 53″
A csata térképe

A Raszyni csata 1809. április 19-én zajlott le a franciák által létrehozott Varsói Hercegség Józef Antoni Poniatowski vezette seregei és a Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg vezette osztrák-szász hadak között, az ötödik koalíciós háború során.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 1807. július 8-án aláírt francia-orosz szerződésben az Orosz Birodalom elismerte a Varsói Hercegséget, és Danzig szabad város státuszát.

Az osztrák hadsereg 1809 áprilisában a főherceg vezetésével megszállta a Varsói Hercegséget. A lengyel csapatok Józef Antoni Poniatowski herceg vezetésével ellenálltak Varsó ellen indított osztrák támadásnak, Radzymin-nál legyőzték az osztrák erőket, és visszafoglalták Krakkó és Lemberg környékét a formálódó Lengyelország számára. Az osztrákok és szászok a közeli falvak, Góra és Grochów környékén próbáltak visszavágni.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csatatéren a terepet számos falu uralta, valamint a Utrata folyó , amely áprilisban átkelésre alkalmatlan. Az egyetlen módja annak, hogy valamelyik sereg átkeljen a folyón : Raszyn, Dawidy vagy Michalowice tavai, amely mind a lengyelek ellenőrzése alatt álltak.

Miután az előkészítő ágyútűz délután délután 2 órakor elkezdődött, az osztrák gyalogság megtámadta a mintegy 1500 fős lengyel védelmet. A lengyelek fokozatosan átengedték a terepet a támadóknak. Az osztrákok megpróbálták átkarolni a jaworowói lengyel állásokat, de nem értek el sikert. Miután délután 4-kor Falenty falut elfoglalták, Poniatowski ellentámadást indított, amellyel kiűzte az osztrákokat a városból, és megerősítette a lengyel védővonalakat. Kb. délután 5 órakor kombinált támadást indítottak Raszyn ellen. Visszaverték a szász egységeket, akiket az osztrákok erősítésnek szántak. Este 7-re körülfogták a települést, de a falu utolsó házain képtelenek voltak túljutni. A lengyelek ismét ellentámadást indítottak, és este 9 órakor órakor és kiűzték az osztrákokat Raszynból, de a töltést nem tudták elfoglalni. A küzdelem este 10-ig tartott, amikor a lengyelek elhagyták a csatateret.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csata után osztrák-szász hadsereg visszavonult a mocsarak másik oldalára. Józef Poniatowski herceg visszavonult haderejével Varsó felé. Mivel azonban a város erődítményei nagyon rossz állapotban voltak, és a szász expedíciós erő visszavonult saját földjére, Poniatowski úgy határozott, hogy elhagyja Varsót, és visszavonul a közelben található többi erődítménybe (leginkább a Modlin és Serock erődjeibe). A főváros csak kis ellenállást tanúsított, de ez csak pirrhuszi győzelem volt, az osztrák parancsnok más frontokra irányította át legfőbb erőit. A következő hetekben Nagy-Lengyelországot Henryk Dabrowski hadserege védte és a lengyel lovasság elfoglalta Lemberget. Végül Poniatowski csak egy kis haderőt hagyott Varsó közelében, hogy megakadályozza, hogy az osztrákok elhagyják a várost, a többi erőivel dél felé mozgott, hogy megelőzze Krakkó elfoglalását.

1809. október 14-én aláírták a schönbrunni békét Ausztria és Franciaország között. Ennek értelmében Ausztria elvesztette mintegy területének 50 000 négyzetkilométernyi részét, több mint 1 900 000 főnyi lakossággal. Az elcsatolt területeket a Varsói Hercegség kapta, beleértve Zamość és Krakkó területét. Frigyes Ágost szász király, mint Varsó uralkodó hercege megkapta a wieliczkai sóbányák jövedelemének 50%-át is.

Józef Antoni Poniatowski megkapta a Francia Becsületrend nagy Sas-érdemrendjét, a becsület kardját és egy dzsidás csákót.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cyprian Godebski (1765-1809. április 19) lengyel költő,novellista

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Raszyn (1809) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • A csata angol nyelven [1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Raszyni csata témájú médiaállományokat.