Elba (folyó)
| Elba | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Országok |  Csehország, Németország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1165 km |
| Forrásszint | 1390 m |
| Vízhozam | Wittenbergnél: 700 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 144 055 km² |
| Forrás | Az Óriás-hegység déli oldalán, Csehország |
| Torkolat | Északi-tenger, Cuxhaven, Németország |
Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis) Közép-Európa második legnagyobb folyója. Németország és Csehország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik.
Tartalomjegyzék |
Eredete [szerkesztés]
A cseh Óriás-hegység déli oldalán a Schneckoppe mellett fakadó Weiss-wassernak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.
Lefolyása [szerkesztés]
Végig folyik a Cseh-medence északi részén, az Elba melletti síkságon, majd áttörve az elbai homokkőhegységet, kilép a Közép-európai síkvidékre. A síkvidéken Wittenberg és Magdeburg között a Wroclav-Maddeburg-Brémai ősfolyam vonalát követi. Később Havelburg alatt egy másik ősfolyam (Varsó–Berlin ősfolyam) nyomvonalában halad. Hamburg alatt kiszélesedik és Cuxhaven térségében széles tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
Vízjárása [szerkesztés]
Felső szakasza gyors folyású. Wittenbergig partjai alacsonyak, völgye széles és lefolyása gyors. Magdeburgnál 242 méter széles. Tangermünde alatt folyása lassul és a törmelék hordalékból szigeteket épít. A vízfelszíne Wittenbergnél 20 méterrel, Laudenburgnál 5 méterrel, míg Hamburgnál 1 méterrel van a tengerszint felett. Hamburg térségében gyakran okoz árvizeket ami ellen zsiliprendszerrel védekeznek.
Jelentősége [szerkesztés]
Kolíntól lefelé, mintegy 800 km hosszban hajózható, sőt, a 19.században még az e fölötti szakaszon is bonyolítottak tutajos forgalmat. Vizét több, jellemzően nyugat-keleti irányú csatorna köti össze a többi víziúttal. A legjelentősebbek ezek közül a Lübeck-, Havel-, Mittelland-, a torkolatvidéket a Balti-tengerrel összekötő Kieli- és a Felső-Oderához vezető Oder-Spree-csatornák. Megközelíthető még rajta keresztül a Harz-hegység környéke (fontos ipari terület), illetve a Moldován át Prága is. Halállománya jelentős; felsővízi szakaszán pisztrángok is élnek, s itt megtalálhatók a folyami rákok is. Az alsó szakaszon különféle, a tengerből felúszó sósvízi halfajták is előfordulnak.
Természetvédelem [szerkesztés]
A folyó által az Északi tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot. [1]
Mellékvizei [szerkesztés]
Jobb oldalról:
Bal oldalról:
Források [szerkesztés]
- Révai nagy lexikona
- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 158. o. ISBN 963-85773-5-5
