Elba (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elba
Labe udoli.jpg
Az Elba Děčín közelében, Csehországban
Közigazgatás
Országok  Csehország,
 Németország
Cseh kerületek Hradec Králové-i kerület, Közép-Csehországi kerület, Ústí nad Labem-i kerület
Német tartományok Szászország, Brandenburg, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Hamburg, Schleswig-Holstein
Földrajzi adatok
Hossz 1165 km
Forrásszint 1390 m
Vízhozam Wittenbergnél 700 m³/s
Vízgyűjtő terület 144 055 km²
Forrás Az Óriás-hegység déli oldalán, Csehországban
é. sz. 50° 46′ 32″, k. h. 15° 32′ 11″
Torkolat Északi-tenger (Cuxhavennél)
é. sz. 53° 53′ 36″, k. h. 8° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 53° 53′ 36″, k. h. 8° 42′ 20″
Elhelyezkedése
Elbe Einzugsgebiet.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elba témájú médiaállományokat.

Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis) Közép-Európa második legnagyobb folyója. Csehország és Németország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik.

Futása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Elba forrásvidékének vízesése

A cseh-lengyel határ közelében, az Óriás-hegység déli oldalán a Schneekoppe mellett fakadó Weiss-wassernak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.

Végig folyik a Cseh-medence északi részén, az Elba melletti síkságon, majd áttörve az elbai homokkőhegységet kilép a Germán-alföldre. A síkvidéken Wittenberg és Magdeburg között a Wrocław-Magdeburg-Brémai ősfolyam vonalát követi. Később Havelburg alatt egy másik ősfolyam (VarsóBerlin ősfolyam) nyomvonalában halad. Hamburg alatt kiszélesedik és Cuxhaven térségében széles tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.

Vízjárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felső szakasza gyors folyású. Wittenbergig partjai alacsonyak, völgye széles és lefolyása gyors. Magdeburgnál 242 méter széles. Tangermünde alatt folyása lassul és a törmelék hordalékból szigeteket épít. A vízfelszíne Wittenbergnél 20 méterrel, Laudenburgnál 5 méterrel, míg Hamburgnál 1 méterrel van a tengerszint felett. Hamburg térségében gyakran okoz árvizeket, ami ellen zsiliprendszerrel védekeznek.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolíntól lefelé, mintegy 800 km hosszban hajózható, sőt a 19. században még az e fölötti szakaszon is bonyolítottak tutajos forgalmat. Vizét több, jellemzően nyugat-keleti irányú csatorna köti össze a többi víziúttal. A legjelentősebbek ezek közül a Lübeck-, Havel-, Mittelland-, a torkolatvidéket a Balti-tengerrel összekötő Kieli- és a Felső-Oderához vezető Oder-Spree-csatornák. Megközelíthető még rajta keresztül a Harz-hegység környéke (fontos ipari terület), illetve a Moldván át Prága is. Halállománya jelentős; felsővízi szakaszán pisztrángok is élnek, s itt megtalálhatók a folyami rákok is. Az alsó szakaszon különféle, a tengerből felúszó sósvízi halfajták is előfordulnak.

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó által az Északi tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot. [1]

Mellékvizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Elba Magdeburgnál

Jobb oldalról:

Bal oldalról:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elba témájú médiaállományokat.