Genovai tengeri csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Genovai tengeri csata (1795)
Capnoli.jpg
Ça Ira' harcban
Dátum 1795. március 14.
Helyszín Genova, Itália
Eredmény angol-nápolyi győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság Flag of the Kingdom of the Two Sicilies (1816).svg Nápolyi Királyság
Parancsnokok
Flag of France.svg Martin ellentengernagy Flag of the United Kingdom.svg William Hotham altengernagy
Haderő
13 sorhajó Ardent class silhouette.png
490 ágyú,
9.520 emberFlag of France.svg
14 sorhajó Ardent class silhouette.png
557 ágyú,
8.810 ember Flag of the United Kingdom.svg
Veszteségek
600 halott,
1,000 sebesült,
2 Ardent class silhouette.png
400 halott vagy sebesült,
1 Ardent class silhouette.png

A genovai tengeri csata 1795. március 14-én zajlott le a város kikötője és Északnyugat-Itália között, a Noli-foknál (Cap Noli) a Pierre Martin ellentengernagy vezette francia hajóhad és a William Hotham altengernagy irányítása alatt álló brit és nápolyi flotta között. A csata a britek győzelmét hozta, Nelson is kitűnt bátorságával. A Ça Ira és Censeur francia hajók az angolok kezére kerültek, az Illustrious brit hajó súlyosan megsérült és megsemmisítették a csata után.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Március 8-án Hotham admirálist megtudta, hogy a francia flotta Korzika inváziójára készül 5000 fős sereggel. Azonnal fel akarta tartóztatni a tengeren a francia hajókat. Kapitányok között volt Horatio Nelson is, aki türelmetlenül várta első tengeri bevetését.

A franciák vonakodtak a támadás megindításától és a két flotta egymást kereste, míg a britek március 12-én látótávolságba nem értek. De a következő napon két francia hajó összeütközött, a 84 ágyús Ça Ira megsérült és lemaradt a többi francia hajótól. Thomas Fremantle kapitány, a 36 ágyús Inconstant-tal megragadta a lehetőséget és tüzet nyitott. A Ça Ira viszonozta a tüzet, hamar megmutatkozott hatalmas fölénye a tűzerő tekintetében, így a Fremantle visszavonulásra kényszerült. Ekkor Nelson az Agamemnon fedélzetéről támadást indított. Nelson hajója kisebb és könnyebb fegyverekkel bírt és mintegy 344 katonája volt, a Ça Ira a közel 1060 matrózával és katonájával szemben. Két másik francia hajó, a Sans-Culotte és a Jean Bart közeledett. Nelson ennek ellenére sem tágított, oldalt cserélt a Ça Ira körül két és fél órán keresztül, ekkor azonban a két nagy francia hajó megérkezett, így kénytelen volt irányt változtatni, és mielőtt azok súlyos és jelentős károkat okozhattak volna neki. A két flotta továbbra is követte egymást, mielőtt végül ismét megütköztek március 14-én.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nelson csatlakozott a többi brit hajókhoz a támadáshoz. A korábbi zsákmányát, a Ça Irát ekkor a Censeur vontatta. A két francia hajó súlyos károkat szenvedett, végül kénytelen voltak megadniuk magukat, Nelson vette birtokba a Censeurt. A francia flotta felhagyott a tervével, hogy elfoglalják Korzikát és visszatért a kikötőbe.

Csatarend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia flotta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főparancsnok: Pierre Martin ellentengernagy
Ça Ira (80 ágyú), Victoire (80 ágyú), Mercure (74 ágyú), Censeur (74 ágyú), Vestale (36 ágyú), Sans Culotte (120 ágyú), Duquesne (74 ágyú), Tonnant (74 ágyú), plusz még más nem meghatározható sorhajók.

A brit–nápolyi flotta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előőrs
Captain, 74 ágyú, Samuel Reeve kapitány
Bedford, 74 ágyú, Davidge Gould kapitány
Tancredi (nápolyi), 74 ágyú, Chev. Caraccoli kapitány
Princess Royal, 98 ágyú, Samuel Goodall altengernagy, John Purvis kapitány
Agamemnon, 64 ágyú, Horatio Nelson kapitány
Minerva (Nápolyi), 32 ágyú
Pilade (Neapolitan)
Lowestoffe, 32 ágyú, Benjamin Hallowell kapitány
Poulette, 26 ágyú, Ralph Willett Miller parancsnok
Tarleton, 14 ágyú, Charles Brisbane kapitány

Közép
Illustrious, 74 ágyú, Thomas Frederick kapitány
Courageux, 74 ágyú, Augustus Montgomery kapitány
Britannia, 100 ágyú, William Hotham altengernagy, John Holloway kapitány
Egmont, 74 ágyú, John Sutton kapitány
Windsor Castle, 98 ágyú, Robert Linzee ellentengernagy, John Gore kapitány
Inconstant, 36 ágyú, Thomas Fremantle kapitány
Meleager, 32 ágyú, George Cockburn kapitány

Utóvéd
Diadem, 64 ágyú, Charles Tyler kapitány
St George, 98 ágyú, Hyde Parker altengernagy, Thomas Foley kapitány
Terrible, 74 ágyú, George Campbell kapitány
Fortitude, 74 ágyú, William Young kapitány
Romulus, 36 ágyú, George Johnstone Hope kapitány
Moselle, 18 ágyú, Charles Pater kapitány
Fox, kutter, John Gibson hadnagy

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Naval Battle of Genoa (1795) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.