Vogézeki csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vogézeki csata
Koalíciós háborúk
Dátum 1794. július 13.
Helyszín Vogézek, Franciaország
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of Prussia 1892-1918.svgPoroszország
Flag of Saxony.svgSzászország
Wappen Kaisertum Österreich 1815 (Klein).png Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Claude Ignace François Michaud
Louis Charles Antoine Desaix
Laurent de Gouvion-Saint-Cyr
Wichard Joachim Heinrich von Möllendorf
Friedrich Adolf Graf von Kalckreuth
Gebhard Leberecht von Blücher
Haderő
115 000 70 000
Veszteségek
ismeretlen ismeretlen

A vogézeki csata vagy másik nevén tripstadti csata 1794. július 13-án zajlott le Franciaország keleti részén, a Vogézekben.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1794. júliusában a Francia Köztársaság már két éve viselt hadat, és abban az időben a sorsa is drámaian megváltozott. A kezdeti kudarcok után a forradalmi seregek talpra álltak, a háború megváltozott Franciaország javára, Lazare Carnot kinevezésével a Közjóléti Bizottság (Comité de salut public) hadügyi miniszterévé. A hadkötelezettség vagy a tömeges behívás bevezetését követően a francia seregek létszáma mintegy 800 000-re növekedett. A frontvonalakon lévő csapatokkal együtt 1,4 és 1,6 millió katona állt fegyverben. Ezek 13 fő harcmezőn küzdöttek.

A legnagyobb ezek közül a Rajnai-hadsereg, amely 1794. júliusában összesen mintegy 115.000 főből állt Michaud tábornok vezetése alatt. Ez a hadsereg a Rajna mentén került bevetésre mintegy 70 kilométer hosszú frontvonalon a kb. 70 000 főből álló, Möllendorf porosz tábornok vezette szövetséges (porosz-osztrák-szász)sereg ellen, amely erős védállásokat épített ki a hegyes terepen. A szövetségesek vonalának közepén Tripstadt városa állt.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Július 2-án Michaud támadást indított végig az egész fronton. A francia hadsereget mindenütt megállították, kivéve a jobb szárnyon, ahol a fiatal hadosztály parancsnok, Louis Desaix sikeresen nyomta vissza a szövetséges szárnyat. De ez a balszárny elszigetelt maradt és Báden hercege valamint a későbbi waterloo-i hős, Blücher ellentámadással fordított a helyzeten, mintegy 1000 főnyi veszteséget szenvedve. A nap végére a seregek körülbelül ugyanolyan helyzetben voltak, mint a csata kezdetén.

Carnot parancsára Michaud második offenzívát indított július 13-án. A francia vonal jobb szárnyán Laurent de Gouvion-Saint-Cyr tábornok - a későbbi napóleoni marsall - elfoglalta Kaiserslautern falut támogatva Desaix divíziójának tüzérségét. A centrumban Taponnier francia tábornok hadosztálya meghátrálásra kényszerítette von Hohenlohe herceg porosz hadtestét Tripstadtnál, míg a balszárnyon a francia előrenyomultak, hogy megtörjék a szövetséges vonalat, ezzel lehetetlenné tették Kalckreuth tábornoknak, hogy segítsen Hohenlohének. Taponnier támadása Tripstadtnál bizonyult döntőnek, mert az osztrákok nem tudták támogatni a poroszokat.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Möllendorf tábornok elrendelte az erők átcsoportosítását a Rajnától keletre a július 13-14 virradó éjszakán, ezzel kivonva minden szövetséges erót a nyugati partról. A 16. Kalckreuth egység és Hohenlohe egyesült Möllendorf hadseregének zömével, de nem próbálta menteni a helyzetet egészen szeptemberig, amikor Hohenlohe sikeresen rajtaütött Michaud hadseregének egy kisebb részén. Ezt a későbbi sikert azonban nem követte több, és mind a két fél megelégedettségre az erők helyzete nem változott a fronton.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of the Vosges című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.