Montmirail-i csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Montmirail-i csata
Napóleoni háborúk
Battle of Montmirail 1814.jpg
Dátum 1814. február 11.
Helyszín Montmirail (Marne megye, Franciaország
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg Poroszország
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Orosz Birodalom
Parancsnokok
Napoleon crop.jpg
Napóleon Flag of France.svg
Fabian Wilhelm von Osten-Sacken.jpg
Osten-Sacken Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg
Hans David Ludwig Graf Yorck von Wartenburg.jpg Yorck Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg
Haderő
16 300–20 000,
36 ágyú
32 000–36 000,
94 ágyú
Veszteségek
2000 4500


A montmirail-i csata Napóleon császár hatnapos hadjáratának második és újabb győztes csatája volt 1814. február 11-én az Osten-Sacken tábornok vezette orosz és a Yorck tábornok vezetése alatt álló porosz erők felett.

Osten-Sacken és York is egyenként 16 000 fős hadsereggel rendelkezett, velük szemben a francia császárnak csak 18 000 (később megerősítve is csak 20,000) katonája állt szemben és 36 ágyú.[1]

Napóleon a Champaubert-i gyors csapás után elindult délről, hogy Blücher tábornagy centrumára mérjen csapást, ami nyugat felé nyomta Párizs irányába üldözve MacDonald francia erőit. Reggel kilenc órakor a franciák elérték az orosz előőrsöket, s csakhamar áttörték a vonalakat. Sackenhez megérkezett York jelentése, hogy az orosz gyalogság nem halad, a tüzérség nem képes átkelni a hegyeken, elindult vissza Château-Thierry-be. csak egy orosz hadosztály volt képes tartani magát délután háromig Sacken bal szárnyán, amit kivont a saját erői közül. Mars falunál, Sacken bal szárnyának véres arénájában ádáz harcok folytak heves kézitusával Talizin orosz tábornok csapatai és a franciák között. Amikor az oroszok a következő alkalommal visszavetették a franciákat a faluból, Friant a Gárdát vezette támadásra.

A középső pozícióból a franciák csak a mozgósítható seregrészeikkel: a Gárdával és a Fiatal Gárda hadosztállyal (ezeket a nagyon zsenge és tapasztalatlan újoncokat a császár második feleségének neve után a nép Mária Lujzáknak gúnyolta) nyomultak előre, remélve, hogy egymástól külön sikerül megsemmisíteniük Blücher két seregrészét (Yorckot és Sackent) mielőtt képesek lennének visszaérni a franciák ellenőrzése alatt álló Marne-hídhoz.

Sacken megfordult válaszul a francia manőverre, látva, hogy a franciák mögé kerültek, és elvágták az útját Blücher felé, Yorck pedig jobbnak látta elmenekülni északra Château-Thierry felé.

Tekintettel arra, hogy nem tudta lebeszélni az oroszokat a támadásról, Yorck a segítségükre sietett.

A szövetségesek 4000, a franciák 2000 embert veszítettek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Chandler, David. Dictionary of the Napoleonic wars. Wordsworth editions, 1999. pgs.286-287.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Montmirail című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.