Brienne-i csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brienne-i csata
Napóleoni háborúk
Battle of Brienne Napoleon vs Cossacks.jpg
Napóleon kozákok gyűrűjében a brienne-i csatában, de Gourgaud tábornok kimenti.
Dátum 1814. január 29.
Helyszín Brienne-le-Château Franciaország
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg Poroszország
Flag of Russian Empire for private use (1914–1917) 3.svg Oroszország
Parancsnokok
Napoleon crop.jpg
Napóleon Flag of France.svg
Gebhard Leberecht von Blücher.jpg
Blücher Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg
Haderő
30 000 25 000
Veszteségek
3000 4000


A brienne-i csata 1814. január 29-én zajlott le Brienne-le-Château-nál a Napóleon császár vezette francia és Blücher porosz tábornagy vezette szövetséges (orosz-porosz) erők között és francia győzelemmel végződött.

Ekkor azonban már a francia fél volt a „szenvedő fél”, a harcok már Franciaországon belül folytak, Napóleont elhagyták a szövetségesei, immár a francia császár korábbi tanulmányainak színhelye lett a csatatér. A franciák utolsó tartalékaikat élték fel, ha győztek is, az ellenfél akkor újra támadt, ez vezetett majd a császárság bukásához és a Bourbon-ház restaurációjához.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetségesek három irányból támadtak Franciaországra, Napóleon mindegyiket külön-külön megpróbálta megtámadni, és támadókat kiszorítani az országból. Az első csatára a császár régi kedves tartózkodási helyén, Brienne-ben került sor, ahol ifjúkorában iskolába járt. Első célpontja az ellenség „szétterült” seregrésze lett, Blücher tábornok 25 000 porosz katonája. Napóleon 30 000 katonája ott várta az ellenfelet, ahol a császár fiatal korában a katonai pályára készült, tehát a terepet tökéletesen ismerte.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pahlen - orosz szolgálatban álló német lovassági tiszt - hadteste botlott bele Grouchyba, aki visszavetette a támadást. A francia császár kezdte az ütközetet, odaszegezte az ellenséget a szárnyakon intézett támadással. Először Scserbatov hadteste ellen intézett támadást, akik keletről közelítették meg a várost.Grouchy lovassága és a lovas tüzérség lefoglalták a poroszokat, míg Ney keletről és Victor marsall délről biztosították Brienne városát és a kastélyt. Délután négy óra körül Osten-Sacken egysége átkelt Brienne-en és megütközött Napóleon bal szárnyával, Pahlen támogatása mellett. 24 ágyú tüze adott nyomatékot a rohamnak. A franciák nyolc ágyújukat veszítették el és ekkor még kiszorították őket a városból.

Napóleon ekkor személyesen állt Victor seregének élére. A heves küzdelem közben maga Napóleon is nehéz helyzetbe került, a kozákok gyűrűbe zárták, csak nehezen menekült meg. De Blüchernek és első tisztjének, August von Gneisenaunak is éppen csak sikerült kiszöknie a franciák karmából.

Visszavonulás közben Blücher rendezte sorait, de így is 4000 embert vesztett, a franciák 3000-et.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A poroszokat ugyan sikerült a császárnak visszavetnie, de a többi hadsereget nem. A szövetségesek főserege csakhamar erős segítséget küldött a porosz vezérnek, aki már február 1-jén La Rothière-nél kiköszörülte a csorbát.

Bajorország fővárosában, Münchenben a „Brienner Straße” utcanév emlékezetet a csatára.

A csata és főszereplői képekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Brienne című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.