Saalfeldi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saalfeldi csata
Armoiries-Empire.jpg Napóleoni háborúk
Heldentod der Prinzen Louis Ferdinand bei Saalfeld.jpg
Richard Knötel: Lajos Ferdinánd porosz herceg halála a saalfeldi csatában
Dátum 1806. október 10.
Helyszín Wappen Saalfeld.PNG Saalfeld, Türingia (Németorsz.)
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg Porosz Királyság
Flag of Electoral Saxony.svg Szászország
Szász–Weimari Hercegség
Parancsnokok
Jean Charles Nicaise Perrin 001.jpgJean Lannes Flag of France.svg,
Claude-Victor Perrin Flag of France.svg
Louis Gabriel Suchet Flag of France.svg
Louis Ferdinand of Prussia.jpg Lajos Ferdinánd porosz hercegFlag of the Kingdom of Prussia (1803-1892).svg (elesett a csatában).
Haderő
12 800
14 ágyú
8300
44 ágyú
Veszteségek
172 halott vagy sebesült[1] 900 halott vagy sebesült[1]
1800 hadifogoly[1]
28 ágyú[1]

A saalfeldi csata 1806. október 10-én zajlott le a Lannes marsall vezette V. francia hadsereg és a Lajos Ferdinánd porosz herceg vezette porosz csapatok között Saalfeldnél, a türingiai erdőségben.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A negyedik koalíciót (1806–1807) a Porosz Királyság, az Orosz Birodalom, a Szász Választófejedelemség, Svédország és az Egyesült Királyság alkotta a Francia Császárság ellen. Napóleon a német államokból létrehozta a Rajnai Szövetséget.(Az austerlitzi csatában aratott győzelme után Napóleon 16 német államból alapította meg, a pozsonyi béke rendelkezései hozták létre.)

III. Frigyes Vilmos porosz király nagyon határozatlan és gyenge jellemű király volt, a „háború pártjának” igazi vezére Lujza királyné volt. Az volt az általános vélekedés, hogy a porosz hadsereg a legerősebb a világon. Ezért 1806. október 2-án ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak a Porosz Királyság ellen.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajos Ferdinánd porosz herceg volt a Napóleon elleni újabb háború szószólója. A franciák számára nem azt jelentette, hogy erőltetik a csatát, és a poroszok is nagyobb erőkkel inkább Jéna közelében gyülekeztek, de Lajos Ferdinánd nyilvánvalóan nem tudta, hogy Lannes hadserege a csatamezőn van, azt hitte, hogy csak egy kisebb seregről van szó. Úgy döntött, hogy egyedül támadást intéz ellenük. Állásokat foglalt a területen, az embereit a város kívüli mélyebb részeken helyezte el, a folyóval a hátuk mögött. A franciák támadhattak hegynek lefelé.

Lannes észlelte, hogy a poroszok mögött a folyó van, és azt is látta, hogy az ellenség létszáma az ő VI. hadseregének csupán a felét teszi ki. A francia tábornok rövid ágyútűzzel megbontotta a poroszok sorait, majd amikor a szétzüllés jeleit vette észre, a gyalogságot a szárnyak ellen küldte. A franciák számbeli fölényétől legázolt porosz gyalogság megtört a szárnyakon intézett támadás súlya alatt, és elkezdett rendetlenül visszaözönleni Saalfeld falai közé.

Lajos herceg észrevette tévedését. Maga állt a lovasság élére és támadást intézett a franciák szárnyai ellen. Itt közelharcba bocsátkozott egy francia katonával, a tizedik huszárszázad szállásmesterével, Guindet-vel, aki megkegyelmezett volna neki, ha megadja magát. De a herceg visszautasította a megadást, a felszólításra csak egy kardvágással válaszolt, ami a katona arcán mély sebet ejtett, erre a francia megölte a porosz herceget.[2]

A poroszok négyszáz embert és húsz ágyút vesztettek. Több mint ezer ember került fogságba a Bevilaqua tábornok vezette szász erők soraiból. Néhány szász hercegség átállt aztán a franciák oldalára és katonáival a poroszok ellen harcolt tovább.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy nappal a csata után a Saale folyó nyugati síkságán a dupla és döntő csatára került sor Jénánál és Auerstädtnál.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Saalfeld című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Chandler, p. 471
  2. Guindet-t (német forrás szerint: Guindey-t) tettéért hadnaggyá léptették elő