Montereau-i csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Montereau-i csata
Napóleoni háborúk
Battle of Montereau coloured.jpg
Dátum 1814. február 18.
Helyszín Montereau (Seine-et-Marne), Franciaország
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flagge Königreich Württemberg.svgGrosses Landeswappen Baden-Wuerttemberg.png Württemberg
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Osztrák Császárság
Parancsnokok
Jacques-Louis David 017.jpg Napóleon Flag of France.svg Karl philipp fuerst zu schwarzenberg.jpg Karl Philipp zu Schwarzenberg Flag of the Habsburg Monarchy.svg
Württemberg hercege Grosses Landeswappen Baden-Wuerttemberg.png Flagge Königreich Württemberg.svg
Veszteségek
2500 6000

A Montereau-i csata 1814. február 18-án zajlott le Montereau-Fault-Yonne környékén a Napóleon császár vezette francia és a württembergi herceg szövetséges (osztrák-württenbergi) erői között, az ütközetben franciák győztek.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatnapos hadjárat sikereit követően(1814. február 1014.) a szövetségesek Párizs felé nyomultak, Napóleon fő ereje déli felé Szajna tartott, ahol Karl Philipp Schwarzenberg herceg az osztrák főerőkkel a francia fővárost délkeletről fenyegette. A császár február 17-én, 30 mérföldre Párizstól Mormant-nál megállította az előrenyomulást, néhány francia egység 60 mérföldet és 36 órát menetelt, hogy elérje Mormant-t. Ennek az akciónak a következtében, plusz a poroszok északon elszenvedett veresége miatt Schwarzenberg visszavonulást rendelt el. A herceg Württemberg seregét utóvédként hátrahagyta, hogy őrizze a Szajna és Yonne kulcspozícióban lévő helyét, Montereau-t.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napóleon Victor tábornok seregét rendelte Montereau-ba, de Belluno hercegének serege lassan mozgott, így időt adott Württembergnek, hogy gyorsan megerősítse pozícióit.Claude Pierre tábornok (Pajol grófja) lovasságának sikerült visszalöknie az előőrsöket, de csak kis eredményeket tudott elérni Victor tábornok gyalogságának támogatása nélkül.

Victor 18-án délelőtt 9 órakor érkezett meg Montereau-ba, a késlekedése miatt dühös császár leváltotta és a helyébe Étienne Maurice Gérard tábornokot nevezte ki. Gérard tüzérségi fölény kialakítására törekedett a védekező osztrákokkal szemben. Kora délután a Gárda tüzérsége megérkezett és a tüzérségi párharc elnémította Württemberg ágyúit és bombázta a falut. Délután háromkor a franciáknak sikerült elfoglalni a település fő védelmi gerincét. Württemberg visszavonulást rendelt el, de arra az útra fordult, amit Claude Pierre tábornok lovassága ellenőrzött, akik kisöpörték a szövetségeseket a faluból. Sőt azt is sikerült megakadályozniuk, hogy a szövetségesek két kulcsfontosságú hidat felrobbantsanak.

Ennél a csatánál mondta Napóleon: „Gyerünk barátaim, ne féljetek, azt a golyót, ami leterít engem, még nem öntötték ki!”[1]

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetségesek 6000 embert és 15 ágyút, a franciák 2500 embert vesztettek. Württemberg serege teljesen meghátrált, Schwarzenberg serege pedig keleti irányba, Troyes felé vánszorgott, teljes rendetlenségben.

A csata szereplői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of of Montereau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.