Montereau-i csata
| Montereau-i csata | |||||||||||||
| Napóleoni háborúk | |||||||||||||
 |
|||||||||||||
| Dátum | 1814. február 18. | ||||||||||||
| Helyszín | Montereau (Seine-et-Marne), Franciaország | ||||||||||||
| Eredmény | francia győzelem | ||||||||||||
|
|||||||||||||
| Háború a 6. koalíció ellen (1812–1815) |
|---|
|
Lützen • Bautzen • Großbeeren • Katzbach • Drezda • Kulm • Dennewitz • Lipcse • Hanau • Sehested • Brienne • La Rothière • Mincio • Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) • Mormant • Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon • Reims • Arcis-sur-Aube • La Fère-Champenoise • Montmartre • Párizs • Párizsi béke (1814) |
A Montereau-i csata 1814. február 18-án zajlott le Montereau-Fault-Yonne környékén a Napóleon császár vezette francia és a württembergi herceg szövetséges (osztrák-württenbergi) erői között, az ütközetben franciák győztek.
Tartalomjegyzék |
Előzmények [szerkesztés]
A hatnapos hadjárat sikereit követően(1814. február 10–14.) a szövetségesek Párizs felé nyomultak, Napóleon fő ereje déli felé Szajna tartott, ahol Karl Philipp Schwarzenberg herceg az osztrák főerőkkel a francia fővárost délkeletről fenyegette. A császár február 17-én, 30 mérföldre Párizstól Mormant-nál megállította az előrenyomulást, néhány francia egység 60 mérföldet és 36 órát menetelt, hogy elérje Mormant-t. Ennek az akciónak a következtében, plusz a poroszok északon elszenvedett veresége miatt Schwarzeberg visszavonulást rendelt el. A herceg ott hagyta Württemberg seregét utóvédként, hogy megőrizze a Szajna és Yonne kulcspozícióban lévő helyét, Montereau-t.
A csata [szerkesztés]
Napóleon Victor tábornok seregét rendelte Montereau-ba, de Belluno hercegének serege lassan mozgott, így időt adott Württembergnek, hogy gyorsan megerősítse pozícióit.Claude Pierre tábornok (Pajol grófja) lovasságának sikerült visszalöknie az előőrsöket, de csak kis eredményeket tudott elérni a Victor tábornok gyalogságának támogatása nélkül.
Victor 18-án délelőtt 9 órakor érkezett meg Montereau-ba, a késlekedése miatt dühös császár leváltotta és a helyébe Étienne Maurice Gérard tábornokot nevezte ki. Gérard tüzérségi fölény kialakítására törekedett a védekező osztrákokkal szemben. Kora délután a Gárda tüzérsége megérkezett és a tüzérségi párharc elnémította Württemberg ágyúit és bombázta a falut. Délután háromkor a franciáknak sikerült elfoglalni a település fő védelmi gerincét. Württemberg visszavonulást rendelt el, de arra az útra fordult, amit Claude Pierre tábornok lovassága ellenőrzött, akik kisöpörték a szövetségeseket a faluból. Sőt azt is sikerült megakadályozniuk, hogy a szövetségesek két kulcsfontosságú hidat felrobbantsanak.
Ennél a csatánál mondta Napóleon: „Gyerünk barátaim, ne féljetek, azt a golyót, ami leterít engem, még nem öntötték ki!”[1]
Következmények [szerkesztés]
A szövetségesek 6000 embert és 15 ágyút, a franciák 2500 embert vesztettek. Württemberg serege teljesen meghátrált, Schwarzenberg serege pedig keleti irányba, Troyes felé vánszorgott, teljes rendetlenségben.
A csata szereplői [szerkesztés]
-
Claude Pierre tábornok, Pajol grófja
-
Claude Victor-Perrin, Belluno hercege
-
Gerard tábornok
-
Württemberg hercege
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of of Montereau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
