A heilsbergi csata 1807. június 10-én zajlott le Kelet-Poroszországban (ma :Lengyelország, Lidzbark Warmiński) a Joachim Murat és Jean Lannes vezette francia-itáliai, és a Leontyij Leontyjevics Bennigsen vezette orosz erők között. A csata eldöntetlen eredményt hozott, francia stratégiai győzelemnek számított.
Az orosz hadsereg, Bennigsen tábornok vezetésével erős védelmi pozíciót vett fel Heilsberg városánál az Alle (lengyelül: Łyna) folyónál. A francia hadsereg, Murat és Lannes tábornokok vezetésével június 10-én megtámadta az állásokat.
Az orosz főparancsnok nem igazán tudta, mikor és hol fog pontosan Napóleon támadni, ezért hadserege állásait Alle (Lyna) folyó mögött mindkét oldalon a megerősített magaslatokon állította fel. Több megerősített hídfőállással védekeztek a franciák támadása ellen, így vált ez az ütközet a napóleoni háborúk egyik legvéresebb csatájává. Az oroszok minden lehetséges terepviszonyt kihasználtak, az északi parton három erőd, és hat földsánc is elkészült. A támadást Murat lovassága kezdte, mögötte masírozott a gyalogság és tüzérség, reggel nyolckor ütköztek meg orosz elővéddel és visszavetették. Murat eldöntötte, hogy megvárja Soult hadosztályát,mert a lovassága egyedül nem elegendő Bagratyion orosz erőihez. Délelőtt 10 órakor Benningsen a Borosdin hadosztálytól megkapta a híreket arról, hogy Launau vezetésével a franciák megindították a támadást. Az orosz főparancsnok a lvovi gyalogezredet küldte a Borosdin hadosztály támogatására.A francia tüzérség elkezdte lőni a két orosz seregtestet, közben Latour-Maubourg dragonyosai kitámadtak. Jermolov a francia dragonyosok támadását észlelte, megdöbbenve, hogy nem csak az orosz gyalogsággal szemből de hátulról is. Jermolov gyors lovának köszönhette a szerencsés megmenekülését.
Murat és Bagratyion lovassága között heves küzdelem alakult ki, Murat alól még a lovat is kilőtték egy ágyúgolyóval, ő maga is nehezen menekült meg 12 orosz dragonyos gyűrűjéből, egy másik lóra pattanva.Végül a Gárda közbeavatkozása mentette meg a francia lovasságot, közben egy orosz vértestisztet, Kozhint halálosan megsebesítettek. Bagratyion seregének fele vagy meghalt, vagy megsebesült, a hadtestének maradékát visszavonták és tartalékba helyezték. A franciák elfoglalták a lawdeni erdőt. A két gyalogság kezdte meg harcát a hídfőállásokért. A franciák kezdték meg a támadást este hét órakor, aztán az oroszok ellentámadásba mentek át, ekkor javasolta Oudinot a francia császárnak, hogy vonuljon biztonságba. A francia tábornok ha kellett volna, erővel vitette volna el biztonságos helyre Napóleont. A harcok késő este is zajlottak, Lannes francia marsall megérkezése után dühödt támadást indított. Az orosz parancsnok azonban egy francia dezertőrtől tudomást szerzett a készülő támadásról és így felkészíthette csapatait a várható attakra.
Bennigsen visszaverte a főbb támadásokat, ami nagy francia veszteségeket okozott, de az oroszok mégis visszavonultak Friedland felé a következő napon. Négy nappal később döntő vereséget szenvedtek,így ért véget tilsiti békével a negyedik koalíciós háború.
| Első fázis |
Második fázis |
 |
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Heilsberg című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
A huszárok rohama a csatában
Napóleoni háborúk
Lidzbark Warmiński (Lengyelország)
