Hyères-i csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hyèresi csata
Első koalíciós háború
Dátum 1795. július 13.
Helyszín Hyères-szigetek (ejtsd: [ier-szigetek])
Eredmény angol-nápolyi győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság Flag of the Kingdom of the Two Sicilies (1816).svg Nápolyi Királyság
Parancsnokok
Flag of France.svg Martin ellentengernagy Flag of the United Kingdom.svg William Hotham altengernagy
Haderő
17 sorhajó Ardent class silhouette.png
7 fregatt Flag of France.svg
23 sorhajó Ardent class silhouette.png
Flag of the United Kingdom.svg
Veszteségek
kb 300 halott, 1 Ardent class silhouette.png 11 halott, 28 sebesült

A Hyères-szigeteki tengeri csata 1795. július 13-án zajlott le a Hyères-szigetek egy csoportja mellett a francia Földközi-tenger partján, körülbelül 25 km-re keletre Toulontól. A csatában a brit flotta elővédje üldözte a francia flotta utóvédjét. A legutolsó francia hajó, az Alcide, mielőtt feladták volna, felrobbant.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A genovai csata (a Noli-fok) után, a franciák, miután elveszítették a Ça Ira-t és Censeur-t, visszavonultak a Hyères-szigetekhez.

A Victoire, a Timoleon és a Berwick, valamint az Alceste és Minerve fregatt a touloni kikötőbe mentek javításra, így a flotta-kötelékben csak 11 sorhajó maradt.

1795. április 4-én egy hat hetvennégy ágyús hajóból álló hajóraj érkezett négy fregattal támogatva, Renaudin ellentengernagy vezetésével Brestből.

Májusban egy lázadás tört ki a touloni helyőrségben, míg a hajók Renaudin hűségén maradtak. Renaudin hajói Toulon kikötője és az odavezető út közti tengerszakaszon horgonyoztak le, hogy megvédjék a kikötőt egy lehetséges angol támadástól. Eközben Joseph Niou-t egy haditengerészeti mérnököt bízott meg azzal, hogy tartson rendet a tengerészek között, és hogy "fojtsa a vérbe a köztársaság ellenségeit".

Június 7-én a francia flotta útra kelt.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Június 7-én délután az Agamemnon fedezte fel a francia hajókat. Este a franciákat kereste és a következő reggel az Agamemnon ágyú tűzzel jelzett a brit flottának. 9.30-kor, a 17 hajós francia hajóraj rátalált a 22-hajós hajórajra a Fiorenzo-öbölben, köztük hat háromfedélzetesre.

Martin admirális igyekezett elkerülni csatát, úgy vélte, hogy tűzerőben és létszámban az ellenség felülmúlja, ezért a Fréjus-öböl felé menekült, a britek pedig üldözőbe vették. Éjfélkor a brit hajórajt tájékoztatták a két korvettről: a Fleche-ről és Cyclopsról, hogy a franciák a Hyères-szigetektől délre vannak.

Másnap reggel újra utolérték őket és a brit tengernagy általános támadást rendelt el.A francia hajóraj nyugalomban volt és a hátvédjük hamarosan összetűzésbe került a brit elővéddel, amely Victory, Culloden és Cumberland-ból állt, anélkül, hogy segítséget kaptak volna a hajóraj többi részétől. Tüzérségi párbaj robbant ki, a hátvéd legnagyobb francia hajója, az Alcide szétlőtte a Culloden kötélzetét, és a Victory főárbócát . Ennek ellenére a hajó áttörte a legkülső francia vonalat, és a Justice és az Alceste vontatókötélre vette és a Victory ágyútűzzel fedezte.

A francia hajóraj nagy része kész volt beavatkozni az Alcide megmentésére, tűz ütött ki rajta az előtér tetején. Fél órával később felrobbant: a veszteség mintegy 300 fő a legénységből, míg a többi 300-at a brit hajók megmentették. Miután az Alcide felrobbant , a franciák Toulonba, a britek San-Fiorenzoba, majd Livornóba vonultak vissza.

Csatarend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Martin tengernagy hajóhada
Hajó Ágyú Parancsnok Jegyzetek
Orient 120 Pierre Martin altengernagy
Lapalisse kapitány
Tonnant 80 Jean-Louis Delmotte ellentengernagy
Julien Cosmao kapitány
Victoire 80 Savary kapitány
Généreux 74 Louit kapitány
Heureux 74 La Caille kapitány
Barra 74 Maureau kapitány
Guerrier 74 Louis-Antoine Infernet kapitány visszatért a kikötőbe
Mercure 74 Lindet-Lalonde kapitány visszatért a kikötőbe
Alcide 74 Leblond-Saint-Hilaire kapitány Kigyulladt, 300 ember veszteség
Timoléon 74 Charbonnier kapitány
Duquesne 74 Lallemand kapitány
Peuple Souverain 74 Lindet-Lalonde kapitány
Berwick 74 Pierre Dumanoir le Pelley kapitány
Junon 32 Amand-le-Duc
Friponne Villeneuve
Minerve 40 Delorme
Artémise 32 Décasse
Alceste Hubert
Sérieuse 32 Saulnier
Brune Nieuport
Badine Trulet
Alerte Le Mèle
Hasard Dumay
Scot Dumeny
Forrás: Granier, p. 108
Renaudin admirális hajóraja
Hajó Ágyú Parancsnok Jegyzetek
Jemmapes 74 Jean François Renaudin ellentengernagy
Lafon kapitány
Tyrannicide 74 Alain-Joseph Dordelin kapitány
Jupiter 74 Richery kapitány
Révolution 74 Faye kapitány
Aquilon 74 Laterre kapitány
Républicain 74 Honoré Joseph Antoine Ganteaume kapitány
Justice 40 Dalbarade
Alceste 36
Embuscade 32 Emeriau
Félicité 32
Forrás: Granier, p. 108

Brit-nápolyi flotta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Hotham altengernagy parancsnoksága alatt
Brit hajók
Britannia, 100 ágyú, William Hotham admirális, John Holloway kapitány
Victory, 100 ágyú, Robert Man ellentengernagy, John Knight kapitány
Princess Royal, 98 ágyú, Samuel Goodall altengernegy, John Purvis kapitány
St George, 98 ágyú, Sir Hyde Parker altengernagy, Thomas Foley kapitány
Windsor Castle, 98 ágyú, Robert Linzee altengernagy, John Gore kapitány
Blenheim, 90 ágyú, John Bazely kapitány
Gibraltar, 80 ágyú , John Pakenham kapitány
Captain, 74 ágyú, Samuel Reeve kapitány
Fortitude, 74 ágyú, William Young kapitány
Bombay Castle, 74 ágyú, Charles Chamberlayne kapitány
Saturn, 74 ágyú, James Douglas kapitány
Cumberland, 74 ágyú, Bartholomew Rowley kapitány
Terrible, 74 ágyú, George Campbell kapitány
Defence, 74 ágyú, Thomas Wells kapitány
Egmont, 74 ágyú, John Sutton kapitány
Culloden, 74 ágyú, Thomas Troubridge kapitány
Bedford, 74 ágyú, Davidge Gould kapitány
Courageux, 74 ágyú, Benjamin Hallowell kapitány
Audacious, 74 ágyú, William Shield kapitány
Agamemnon, 64 ágyú, Horatio Nelson
Diadem, 64 ágyú, Charles Tyler kapitány
Meleager, 32 ágyú, George Cockburn kapitány
Cyclops, 28 ágyú, William Hotham kapitány
Ariadne, 24 ágyú, Plampin kapitány
Comet, 14 ágyú
Eclair, 20 ágyú
Fleche, 20 ágyú, Thomas Boys parancsnok
Moselle, 18 ágyú, Charles Brisbane parancsnok
Mutine, 12 ágyú
Resolution, kutter
Nápolyi hajók
Guiscardo, 74 ágyú
Sammbita, 74 ágyú

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Naval Battle of Hyères Islands című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • franciául: [1]
  • Hubert Granier: Histoire des marins français (1789–1815), Marines éditions, 1998