Kaiserslauterni csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaiserslauterni csata
Első koalíciós háború
Kaiserlsautern Hoefle-Poppel.jpg
Dátum 1793. november 2830.
Helyszín Kaiserslautern-Stadtwappen.svg Kaiserslautern, (Németország)
Eredmény porosz győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of Prussia 1892-1918.svg Poroszország
Parancsnokok
Lazare Hoche.jpgFlag of France.svg Lazare Hoche Duke Ferdinand of Brunswick-Wolfenbuettel (1721–1792).JPGFlag of Prussia 1892-1918.svg Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg
Haderő
30 000 40 000
Veszteségek
3000 1300

A kaiserslauterni csata 1793. november 28november 30. között zajlott le a Lazare Hoche vezette Moselle-i francia hadsereg és a Károly Vilmos Ferdinánd braunschweigi herceg által irányított porosz haderő között, az első koalíciós háborúk idején.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután nem sikerült elfoglalnia a bitche-i erődöt, Braunschweig hercege visszavonult a Vogézekbe. A borzalmas időjárási körülmények között a Moselle-i francia hadsereg Lazare Hoche vezetésével, akit októberben neveztek ki, üldözte a porosz erőket. Miután elvesztette a kapcsolatot a poroszokkal, Hoche megosztotta a hadseregét, hogy megkeresse őket. Braunschweig hercege talált egy kiváló pozíciót és el is foglalta a Lauter folyó mocsarainál .

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

November 28-án a francia hadsereg három hadoszlopban fejlődött fel: Alexandre Camille Taponier parancsnoksága alatt a jobbszárny, Hoche a centrumban és Jean-Jacques Ambert balszárnyon a porosz állásokkal szemben. Taponier hadoszlopa találkozott először a poroszokkal, támadást indított, és kisebb sikert ért el. A balszárnyon, Ambert nagy nehezen átevickélt a Lauter folyón és szembetalálta magát Friedrich Adolf von Kalckreuth 6000 emberével és túlerővel nyomást gyakorolt rájuk. Mivel Ambert-t a körülzárás veszélye fenyegette, visszavonult, és csatlakozott Hoche középső hadoszlopához.

Második nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Másnap, miután a poroszokat megtalálták, a francia hadsereg fő erői átkeltek a folyón. Dubois és Molitor tábornok vezetése alatt előrenyomuló erők a Erlebach-fennsíkon ragadtak és Ambertnek ki kellett menteni őket. Hoche átszervezte csapatait Otterbergnél és sikertelenül támadta a poroszok balszárnyát néhány század lovassággal. A zavart francia egységek elveszítették a terepet és Ambertnek egész éjjel menetelnie kellett, hogy újra elérje a francia főerőket. A jobb szárny Taponier vezetésével Kaiserslauternt támadta, de makacs ellenállásba ütközött és a franciákat visszanyomták az erdőbe.

Harmadik nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kemény reggeli ágyúzás után Hoche új, vontatott támadást indított a poroszok ellen. A bal szárnyon négy zászlóalj indult Buchberg ellen, de Molitornak nem sikerült megtartani a pozíciót és visszaverték. A francia jobbszárnyon Huet hadosztálya is nehezen tartotta állásait. A centrumban a harc oda-vissza hullámzott a francia és a porosz lovasság között. Miután biztosította a szárnyait, Braunschweig hercege ellentámadást indított Otterberg ellen. Hoche visszavonulást rendelt el, miután 3000 emberét vesztette el a csatában. Mivel a poroszok nem aknázták ki sikerüket, a francia hadsereg képes volt arra, hogy visszavonuljon Moselle folyón át.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csata után a poroszok Kaiserslauternben maradtak, míg Hoche csapatai Hornbach, Zweibrücken és Pirmasens környékén pihentek. Jó pozíciót vettek fel és délkelet felé mozogtak, hogy együttműködjenek Pichegru rajnai hadseregével majd számos csatát vívtak decemberben (Fröschwiller, Wissembourg és Geisberg), így az osztrákok kénytelenek voltak visszavonulni a Rajnán átkelve.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Kaiserslautern című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • a csatáról angolul [1]