Genova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Genova
Collage Genova.jpg
Genova címere
Genova címere
Genova zászlaja
Genova zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Liguria
Megye Genova (GE)
Polgármester Marco Doria
Irányítószám 16100
Körzethívószám 010
Népesség
Teljes népesség 598 830 fő (2013. szept 30.)[1]
Népsűrűség 2 553 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 20 m
Terület 243 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Genova (Olaszország)
Genova
Genova
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 24′ 39″, k. h. 8° 55′ 56″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 39″, k. h. 8° 55′ 56″
Genova weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat.

Genova kikötőváros Észak-Olaszországban; Genova megye és Liguria régió székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genova elhelyezkedése az azonos nevű megyén belül

Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, a Nyugati- és Keleti- Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont. Milánóból a az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genova 1493-ban

Genova területét (amint azt egy Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névleg a Német-római Császárság fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; Franciaország, majd a Milánói Hercegség uralma alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.

A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és Van Dyck.

1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a bécsi kongresszus döntése értelmében a várost a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.

Genova az 1900-as években
Genova kikötője az 1900-as években
Galleria Mazzini
Truogoli az 1900-as években

A második világháborúban a britek bombázták a várost.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:

Név Népesség (fő) Terület (hektár) Elnök Negyedek
I Centro Est 98.269 726,4 Aldo Siri
II Centro Ovest 67.741 489,0 Domenico Minniti
III Bassa Val Bisagno 82.868 474,3 Mirko Massardo
IV Media Val Bisagno 61.636 1104,4 Agostino Gianelli
V Valpolcevera 63.887 1098,0 Giovanni Crivello
VI Medio Ponente 64.970 2065,8 Stefano Bernini
VII Ponente 66.705 697,3 Mauro Avvenente
VIII Medio Levante 64.811 558,0 Pasquale Ottonello
IX Levante 69.296 953,6 Francesco Carleo

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óváros a kikötővel
Az óváros a kikötővel

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cattedrale di San Lorenzo
A régi kikötő
Palazzo della Borsa (Tőzsdepalota)

Genova fő nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
  • A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született.
  • A Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a Világörökség része.
  • A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll Genova székesegyháza. A XII. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
  • A Castello d'Albertis.
  • A Castello Mackenzie.

További látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várak:

  • Castello Turcke: XX.század

Paloták:

Templomok:

Szentélyek, kápolnák:

  • Santuario dell'Acquasanta: XVIII. század
  • Santuario della Madonetta: XVIII. század
  • Santuario delle Grazie: XVIII. század
  • Santuario di Coronata: XVI. század
  • Santuario Madonna del Gazzo: XIX. század
  • Santuario Madonna della Guardia: XIX. század
  • Santuario Madonna del Monte: XV-XVIII. század

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

hajórekonstrukció
  • Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico)
  • Garibaldi-múzeum (Museo Garibaldino)
  • Luxori Múzeum (Museo Luxoro)
  • Tengerészeti Múzeum (Museo Navale)
  • Museo Raccolte Frugone
  • Contadinik Történeti Múzeuma (Museo Storia Contadina)

Híres genovaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolumbusz szülőháza

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.demo.istat.it/bilmens2013gen/index02.html
  2. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Genova című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat.


Előző:
Graz
Európa kulturális fővárosa
2004
Lille mellett
Következő:
Cork