Genova

Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, a Nyugati- és Keleti- Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont. Milánóból a az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.

[szerkesztés] Története

Genova 1493-ban

Genova területét (amint azt eg Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névleg a Német-Római császár fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; francia, majd milánói uralom alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.

A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és Van Dyck.

1797-ben Napóleon nyomására francia protektorátus lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a Bécsi Kongresszus értelmében a várost Piemonthoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.

A II. világháborúban a britek bombázták a várost.

[szerkesztés] Közigazgatás

Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:

N°	Név	Népesség (fő)	Terület (hektár)	Elnök	Negyedek
I	Centro Est	98.269	726,4	Aldo Siri	Oregina Lagaccio Castelletto Prè Molo Maddalena Portoria Carignano
II	Centro Ovest	67.741	489,0	Domenico Minniti	Sampierdarena San Teodoro
III	Bassa Val Bisagno	82.868	474,3	Mirko Massardo	San Fruttuoso Marassi Quezzi Biscione
IV	Media Val Bisagno	61.636	1104,4	Agostino Gianelli	Staglieno Molassana Struppa
V	Valpolcevera	63.887	1098,0	Giovanni Crivello	Rivarolo Bolzaneto Pontedecimo
VI	Medio Ponente	64.970	2065,8	Stefano Bernini	Sestri Borzoli Cornigliano
VII	Ponente	66.705	697,3	Mauro Avvenente	Voltri Pra' Pegli Multedo
VIII	Medio Levante	64.811	558,0	Pasquale Ottonello	Foce Albaro San Martino Boccadasse
IX	Levante	69.296	953,6	Francesco Carleo	Valle Sturla Sturla Quarto Quinto Nervi Sant'Ilario

[szerkesztés] Látnivalói

Cattedrale di San Lorenzo

A régi kikötő

Palazzo della Borsa (Tőzsdepalota)

[szerkesztés] Genova fő nevezetességei

A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született.
A Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a Világörökség része.
A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll Genova székesegyháza. A XII. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
A Castello d'Albertis.
A Castello Mackenzie.

[szerkesztés] További látnivalók

Várak:

Castello Turcke: XX.század

Paloták:

Palazzo Andrea Doria: XV. század,
Palazzi di San Matteo
Palazzo della Borsa: XX. század
Palazzo Belimbau: XVI-XVIII. század
Palazzo Cattaneo Adorno Durazzo Pallavicino: XVII. század
Palazzo Doria Spinola: XVI. század, a via Garibaldin, balról a második épület, ma Városháza.
Palazzo Imperiale e De Mari: XVI. század
Palazzo Pallavicino: XVI. század
Palazzo Spinola dei Marmi: XV. század, a via Garibaldin.

Templomok:

N.S. di Loreto - Oregina: XVIII. század
San Erasmo: XV. század
San Francesco da Pola: XIV. század
San Gerolamo: XV. század
San Giuliano: XVIII. század
Santa Maria Assunta: XVII. század
Santa Maria della Costa: XIV. század
San Nicolo del Boschetto: XIV. század
San Siro di Struppa: XI. század

Szentélyek, kápolnák:

Santuario dell'Acquasanta: XVIII. század
Santuario della Madonetta: XVIII. század
Santuario delle Grazie: XVIII. század
Santuario di Coronata: XVI. század
Santuario Madonna del Gazzo: XIX. század
Santuario Madonna della Guardia: XIX. század
Santuario Madonna del Monte: XV-XVIII. század

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

hajórekonstrukció

Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico)
Garibaldi-múzeum (Museo Garibaldino)
Luxori Múzeum (Museo Luxoro)
Tengerészeti Múzeum (Museo Navale)
Museo Raccolte Frugone
Contadinik Történeti Múzeuma (Museo Storia Contadina)

[szerkesztés] Híres genovaiak

Kolumbusz szülőháza

Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Cristoforo Colombo (spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus) 1451. augusztus 25. - október 31. között, Genova San Stefano elővárosa - Valladolid, 1506. május 20., felfedező, hajóskapitány.
Niccolò Paganini, hegedűművész és zeneszerző
Giuseppe Mazzini, olasz hazafi, filozófus és politikus
Palmiro Togliatti, kommunista politikus
Leon Battista Alberti, (más névváltozatok: Leonbattista Alberti, Leone Battista Alberti; Genova?, 1404. február 14. – Róma, 1472. április 25.) olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor.
Vittorio Gassman (Genova, 1922. szeptember 1.–Róma, 2000. június 29.), Oscar-díjas olasz színész és filmrendező.