Liguria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Zászló
Adatok
Székhelye:	Genova
Területe:	5 410 km²
Lakossága:	1 760 000 fő
Népsűrűség:	325 fő/km²
Hivatalos honlap:	regione.liguria.it
Politika
Kormányzó:	Francesco Bruzzone
Térkép

Liguria Észak-Olaszország adminisztratív közigazgatási egysége, régiója (regione). Olaszul: Regione di Liguria.

Határai délről a Ligur-tenger, nyugatról Franciaország, északnyugaton Piemont, északkeleten Emilia-Romagna, keleten Toszkána.

Négy megyéje van, közigazgatási székhelye: Genova. A régió neve egy antik népcsoportnak, a ligúroknak köszönhető, akik az i. e. I. évezredben éltek itt.

Liguria területe 5.421 km², s ezzel Olaszország legkisebb kiterjedésű régiói közé tartozik, csupán Valle d'Aosta és Molise kisebb.

Népsűrűsége: 294 fő/km², ami másfélszerese az országénak (198 fő/km²).

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Fekvése 1.2 Tájegységei 1.3 Vízrajz 1.4 Tájegységeinek rendszere (Összefoglaló táblázat) 1.5 Környezetvédelem 1.5.1 Nemzeti parkok és természeti parkok 2 Történelem 3 Közigazgatás 4 Gazdaság 4.1 Kereskedelem 4.1.1 Idegenforgalom 4.1.1.1 Üdülőturizmus 4.1.1.2 Kulturális turizmus 5 Galéria 6 Források 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése

Természetes határai meglehetősen zárttá teszik, délről a Ligur-tenger, északról a Tengeri-Alpok és az Appenninek hegyei magsodnak felette.

[szerkesztés] Tájegységei

A terület a Liguri-tenger partjának irányába tekint, hosszan elnyúló vidéket képez a Genovai-öböl (Golfo di Genova) felé. Közigazgatási–politikai határait nyugatról Franciaország, míg keletről Toszkána képezi. Síkságai szinte nincsenek: csupán két kisebb folyó menti sík vidéke létezik, a Centa és Entella mellett. Genovától nyugatra a Riviera di Ponente vagy ismertebb nevén a Riviera dei Fiori partja nyúlik el szűk, homokos strandokkal, míg tőle keletre a Riviera di Levante nevű partszakasz helyezkedik el. A kettő együtt alkotja az ún. Liguri Riviérát (Riviera ligure), ahol kis öblök és sziklák sora váltja egymást.

Liguria területének kétharmad része hegyvidék, míg egyharmad része dombos táj. Az alpesi vonulatok a régió északi tájain magasodnak. Az olasz-francia határon az Alpok belső kristályos övezetei haladnak végig. A Tengeri-Alpok (Alpi Marittime) vonulatai 2.200 m magasságig nyúlnak a Saccarello hegyével (monte Saccarello). Savona felett a Cadibona-hágó (Colle di Cadibona) 435 m-es legmagasabb pontjával választóvonalat jelent az Alpok és a Liguri-Appenninek (Appennino ligure) között. Az 1799 m–es Maggiorasca hegye (monte Maggiorasca) az Appenninekben Emilia-Romagna határa. Számos magasan fekvő völgyét a téli hónapokban is hó takarja. A Giovi-hágó különös fontosságú hely, mivel természetes átjárót biztosít a Genova és Milánó között húzódó útvonal számára, illetve összeköti Genovát a Pó-alföld jelentősebb településeivel.

Liguria legmagasabb csúcsai:

• Monte Saccarello (2201 m),
• Monte Pietravecchia (2038 m),
• Monte Grai (2014 m),
• Monte Toraggio (1973 m),
• Monte Maggiorasca (1804 m),
• Monte Aiona (1692 m),
• Monte Nero (1671 m),
• Monte Ceppo (1627 m).

[szerkesztés] Vízrajz

Folyói:

A terület észak-déli szűkös kiterjedése miatt (mivel egyetlen pontja sincs 30 km-nél távolabb a tengertől), saját folyókat nem tud felmutatni. Liguria esetében csupán kisebb patakokról lehet beszélni, melyek csak a tavaszi és őszi időszakban szállítanak vizet, nyáron pedig kiszáradt medreket láthatunk helyükön. Ilyenek pl. a Polcevera patak és az Entella patak, stb. Liguriában a Pó folyó több fontos mellékfolyójának és azok mellékfolyóinak forrása található, ilyenek a Bormida, a Trebbia (115 km) és a Scrivia (90 km). A Roia (59 km) folyó szintén itt ered, majd Franciaország felé indul útjára.

Tavai:

• Brunetói-tó (Lago del Brugneto), a legnagyobb tó - Torriglia
• Giacopianei-tó (Lago di Giacopiane) - Borzonasca
• Agoraie tavai (Laghi delle Agoraie) - Val d'Aveto
• Val Noci-i tó (Lago di Val Noci) - Genova megye
• Gorzentei-tó (Lago del Gorzente) - Genova megye
• Badana-tó (Lago Badana) - Piemont határán
• Tenardai-tó (Lago di Tenarda) - Imperia megye, Pigna
• Osigliai-tó (Lago di Osiglia)

[szerkesztés] Tájegységeinek rendszere (Összefoglaló táblázat)

Genova megye		Imperia megye	Spezia megye	Savona megye
Golfo Paradiso Tigullio Val Bisagno Val d'Aveto Valle dell'Orba Val Fontanabuona Val Graveglia Val Lerone	Val Petronio Val Polcevera Val Trebbia Valle Argentea Valle Scrivia Valle Stura Valle Sturla	Valle Argentina Valle Armea Valle Intemelia	Cinque Terre Costa apuana Golfo dei Poeti Val di Magra Val di Vara	Altopiano delle Mànie Val Bormida Val Lerrone Val Merula Val Neva Valle Arroscia Valle Pennavaira Alta Valle dell'Orba

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkok és természeti parkok

[szerkesztés] Történelem

A régiót az i. e. VI. században a ligúrok népesítették be, akiket később északabbra űztek a főníciaiak, a görögök illetve a kartágóiak. Az i. e. II. században Róma leigázta Liguriát. A középkorban Piemont és Lombardia területéhez tartozott, partvidéke területei pedig a Genovai Köztársaság része volt. 1797-ben Napóleon idején megszületett a Ligur Köztársaság, mely aztán 1805-ben csatlakozott az Itáliai Királysághoz. 1815-ben mint a Genovai Hercegség a Szárd Királyság részévé vált, majd 1861-ben az Olasz Királyság területe lett. Mai határait a II. világháború után jelölték ki.

[szerkesztés] Közigazgatás

Liguriát közigazgatásilag négy megye (provincia) alkotja:

• Savona (megye) (Provincia di Savona) - közigazgatási székhelye: Savona
• Imperia (megye) (Provincia di Imperia) - közigazgatási székhelye: Imperia
• Genova (megye) (Provincia di Genova) - közigazgatási székhelye: Genova
• La Spezia (megye) (Provincia di La Spezia) - közigazgatási székhelye: La Spezia.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Idegenforgalom

[szerkesztés] Üdülőturizmus

Miután a franciák a XIX. század második felében ismertté tették a Francia Riviérát, az olaszok pár évtizedet késlekedve ennek folytatásaként próbálkoztak meg a Genovától nyugatra eső partszakasz megismertetésével. A Genovától keletre elhelyezkedő festői partvidék azonban még sokáig ismeretlen szűzföldet jelentett a turisták számára, hiszen ezt a környéket az Appenninek meredeken a tengerbe zuhanó nyúlványai tették szinte megközelíthetetlenné.

Liguria tengerparti üdülőhelyei homokos partokkal és impozáns természeti illetve kulturális látnivalók sorával vonzzák ma már a vendégek sokaságát. Nyugatról keleti irányba haladva a parton a következő népszerű települések húzódnak:

• Sanremo: az olasz Riviéra eleganciájáról és fesztiváljairól nevezetessé vált, legfelkapottabb és egyik legdrágább üdülőhelye.
• Albenga: a nyugati part ősi kisvárosa kempingjeivel vívta ki a népszerűséget a látogatók között.
• Finale Ligure: ugyancsak kempingek sorával várja a vendégeket, különösen a kisgyermekes családok kedvelt üdülőhelye.
• Camogli: egykori halászfalucskából vált szállodákkal és villákkal teli nyaralóhellyé, ám kis öblével megőrizte jellegzetes halászkarakterét.
• Portofino: a keleti Riviéra legszebbnek tartott települése dús növényzettel, macchiabozótossal, színpompás halászházikókkal, régi várakkal.
• Santa Margherita Ligure: jellegzetes nemzetközi üdülőváros a Tigullio-öbölben sziklás parttal és dús vegetációval, előkelő vendéglők sokaságával, nyüzsgő turistaforgataggal.
• Rapallo: szintén a Tigullio-öböl nyüzsgő turistaparadicsoma, de érdemes felkeresni ősi várkastélyát és a környéken fekvő zarándokhelyet is.
• Chiavari: gyönyörű stranddal és régi palotákkal kedveskedik az itt pihenő vendégseregnek.
• Sestri Levante: meredek hegyfalú település vadregényes parttal, kempingekkel.
• La Spezia: csodálatos virágdíszes pálmasétánnyal és kertes villák övezetével a dombok irányába kapaszkodva hívogatja a pihenni vágyó utast.
• Portovenere: sokszínű település hagyományos halászkikötővel. Érdemes felkeresni a közelben fekvő La Palmaria-sziget (Isola di Palmaria) híres Kék barlangját (Grotta Azzurra).
• Lerici: pálmasétányos tengerpart, eldugott öböl, festői kis sziklaszirtek fogadják a vendégeket a Riviéra legdélebbi pontján.

A partvidék településeinek felosztása :

• A keleti part, vagy Riviera di Levante, települései: Genova, Bogliasco, Sori, Recco, Camogli, Portofino, Santa Margherita Ligure, Rapallo, Zoagli, Chiavari, Lavagna, Sestri Levante, Moneglia, Deiva Marina, Bonassola, Levanto, Monterosso, Vernazza, Riomaggiore, Portovenere, La Spezia, Lerici, Sarzana.
  • Külön kiemelt vidékei, figyelemreméltó tájegységei:
    • a Golfo di Paradiso: Nervi, Bogliasco, Sori, Recco, Camogli.
    • a Cinque Terre (La Spezia megye): Riomaggiore, Corniglia, Vernazza, Monterosso, Manarola.
    • a Golfo di Tigullio: Cavi di Lavagna, Chiavari, Lavagna, Moneglia, Portofino, Rapallo, Riva Trigoso, Santa Margherita Ligure, San Stefano D‘Aveto, Sestri Levante, Zoagli.
• A nyugati part, vagy Riviera di Ponente, illetve Virágok riviérája (Riviera dei Fiori) települései: Dolceacqua, Apricale, Triora, Cervo, Finale Ligure, Alassio, Andora, Sanremo.

[szerkesztés] Kulturális turizmus

Népszerű turistaútvonalak:

• San Remo – Taggia – Triora – Colle di Langan – Pigna – Ventimiglia – San Remo
• Imperia – Colle di Nava – Garessio – Erli – Toriano – Albenga – Imperia
• Finale Ligure – Colle del Melongo – Altare – Pontinvrea – Albisola – Savona – Noli – Finale Ligure
• Genova – Voltri – Campo Ligure – Rossiglione – Urbe – Sassello – Varazze – Genova
• Genova Nervi – Camogli – Monte di Portofino – Portofino – Santa Margherita Ligure – Rapallo – Zoagli
• Monegli – Sestri Levante – Lavagna – Chiavari – Cogorno – Borzonasca – Rezzoaglio – Santo Stefano d’Aveto
• Lévanto – Cinque Terre – Portovenere
• Lerici – Bocca di Magra – Ameglia – Luni – Sarzana – Lerici

[szerkesztés] Galéria

Camogli	Chiavari	Chiavari	Genova
Genova	Sanremo	Sanremo	Sestri Levante

[szerkesztés] Források

• Olasz Wikipédia (Környezetvédelem, Tájak táblázata, Közigazgatás, Települések)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Liguria hivatalos honlapja
• Webcam Liguria
• Webcams Liguria
• Liguria hírei
• Hajózási tájékoztatók
• Fontos turisztikai és hajózási információk fóruma
• Liguria ünnepei
• Az "Öt Föld" (Cinque Terre)

Olasz régiók
Abruzzo | Basilicata | Calabria | Campania | Emilia-Romagna | Friuli-Venezia Giulia | Lazio | Liguria | Lombardia | Marche | Molise | Piemont | Puglia | Szardínia | Szicília | Toszkána | Trentino-Alto Adige | Umbria | Valle d’Aosta | Veneto