Liguria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liguria
Imperia Porto Maurizio BMK.jpg
Imperia kikötője
Liguria címere
Liguria címere
Liguria zászlaja
Liguria zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Rang Régió
Székhely Genova
Megyéi Genova (GE)
Imperia (IM)
La Spezia (SP)
Savona (SV)
Kormányzó Claudio Burlando
Népesség
Teljes népesség 1 609 552 fő (2007) +/-
Népsűrűség 297,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5410 km²
Időzóna UTC+1
ItalyLiguria.png
Liguria régió elhelyezkedése
Liguria weboldala

Liguria (olasz kiejtés: [liˈɡuːrja]) Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója (regione). Olaszul: Regione di Liguria. Határai délről a Ligur-tenger, nyugatról Franciaország, északnyugaton Piemont, északkeleten Emilia–Romagna, keleten Toszkána. Négy megyéje van, közigazgatási székhelye: Genova. A régió neve egy antik népcsoportnak, a liguroknak köszönhető, akik az i. e. I. évezredben éltek itt. Liguria területe 5421 km², ezzel Olaszország legkisebb kiterjedésű régiói közé tartozik, csupán Valle d’Aosta és Molise kisebb. Népsűrűsége: 294 fő/km², ami másfélszerese az országos átlagnak (198 fő/km²).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Map-of-liguria-map-en-wiki.gif

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetes határai meglehetősen zárttá teszik, délről a Ligur-tenger, északról a Tengeri-Alpok és az Appenninek hegyei magsodnak felette.

Tájegységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a Liguri-tenger partjának irányába tekint, hosszan elnyúló vidéket képez a Genovai-öböl (Golfo di Genova) felé. Közigazgatási–politikai határait nyugatról Franciaország, míg keletről Toszkána képezi. Síkságai szinte nincsenek: csupán két kisebb folyó menti sík vidéke létezik, a Centa és Entella mellett. Genovától nyugatra a Riviera di Ponente vagy ismertebb nevén a Riviera dei Fiori partja nyúlik el szűk, homokos strandokkal, míg tőle keletre a Riviera di Levante nevű partszakasz helyezkedik el. A kettő együtt alkotja az ún. Liguri Riviérát (Riviera ligure), ahol kis öblök és sziklák sora váltja egymást.

Liguria területének kétharmad része hegyvidék, míg egyharmad része dombos táj. Az alpesi vonulatok a régió északi tájain magasodnak. Az olasz-francia határon az Alpok belső kristályos övezetei haladnak végig. A Tengeri-Alpok (Alpi Marittime) vonulatai 2.200 m magasságig nyúlnak a Saccarello hegyével (monte Saccarello). Savona felett a Cadibona-hágó (Colle di Cadibona) 435 m-es legmagasabb pontjával választóvonalat jelent az Alpok és a Liguri-Appenninek (Appennino ligure) között. Az 1799 m–es Maggiorasca hegye (monte Maggiorasca) az Appenninekben Emilia–Romagna határa. Számos magasan fekvő völgyét a téli hónapokban is hó takarja. A Giovi-hágó különös fontosságú hely, mivel természetes átjárót biztosít a Genova és Milánó között húzódó útvonal számára, illetve összeköti Genovát a Pó-alföld jelentősebb településeivel.

Liguria legmagasabb csúcsai:

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyói:

A terület észak-déli szűkös kiterjedése miatt (mivel egyetlen pontja sincs 30 km-nél távolabb a tengertől), saját folyókat nem tud felmutatni. Liguria esetében csupán kisebb patakokról lehet beszélni, melyek csak a tavaszi és őszi időszakban szállítanak vizet, nyáron pedig kiszáradt medreket láthatunk helyükön. Ilyenek például a Polcevera patak és az Entella patak, stb. Liguriában a folyó több fontos mellékfolyójának és azok mellékfolyóinak forrása található, ilyenek a Bormida, a Trebbia (115 km) és a Scrivia (90 km). A Roia (59 km) folyó szintén itt ered, majd Franciaország felé indul útjára.

Tavai:

Tájegységeinek rendszere (Összefoglaló táblázat)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Genova megye Imperia megye Spezia megye Savona megye

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok és természeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Park neve Közigazgatási terület Települések Területe (ha) Fotó
Antolai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell'Antola)
[1]
Genova megye Busalla, Crocefieschi, Fascia, Gorreto, Montebruno, Propata, Ronco Scrivia, Rondanina, Savignone, Torriglia, Valbrevenna, Vobbia 4837
Avetói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale dell'Aveto)
[2]
Genova megye Borzonasca, Mezzanego, Ne, Rezzoaglio, Santo Stefano d'Aveto 3018
Beiguai Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale del Beigua)
[3]
Genova megye/Savona megye Arenzano, Campo Ligure, Cogoleto, Genova, Masone, Rossiglione, Sassello, Stella, Tiglieto, Varazze 8715
Bric Tana-i Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Bric Tana)
[4]
Savona megye Millesimo 170
Cinque Terre Nemzeti Park (Parco nazionale delle Cinque Terre)
[5]
Spezia megye La Spezia, Levanto, Monterosso al Mare, Riomaggiore, Vernazza 3859
Montemarcello-Magra Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Montemarcello-Magra)
[6]
Spezia megye 2726
Piana Crixia Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Piana Crixia)
[7]
Savona megye Piana Crixia 794
Portofinói Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Portofino)
[8]
Genova megye Camogli, Portofino, Santa Margherita Ligure 1056
Portovenerei Regionális Természeti Park (Parco naturale regionale di Portovenere)
[9]
Spezia megye Portovenere 279

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régiót az i. e. 6. században a ligurok népesítették be, akiket később északabbra űztek a föníciaiak, a görögök illetve a karthágóiak. Az i. e. 2. században Róma leigázta Liguriát. A középkorban Piemont és Lombardia területéhez tartozott, partvidéke területei pedig a Genovai Köztársaság része volt. 1797-ben Napóleon létrehozta a Ligur Köztársaságot, amelyet 1805-ben az Itáliai Királysághoz csatolt. 1815-ben, mint a Genovai Hercegség, a Szárd Királyság részévé vált, majd 1861-ben az Olasz Királyságba olvasztották. Mai határait a második világháború után jelölték ki.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liguria megyéi

Liguriát közigazgatásilag négy megye (provincia) alkotja:

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üdülőturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Rapallo
Santa Margherita Ligure

Miután a franciák a 19. század második felében ismertté tették a Francia Riviérát, az olaszok pár évtizedet késlekedve ennek folytatásaként próbálkoztak meg a Genovától nyugatra eső partszakasz megismertetésével. A Genovától keletre elhelyezkedő festői partvidék azonban még sokáig ismeretlen szűzföldet jelentett a turisták számára, hiszen ezt a környéket az Appenninek meredeken a tengerbe zuhanó nyúlványai tették szinte megközelíthetetlenné.

Liguria tengerparti üdülőhelyei homokos partokkal és impozáns természeti illetve kulturális látnivalók sorával vonzzák ma már a vendégek sokaságát. Nyugatról keleti irányba haladva a parton a következő népszerű települések húzódnak:

  • Sanremo: az olasz Riviéra eleganciájáról és fesztiváljairól nevezetessé vált, legfelkapottabb és egyik legdrágább üdülőhelye.
  • Albenga: a nyugati part ősi kisvárosa kempingjeivel vívta ki a népszerűséget a látogatók között.
  • Finale Ligure: ugyancsak kempingek sorával várja a vendégeket, különösen a kisgyermekes családok kedvelt üdülőhelye.
  • Camogli: egykori halászfalucskából vált szállodákkal és villákkal teli nyaralóhellyé, ám kis öblével megőrizte jellegzetes halászkarakterét.
  • Portofino: a keleti Riviéra legszebbnek tartott települése dús növényzettel, macchiabozótossal, színpompás halászházikókkal, régi várakkal.
  • Santa Margherita Ligure: jellegzetes nemzetközi üdülőváros a Tigullio-öbölben sziklás parttal és dús vegetációval, előkelő vendéglők sokaságával, nyüzsgő turistaforgataggal.
  • Rapallo: szintén a Tigullio-öböl nyüzsgő turistaparadicsoma, de érdemes felkeresni ősi várkastélyát és a környéken fekvő zarándokhelyet is.
  • Chiavari: gyönyörű stranddal és régi palotákkal kedveskedik az itt pihenő vendégseregnek.
  • Sestri Levante: meredek hegyfalú település vadregényes parttal, kempingekkel.
  • La Spezia: csodálatos virágdíszes pálmasétánnyal és kertes villák övezetével a dombok irányába kapaszkodva hívogatja a pihenni vágyó utast.
  • Portovenere: sokszínű település hagyományos halászkikötővel. Érdemes felkeresni a közelben fekvő La Palmaria-sziget (Isola di Palmaria) híres Kék barlangját (Grotta Azzurra).
  • Lerici: pálmasétányos tengerpart, eldugott öböl, festői kis sziklaszirtek fogadják a vendégeket a Riviéra legdélebbi pontján.

A partvidék településeinek felosztása :

Kulturális turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népszerű turistaútvonalak:

  • Sanremo – Taggia – Triora – Colle di Langan – Pigna – Ventimiglia – Sanremo
  • Imperia – Colle di Nava – Garessio – Erli – Toriano – Albenga – Imperia
  • Finale Ligure – Colle del Melongo – Altare – Pontinvrea – Albisola – Savona – Noli – Finale Ligure
  • Genova – Voltri – Campo Ligure – Rossiglione – Urbe – Sassello – Varazze – Genova
  • Genova Nervi – Camogli – Monte di Portofino – Portofino – Santa Margherita Ligure – Rapallo – Zoagli
  • Monegli – Sestri Levante – Lavagna – Chiavari – Cogorno – Borzonasca – Rezzoaglio – Santo Stefano d’Aveto
  • Lévanto – Cinque Terre – Portovenere
  • Lerici – Bocca di Magra – Ameglia – Luni – Sarzana – Lerici

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • genovai mártás (pesto genovese)

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • * Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5 (Idegenforgalom)
  • Olasz Wikipédia (Környezetvédelem, Tájak táblázata, Közigazgatás, Települések)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liguria témájú médiaállományokat.