Varese

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Varese
Varese Palazzo Estense.jpg
Az egykori hercegi palota, ma városháza
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Lombardia
Megye Varese (VA)
Frazionék Avigno, Belforte, Biumo Inferiore, Biumo Superiore, Bizzozero, Bobbiate, Bosto, Bregazzana, Bustecche, Calcinate degli Orrigoni, Calcinate del Pesce, Campo dei Fiori, Capolago, Cartabbia, Casa Bassa, Casbeno, Cascina Gualtino, Cascina Mentasti, Caverzasio, Fogliaro, Gaggio, Giubiano, Lissago, Masnago, Mirasole, Mustonate, Oronco, Prima Cappella, Rasa di Varese, San Fermo, Sangallo, Santa Maria del Monte, Sant'Ambrogio, Schiranna, Ungheria, Velate
Irányítószám 21100
Körzethívószám 0332
Népesség
Teljes népesség 79 249 fő (2013. szept 30.)[1]
Népsűrűség 1493 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 382 m
Terület 54,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varese (Olaszország)
Varese
Varese
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 49′, k. h. 8° 50′Koordináták: é. sz. 45° 49′, k. h. 8° 50′
Varese weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varese témájú médiaállományokat.

Varese (lombardul Vares) olasz város, Lombardiában. Az azonos nevű megye központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svájci határ közelében, Milánótól 55 km-re északra, a Lago Maggiore és a Comói-tó között terül, az Alpok lábánál.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Villa Mirabellóban (régészeti múzeum) látható leletek szerint már Kr. e. 5000-ben lakott település volt. A császárkor óta a Milánó felé menő stratégiai fontosságú út mellett terült el. Egy 1068-ból származó irat kereskedelmi helyként jelöli meg.

A középkorban a Milánói Hercegséghez tartozott, akkoriban jelentős erődítéseket végeztek, amelyek között a Castello di Belforte, 1164-ben és 1175-ben Barbarossa Frigyes német-római császárt is vendégül látta. 1168-ban belépett a Lombard Ligába. III.Henrik császár alatt, a pápaság elleni eretnek-harcban a milánói Viscontiak oldalán, a comói Torriani család ellen harcolt, amelyben a comóiak végül is kirabolták és erődítményeit jórészt lerombolták.

1237-ben Varese Milánó oldalán Barbarossa unokája, II.Frigyes császár ellen küzdött.

A trecentóban már alkotmány szabályozta a városi életet. A 17. században a protestáns fenyegetés ellen küzdött, majd járványok pusztították, amelyek közül az 1628-ast Alessandro Manzoni a Jegyesek című művében énekli meg. 1752-ben nemzetközi politika színterévé vált - ha rövid időre is - a Svájc határait megállapító kongresszus révén. 1757-ben vált Varese a hasonnevű megye székhelyévé.

Francesco d’Este (III. Ferenc), Modena hercege lett Milánó Ausztria által kinevezett kormányzója. 1766-ban Mária Terézia császárnőtől hűbérbirtokba kapta Varese városát is, ahonnan egész Lombardiát kívánta irányítani. Francesco d’Este alatt nyerte el a város legfényesebb ragyogását.

1797-ben a francia forradalom szele is megütötte, majd Bonaparte Napóleon 1799-ben Joséphine de Beauharnais és Murat kíséretében fényes ünneplésben részesült.

1816-ban, I. Ferdinánd osztrák császár, önállóságát elvéve, Como megyéhez csatolta.

1830-ban gázvilágítást kapott, 1857-ben Varese elnyerte a királyi város rangját, majd vasútépítésbe fogtak. 1865-ben futott be az első szerelvény Gallarate felől a Milánó-Varese vonalon.

1859-ben a második függetlenségi háborúban a Giuseppe Garibaldi vezette alpesi vadászok fölszabadították a várost a győztes varesei csata során, amely így formailag a Szárd Királysághoz került. A nemzeti egység létrejötte, 1861-ben ugródeszkául szolgált Varese fejlődéséhez. Az ipari-gazdasági fejlődés rohamléptekkel haladt előre. Luxusvillák, parkok százai és kisebb villák ezrei épültek ekkor tiszta Liberty-stílusban. Sommaruga műépítész, a 900-as évek elején építette a ma is működő Grand Hotel Palace-t, a Grand Hotel Excelsiort (ma a prefettura székhelye), a Grand Hotel Campo dei Fiorit, amely mára elhagyatott állapotba került.

1927-ben a Nemzeti Fasiszta Párt (PNF), új szerepet szánt Varesének; Mussolini székhellyé tette, a Varese, Gallarate és Busto Arsizio között a székhelységért folyó versenyben. Egyidejűleg a községi területét nagymértékben megnövelték a 9 határos községgel: Bizzozero, Bobbiate, Capolago, Induno Olona (amely 1950-ben megint különvált, Bregazzana nélkül), Lissago, Masnago, Sant’Ambrogio Olona, Santa Maria del Monte e Velate. 1929-ben annektálta még Calcinate del Pesce, Gudo, Gaggio e Mustonate községeket is. Abban az időben volt az utolsó nagy gazdasági és turisztikai fejlesztés, a szabadságjogok korlátozásával, amelyet a fasiszta rendszer finanszírozott.

1927-ben - Olaszországban az elsők között - megalapították a Varesei Rotary Clubot.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varese mindig is fontos ipari város volt, egykor a textil-, a bőr-, és a fémfeldolgozás volt a jelentős, ma különösen az elektronikában és a repülőgépgyártásban jeleskedik a város, ilyen gyárak: az Aermacchi (Repülőgépgyár), AgustaWestland (helikopter-összeszerelő gyár), Cagiva (motorgyár,a gyárneve egy mozaikszó: CAstiglioni GIovanni VArese), Ignis-üzem, és itt van a Whirlpool leányvállalata.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varesében található az „európai iskola”, ahol 4 és 18 év közötti diákoknak tanítanak európai nyelveket.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három vasúti pályaudvara van. A várostól délre található a Milánó-Malpensai repülőtér.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sacro Monte di Varese - ami 2003 óta az UNESCO Világörökség része
  • San Vittore-templom - jelenlegi formájában 1600 körül, Pellegrini Tibaldi tervei szerint épült, 72 m magas négyzetes alaprajzú és öt különböző nagyságú szintre tagolt, gazdagon díszített harangtornya valamivel későbbi keletű. Legújabb része klasszicista stílusú homlokzata, amely Leopoldo Pollak műve és 1795-ből származik.
  • San Giovanni-keresztelőkápolna - a 12. század végén épült egy 8. századi kápolna alapjaira.
  • Giardini Pubblici - a város nagy parkja
  • Palazzo Ducale - Modena hercege palotájának épült 1770-ben. Nyugati szárnyában kapott helyet a 70000 kötetes Biblioteca Civica (Városi könyvtár).
  • Villa Mirabello - a 18. században épült

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varese egy téli utcaképe
Varese egy téli utcaképe

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
  • Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
  • Lindner László: Milánó és az észak-olasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]