Valle d’Aosta
| Valle d'Aosta (Vallée d'Aoste / Vâl d'Aoutha / Augsttal) |
|||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország |
||
| Rang | Régió | ||
| Székhely | Aosta | ||
| Megyéi | Aosta (AO) | ||
| Kormányzó | Augusto Rollandin | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 126 660 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 38,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3 262 km² | ||
| Időzóna | UTC+1 | ||
 |
|||
| Valle d'Aosta régió elhelyezkedése | |||
| Valle d'Aosta weboldala | |||
Valle d’Aosta Olaszország egyik régiója. (Neve magyarul Aosta-völgy, franciául Vallée d'Aoste, valle d'aostai patois dialektusban Vâl d'Aoûta,walser dialektusban Ougschtaland). A régió székhelye Aosta. A régió különleges statútummal rendelkezik, és az Alpi-Mediterraneo Eurorégió tagja. Északon Svájccal, nyugaton Franciaországgal, délen és keleten Piemonttal határos. Olaszország legkisebb és legkevesebb lakossal bíró régiója. Területe 3.263 km², lakosainak száma 127.836.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Valle d'Aostát Olaszország és Európa négy legmagasabb hegye öleli körül: a Mont Blanc, a Cervino, a Monte Rosa és a Gran Paradiso. A régió csaknem teljes egészében hegyvidék, és a Dora Baltea folyó völgye köré épültek a lakott részek. Területének déli részét a Gran Paradiso Nemzeti Park foglalja el, amely olyan kihalással veszélyeztetett fajoknak ad otthont, mint a mormota, a hermelin és a kőszáli kecske.
Az egyetlen olyan olasz régió, amely nincs megyékre osztva.
[szerkesztés] Állat- és növényvilág
Az Aosta-völgyi növényvilág kb. 2 000 különböző fajt számlál (Olaszországban összesen 5600 honos). 800 méter tengerszint feletti magasságig gyümölcsfákon és szőlőkön kívül tölgy- és gesztenyefaerdőket találunk.
A Dora Baltea folyó mentén a nyár, a fűzfa és az éger honos.
Az itt honos állatok közül különösen jelentős a nagy tengerszint feletti magasságon élő kőszáli kecske és a zerge. Az utóbbi évtizedekben a szarvasok száma folyamatos növekedést mutat. Nemrégiben a hiúz létezésére utaló nyomokat is találtak. Jellegzetes állatok továbbá a mormota, a hermelin, a nyest és a borz.
[szerkesztés] Nyelv
Valle d'Aosta nyelvei a francia, a franko-provenszál, az olasz, és déli területein a piemonti. Issime, Gressoney-La-Trinité és Gressoney-Saint-Jean településeken a walser dialektust beszélik. A francia 1561 ès 1861-ig egyedüli hivatalos nyelv volt, amit 1861-ben felváltott az olasz. 1946 óta mindkét nyelv hivatalos Valle d'Aostában. 1921-ben még a lakosság 91%-a beszélte a franciát vagy a franko-provenszált, ma már háttérbe szorulnak az olasz mellett, amelynek oka elsősorban az Olaszország más részeiből a fasizmus alatt érkező migráció. A fasizmus idején a francia nyelv használata tilos volt, és erőteljes italianizáció zajlott. A frankofon lakosok nagy része Franciaországba és Svájcba vándorolt. 1948. február 26-án Valle d'Aosta autonóm régió státuszt kapott, ami elismerte a francia-olasz kétnyelvűséget is.
[szerkesztés] Közlekedés
Torinoból indul az A5 autópálya, amely Franciaországba vezet. Több híres alagútun is átmegy: Szent Bernárd-alagút, Mont Blanc-alagút.
[szerkesztés] Valle d'Aosta várai
Valle d'Aosta jellegzetessége a csaknem száz középkori vár elszórva a régió területén. A középkorban a hegyek nem jelentettek elegendő védelmet a területen létrejött számos kisebb királyságnak, ezért azok uralkodói építkezésekbe kezdtek, hogy gyenge hatalmukat megerősítsék.Gyakorlatilag valamennyi településnek volt egy vára.
A várak közül nagyjából hetven maradt meg valamilyen formában a mai napig. A régió legismertebb vára Fénisben található, 12 km-re Aostától.Ennek belseje is jó állapotban maradt ránk,gyönyörű falfestményeivel.
Kezdetben a várak szigorúan védelmi célokat szolgáltak,majd leginkább az lett a céljuk, hogy tulajdonosuk gazdagságát bizonyítsák. Ennek tipikus példája a már említett Fénis, valamint Issogne vára. Ez utóbbiban is jól kidolgozott freskókat, szökőkutakat és loggiakat találhatunk.
Az is előfordult, hogy a tulajdonosok a védelmi célok mellett bortermelésre is használták kastélyaikat, illetve az azokhoz tartozó földterületet,így Valle d'Aostában találhatók Európa legmagasabban fekvő szőlői.
[szerkesztés] Gasztronómia
A valle d'aostai konyha - egyedüliként az olasz régiók konyhái közül - nélkülözi a tésztát, és nagyon kevés olajat használ, azt elsősorban vajjal helyettesíti. Legismertebb étele a fonduta, egy sajtfondü, amelybe kenyérdarabokat mártogatnak.
[szerkesztés] Települèsei
- Allein
- Antey-Saint-André
- Aosta
- Arnad
- Arvier
- Avise
- Ayas
- Aymavilles
- Bard
- Bionaz
- Brissogne
- Brusson
- Challand-Saint-Anselme
- Challand-Saint-Victor
- Chambave
- Chamois
- Champdepraz
- Champorcher
- Charvensod
- Châtillon
- Cogne
- Courmayeur
- Donnas
- Doues
- Emarèse
- Etroubles
- Fontainemore
- Fénis
- Gaby
- Gignod
- Gressan
- Gressoney-La-Trinité
- Gressoney-Saint-Jean
- Hône
- Introd
- Issime
- Issogne
- Jovençan
- La Magdeleine
- La Salle
- La Thuile
- Lillianes
- Montjovet
- Morgex
- Nus
- Ollomont
- Oyace
- Perloz
- Pollein
- Pont-Saint-Martin
- Pontboset
- Pontey
- Pré-Saint-Didier
- Quart
- Rhêmes-Notre-Dame
- Rhêmes-Saint-Georges
- Roisan
- Saint-Christophe
- Saint-Denis
- Saint-Marcel
- Saint-Nicolas
- Saint-Oyen
- Saint-Pierre
- Saint-Rhémy-en-Bosses
- Saint-Vincent
- Sarre
- Torgnon
- Valgrisenche
- Valpelline
- Valsavarenche
- Valtournenche
- Verrayes
- Verrès
- Villeneuve
|
|||||||||
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
