Valle d’Aosta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valle d'Aosta
(Vallée d'Aoste / Vâl d'Aoutha / Augsttal)
Casa Valdostana Cretaz Valtournenche.JPG
Tipikus valdosztán ház
Valle d'Aosta címere
Valle d'Aosta címere
Valle d'Aosta zászlaja
Valle d'Aosta zászlaja
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Rang Régió
Székhely Aosta
Megyéi Aosta (AO)
Kormányzó Augusto Rollandin
Népesség
Teljes népesség 127 991 fő (2010. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 38,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3 262 km²
Időzóna UTC+1
Italy Regions Aosta Valley Map.png
Valle d'Aosta régió elhelyezkedése
Valle d'Aosta weboldala


Valle d’Aosta Olaszország egyik régiója. (neve magyarul Aosta-völgy, franciául Vallée d'Aoste, valle d'aostai patois dialektusban Vâl d'Aoûta, walser dialektusban Ougschtaland). A régió székhelye Aosta. A régió különleges statútummal rendelkezik, és az Alpi-Mediterraneo Eurorégió tagja. Északon Svájccal, nyugaton Franciaországgal, délen és keleten Piemonttal határos. Olaszország legkisebb és legkevesebb lakossal bíró régiója. Területe 3263 km2, lakosainak száma 127 836 fő.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valle d'Aosta domborzati képe

A régió csaknem teljes egészében hegyvidék, és területe tulajdonképpen egybeesik a Dora Baltea folyó völgyével, és annak Pó-síksággal való egyesüléséig tart. Itt találkozik egymással a Nyugati-és a Közép-Alpok. Legfontosabb hegycsúcsai a Gran Paradiso (4061 m, Piemonttal és Franciaországgal közös), a Monte Bianco (4810 m, Franciaországgal és Svájccal osztozik rajta), a Cervino (4478 m, svájccal közös), és a Monte Rosa (4633 m, Svájccal közös). Így elmondható, hogy a régiót Európa négy legmagasabb hegye öleli körül. Területének déli részét a Gran Paradiso Nemzeti Park foglalja el, amely olyan kihalással veszélyeztetett fajoknak ad otthont, mint a mormota, a hermelin és a kőszáli kecske.

Az egyetlen olyan olasz régió, amely nincs megyékre osztva.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őskori ember első nyomai Valle d'Aosta területén a neolitikumra vezethetők vissza, amikor a gleccserek olvadásával már lehetséges volt az emberi közösségek megtelepedése. A legkorábbi leleteket Saint-Pierre környékén találták a régészek, egy falu nyomait, Aosta környékén pedig totemoszlopokat. Az első lakosokhoz, a preindoeurópai ligurokhoz később kelták is csatlakoztak, a két népcsoport keveredéséből született a salassi néptörzs, akik a második évezredtől mezőgazdasággal és az ásványkincsek kitermelésével foglalkoztak (arany Bard és Verres, ezüst pedig Courmayeur környékén) [2]..

I.e. 25-ben a területet elfoglalták a rómaiak, és megalapították Augusta Prætoria Salassorumot , a mai Aosta várost.

A középkorban több nép is meghódította, többek között a burgundiak az V században, az osztrogótok, a bizánciak, és a longobárdok.575-ben a frankok szerezték meg a longobárdoktól,904-ben pedig a Burgundiai Királysághoz csatolták.

1032-től a völgy a Savoya-ház kezébe került, akik szakadatlanul birtokolták , kivéve 1800 és 1814 között, amikor "Arrondissement d'Aoste" néven a francia birodalomhoz került.

1630-ban súlyos pestisjárvány söpört végig a területen, a lakosság kétharmadát elpusztítva.

A fasizmus alatt erőteljes olaszosítás zajlott, egyebek mellett a helyi iskolák, az ún. "écoles de hameau" intézmények megszüntetésével, és az olasz nyelv kizárólagos használatának bevezetésével a hivatalokban, a francia nyelv oktatásának megszüntetésével, valamint a településnevek olaszosításával. Valle d'Aostát ekkor Provincia di Aosta néven megye lett, és területébe olvasztották az italofón Canavese területet, az egykori Ivrea járást.

A régióban Ligue valdôtaine néven titkos ellenállási mozgalom szerveződött,melynek alapítója Anselme Réan volt. A céljuk a francia nyelv és a valle d'aostai identitás védelme. Tevékenységükkel párhuzamosan partizánmozgalom is indult a völgyekben.

1948-ban autonóm régió státuszt kapott.

Gazdaságát évszázadokig a mezőgazdaság, elsősorban a pásztorkodás jellemezte, amely nem biztosított megfelelő megélhetést a lakosságnak, ezért sokan a szomszédos svájci és francia városokba vándoroltak. A tendencia azonban a második világháború után, a turizmus és az ipar fellendülésével megváltozott. Jelenleg az egyik leggazdagabb olasz régió az egy főre eső jövedelem alapján.

Állat- és növényvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zerge Cogne közelében

Az Aosta-völgyi növényvilág kb. 2 000 különböző fajt számlál (Olaszországban összesen 5600 honos). 800 méter tengerszint feletti magasságig gyümölcsfákon és szőlőkön kívül tölgy- és gesztenyefaerdőket találunk.

A Dora Baltea folyó mentén a nyár, a fűzfa és az éger honos.

Az itt honos állatok közül különösen jelentős a nagy tengerszint feletti magasságon élő kőszáli kecske és a zerge. Az utóbbi évtizedekben a szarvasok száma folyamatos növekedést mutat. Nemrégiben a hiúz létezésére utaló nyomokat is találtak. Jellegzetes állatok továbbá a mormota, a hermelin, a nyest és a borz.

Nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kétnyelvű utcatàblàk

Valle d'Aosta nyelvei a francia, a franko-provenszál, az olasz, és déli területein a piemonti. Issime, Gressoney-La-Trinité és Gressoney-Saint-Jean településeken a walser dialektust beszélik. A francia 1561 ès 1861-ig egyedüli hivatalos nyelv volt, amit 1861-ben felváltott az olasz. 1946 óta mindkét nyelv hivatalos Valle d'Aostában. 1921-ben még a lakosság 91%-a beszélte a franciát vagy a franko-provenszált, ma már háttérbe szorulnak az olasz mellett, amelynek oka elsősorban az Olaszország más részeiből a fasizmus alatt érkező migráció. A fasizmus idején a francia nyelv használata tilos volt, és erőteljes italianizáció zajlott. A frankofon lakosok nagy része Franciaországba és Svájcba vándorolt. 1948. február 26-án Valle d'Aosta autonóm régió státuszt kapott, ami elismerte a francia-olasz kétnyelvűséget is.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torinoból indul és Valle d'Aostán át halad az A5 autópálya, amely Franciaországba vezet. Több híres alagúton is átmegy: a Szent Bernát-alagúton és a Mont Blanc-alagúton is.

Aosta állomása

Valle d'Aosta 161 km vasúttal rendelkezik, a legfontosabb vonal az Aosta - Ivrea - Chivasso - Torino, ami 129 km. A másik vonal az Aosta-Pré-Saint-Didier, ami 32 km.

A régió egyetlen repülőtere a a Corrado Gex regionális repülőtér, amely Saint-Christophe területén épült, 2 km-re Aostától. Elsősorban a sportrepülést, valamint az alpesi légimentőket szolgálja ki.

Valle d'Aosta várai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montmayeur vára

Valle d'Aosta jellegzetessége a csaknem száz középkori vár elszórva a régió területén. A középkorban a hegyek nem jelentettek elegendő védelmet a területen létrejött számos kisebb királyságnak, ezért azok uralkodói építkezésekbe kezdtek, hogy gyenge hatalmukat megerősítsék.Gyakorlatilag valamennyi településnek volt egy vára.

A várak közül nagyjából hetven maradt meg valamilyen formában a mai napig. A régió legismertebb vára Fénisben található, 12 km-re Aostától.Ennek belseje is jó állapotban maradt ránk,gyönyörű falfestményeivel.

Kezdetben a várak szigorúan védelmi célokat szolgáltak,majd leginkább az lett a céljuk, hogy tulajdonosuk gazdagságát bizonyítsák. Ennek tipikus példája a már említett Fénis, valamint Issogne vára. Ez utóbbiban is jól kidolgozott freskókat, szökőkutakat és loggiakat találhatunk.

Az is előfordult, hogy a tulajdonosok a védelmi célok mellett bortermelésre is használták kastélyaikat, illetve az azokhoz tartozó földterületet,így Valle d'Aostában találhatók Európa legmagasabban fekvő szőlői.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A valle d'aostai konyha - egyedüliként az olasz régiók konyhái közül - nélkülözi a tésztát, és nagyon kevés olajat használ, azt elsősorban vajjal helyettesíti. Legismertebb étele a fonduta, egy sajtfondü, amelybe kenyérdarabokat mártogatnak.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép Város Popolazione
(ab)
Tengerszint feletti magasság
(tszf m)
Terület
(km²)
1. Arco Augusto Aosta.jpg Aosta 35.010 583 21,37
2. Saint-Vincent - Hauptstraße.jpg Saint-Vincent 4.846 575 20,81
3. Biblioteca comunale Châtillon 2.jpg Châtillon 4.831 549 39,77
4. Sarre vue d'ensemble.jpg Sarre 4.622 631 28
5. Pont-Saint-Martin-Ponte-DSCF8380.JPG Pont-Saint-Martin 3.945 345 6,88
6. Villefranche Quart.JPG Quart 3.456 535 62
7. Gressan.jpg Gressan 3.288 626 25

Települèsei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ISTAT
  2. Touring Club Italiano: Itinirerari-Valle d'Aosta, estate, inverno. (hely nélkül): Touring Editore. 2004. 9. o.