Mont Blanc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Mont Blanc
MountBlanc04.jpg

Magasság 4810.45 m
Hely  Franciaország,
 Olaszország
Hegység Alpok
Relatív magasság 4695 m
Első megmászás 1786. augusztus 8.
Jacques Balmat és Michel-Gabriel Paccard
Elhelyezkedése
Mont Blanc (Alpok)
Mont Blanc
Mont Blanc
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 45° 49′ 59″, k. h. 6° 51′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 59″, k. h. 6° 51′ 53″
Aiguille du Midi, Mont Blanc tömb.
A Mont Blanc 2005 júliusában

A Mont Blanc (fonetikusan: [mõˈblã]) vagy olaszul Monte Bianco (jelentése mindkét nyelven: „fehér hegy”) az Alpok, Nyugat-Európa és egyben az Európai Unió[1] legmagasabb hegye. A franciák úgy is hívják: La Dame Blanche („A fehér hölgy”). Magassága kb. 4810,9 méter, de ez a hóesés, az időjárás, illetve a jégsapka mozgásának függvényében évről évre néhány métert változik. Tágabb értelemben a Mont Blanc-tömb csúcsok egy csoportja.

A hegy a francia Haute-Savoie és az olasz Valle d’Aosta régiók között fekszik. A csúcs hovatartozása vitatott, mindkét országban sokak szerint a saját területükön van. A Franciaország és a Szárd–Piemonti Királyság közti 1861-ben megkötött szerződés szerint a határ a Mont Blanc legmagasabb pontján van („monte sur le groupe du Mont Blanc, en touche le point le plus élevé”) és azóta nem született újabb definíció, de a francia térképek gyakran mégsem ennek alapján jelölik a határt.

A két legismertebb város a Mont Blanc közelében a francia Chamonix (az első téli olimpia színhelye, 1924-ben), illetve az olasz oldalon az Aosta völgyben Courmayeur. A két várost köti össze az 1957–65 között épített, 11,6 kilométer hosszú Mont Blanc alagút, amely az egyik legfontosabb az Alpokat átszelő útvonalon.

A Mont Blanc tömbje a hegymászók és síelők paradicsoma.

Megmászása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mont Blanc-t a feljegyzések szerint először Jacques Balmat és Michel Paccard doktor mászta meg, 1786. augusztus 8-án. A Horace-Bénédict de Saussure kezdeményezte expedíciót a modern hegymászás kezdetének tekintik. Az első nő, aki elérte a csúcsot Marie Paradis volt 1808-ban. Theodore Roosevelt amerikai elnök a mézeshetei alatt vezetett expedíciót a Mont Blanc csúcsára.

A megmászása mára rutinfeladattá vált, évi átlagban 20 ezren jutnak fel a csúcsra. A felvonó végpontjától (Aiguille du Midi) a csúcs már csak ezer méterrel van magasabban.

A Mont Blanc azonban minden évben áldozatokat is szed. A turistaszezon csúcsán, általában augusztus körül a hegyimentő szolgálatnak egy-egy hétvégén 12 alkalommal kell a hegy bejárt útjain bajba jutottak segítségére sietnie. Akármilyen sokan jutnak fel, a túra megköveteli a magashegyi jártasságot, a vezetőt és a megfelelő felszerelést, és az útnak még így is vannak veszélyes részei, a sziklaomlások pedig folytonos rizikót jelentenek. A feljutáshoz legalább egy éjszakát a nagy magasságban kell tölteni, hogy az emberi szervezet hozzászokjon a magashegyi viszonyokhoz.

A csúcs tulajdonjoga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tulajdonjog kérdése a francia forradalom óta vitákat szül. Korábban évszázadokig a teljes hegy a Szárd–Piemonti Királysághoz tartozott.

1796. május 15-én a Szárd–Piemonti Királyság szerződésben átadta Savoya és Nizza területeit a Francia Köztársaságnak. E szerződés szólt a Mont Blanc-ról is, szövege azonban zavaros és értelmezhetetlen volt. A szöveg alapján a határ látható Chamonix és Courmayeur városaiból. Courmayeurből azonban a csúcs nem látható, mert a hegy egy alacsonyabban fekvő része eltakarja.

A pontatlan szerződést később egy másik váltotta. Ez utóbbit 1860. március 24-én Torinóban írta alá III. Napóleon francia császár és II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király, aki akkor többek közt Savoya hercege is volt. A határt az 1861. március 7-én aláírt demarkációs egyezmény definiálta. A határ az egyezmény szerint, amelyhez térképet is mellékeltek, 4804 méter magasan, a Mont Blanc jégsapkáján húzódott, így a csúcsból Franciaországnak és Olaszországnak is jutott. A modern topografikus térképészet vízválasztó elemzés alapján szintén a fő csúcsra helyezi a határt, innen északi irányban a Mont Maudit felé halad, a Mont Blanc de Courmayeur teljes délkeleti szegélyét Olaszországban hagyva.

Bár a francia-olasz határt 1947-ben és 1963-ban is újra meghúzták, az olaszokból és franciákból álló bizottság nem foglalkozott a Mont Blanc ügyével.

A Mont Blanc tömb csúcsai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mont Blanc tömb egy része
A Mont Blanc panorámaképe az Aiguille du Midiről fényképezve

Nyugati csoport

  • Aiguille de Tré la Tête (3919 m)
  • Aiguille de Bionnassay (4050 m)
  • Dome du Goûter (4306 m)
  • Mont Blanc (4810,9 m)
  • Mont Blanc du Courmayeur (4765 m)
  • Mont Maudit (4466 m)
  • Mont Blanc du Tacul (4248 m)
  • Aiguilles de Peuterey (4113 m)
  • Aiguille du Midi (3842 m)
  • la Tour Ronde (3794 m)

Keleti csoport

A művészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mont Blanc 3D

A Mont Blanc számtalan alkalommal ihlette meg a művészeket. A magyar irodalomban a leghíresebb utalás a hegyre Vajda János (a „Montblanc-ember”) Húsz év múlva című versében olvasható.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. European Union (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2009. október 28. (Hozzáférés: 2009. november 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mont Blanc témájú médiaállományokat.