Kilimandzsáró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kilimandzsáró
Elephant and Kilimanjaro.jpg

Magasság 5893 m
Hely  Tanzánia
Relatív magasság 5882 m
Típus rétegvulkán
Elhelyezkedése
Kilimandzsáró  (Tanzánia)
Kilimandzsáró
Kilimandzsáró
Pozíció Tanzánia térképén
d. sz. 3° 03′ 53″, k. h. 37° 21′ 31″Koordináták: d. sz. 3° 03′ 53″, k. h. 37° 21′ 31″
Térkép
Mount Kilimanjaro and Mount Meru map-hu.svg

A Kilimandzsáró rétegvulkán Tanzániában, az ország és egyben Afrika legmagasabb hegycsúcsa.[1] Az egyenlítőtől 320 km-re, délre található. Harmadidőszaki vulkanizmus során keletkezett. Túlnyomórészt bazalt alkotja, amely kőzet a mállás miatt erősen omlékony, sziklamászásra ezért nem alkalmas. Magasságára vonatkozóan az adatok eltérnek. Vannak források, melyek 6000 m-t meghaladó hegyként említik, de az utolsó hivatalos mérés szerint 5895 m-rel a Kibo-csúcs a legmagasabb pontja, mely a délnyugati peremen helyezkedik el.

A kráterperem legmagasabb része sokáig a Vilmos császár-csúcs (Kaiser Wilhelm Spitze) nevet viselte, az ország függetlenségének elnyerése óta Uhuru (Győzelem)-csúcs a neve.[2]

A globális felmelegedés hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kilimandzsáró eltűnő hósapkája. A felső kép 1993-ban, az alsó 2000-ben készült

A globális felmelegedés következtében a Kilimandzsáró hava egyes kutatók szerint 2015 és 2020 között teljesen eltűnik.[3] Amerikai kutatók adatai szerint 1912 és 2000 között a hegy hómennyisége több mint 80%-kal csökkent.[4] A folyamat egyre gyorsul, hiszen a helyi lakosság termőterülethez kíván jutni, mindezt pedig úgy oldják meg, hogy felégetik a hegyoldal bizonyos részeit. Az erdők elégetésének az a következménye, hogy kevesebb eső esik, hiszen azok „vonzzák” a csapadékot a hegyre. A klímaváltozás a hósapka elolvadásán és szárazságon keresztül megy végbe, de az ok leginkább az erdők pusztulásában keresendő.[5]

Lonnie Thompson jégmintákat gyűjtött hat furatból a Kilimandzsárón. 12 ezer évre visszamenőleg adatokat lehet nyerni a jégben lévő minták alapján a térség átlaghőmérsékletéről.[6]

Kulturális vonatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ernest Hemingwayt is megihlette a hely, melyről A Kilimandzsáró hava című elbeszélése tanúskodik.

1987-ben került fel a Világörökségek listájára a Kilimandzsáró Nemzeti Park, mely 756 négyzetkilométer nagyságú.

Teleki Sámuel elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya-hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert. A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él. Az expedíció felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bair, Etiópia déli részében.) Teleki Sámuel 1895-ben még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg.

A Kilimandzsáró Moshi városból

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilimandzsáró témájú médiaállományokat.