1912

1912 más naptárakban
Gergely-naptár	1912
Ab urbe condita	2665
Bahái naptár	68 – 69
Berber naptár	2862
Bizánci naptár	7420 – 7421
Buddhista naptár	2456
Burmai naptár	1274
Etióp naptár	1904 – 1905
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1967 – 1968
Shaka Samvat	1834 – 1835
Kali juga	5013 – 5014
Holocén naptár	11912
Iráni naptár	1290 – 1291
Japán naptár	2572 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4608–4609
Kopt naptár	1628 – 1629
Koreai naptár	4245
Muszlim naptár	1330 – 1331
Örmény naptár	1361 ԹՎ ՌՅԿԱ
Thai szoláris naptár	2455
Zsidó naptár	5672 – 5673

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917

Események

Határozott dátumú események

• január 1. – A Kínai Köztársaság megalakulása, első elnöke Szun Jat-szen.
• április 10. – Southampton-ból elindul első és egyben utolsó útjára a Titanic.
• április 15. – Az első útján elsüllyed a Titanic luxus személyszállító hajó Amerika és Európa között, 1517 utas veszti életét.
• április 16. – II. Abdul-Medzsid oszmán kalifa harmadik házassága H. H. Atiya Mihisti Kadin Effendivel.
• április 22. – Megalakul a Lukács-kormány.
• április 29. – A Kínai Köztársaság alkotmánya életbe lép, véget ér a császárságot elsöprő forradalom.
• május 12. – Tisza Istvánt házelnökké választják.
• május 23. – Vérvörös csütörtök. Kirobban a világháború előtti évek legnagyobb szocialista tömegtüntetése.
• június 7. – Tisza István erőszakos módon letöri az ellenzék obstrukcióját. Kovács Gyula képviselő a parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Tisza István ellen.
• október 8. - Kitör az első Balkán-háború
• november 19. – Az I. Balkán háborúban a szerb csapatok döntő vereséget mérnek a török csapatokra.
• november 28. – Albánia függetlenné válik az Oszmán Birodalomtól.
• december 28. – Megalakul a Magyar Cserkészszövetség.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Budapesten megépül az első vasbeton ivóvíztároló medence 1 500 m³-es térfogattal (Hasonló térfogattal létesítettek az újpesti vasbeton víztornyot is ebben év évben.)
  • Magyarországon tömegtüntetések robbannak ki az általános választójog bevezetéséért.
  • Olaszországban bevezetik az általános választójogot.
  • Marokkó francia protektorátussá válik.
  • Szun Jat-szen megalapítja a Kuomintangot.
  • Robert Falcon Scott eléri a Déli-sarkot. Társaival együtt elpusztul a visszaúton.

Az év témái

1912 a tudományban

• A Krupp Művekben rozsdamentes acélt gyártanak
• A kőbányai Richter gyógyszergyár forgalomba hozza a Kalmopyrin védjegyezett nevű lázcsillapítót.

1912 a vasúti közlekedésben

• Svájcban elkészül az első dízelmozdony.

1912 a filmművészetben

• Megalapul a Universal Pictures nevű filmgyártó cég.
• Max Linder burleszkjeinek sorozata.
• július 26. – Az Edison Studios forgalomba hozza a What Happened to Mary? című filmüket, az első játékfilm-sorozatukat.
• október 31. – The Musketeers of Pig Alley, rendezte D. W. Griffith, az első gengszterfilm.

• Oliver Twist: az első amerikai egész estés nagyjátékfilm.
• Prekrasznaja Ljukanida (A gyönyörű Ljukanida) – rendező Wladyslaw Starewicz
• Les Amours de la reine Élisabeth (Erzsébet királynő) – rendező Henri Desfontaines és Louis Mercanton
• À la Conquète du Pôle (Az Északi-sark meghódítása) – rendező Georges Méliès
• A 2000 éves férfi – rendező Fodor Aladár
• Aladár a tűzoltónapon – rendező Góth Sándor
• Ma és holnap – rendező Kertész Mihály
• Nővérek – rendező ifj. Uher Ödön

1912 az irodalomban

• Megjelenik Eleanor H. Porter Az élet játéka – Pollyanna című regénye
• Megjelenik Émile Durkheim A vallási élet elemi formái című műve.
• Megjelenik Sigmund Freud osztrák pszichiáter Totem és Tabu című könyve.
• Megjelenik Jaroslav Hašek: Švejk, a derék katona és egyéb történetek című könyve.
• Megjelenik Carl Gustav Jung svájci pszichiáter A pszichoanalízis elmélete című műve.
• Megjelenik Vlagyimir Majakovszkij, Burljuk, Hlebnyikov futurista kiáltványa Pofonütjük a közízlést címen.
• Megjelenik Romain Rolland francia író Jean Christophe című regénye.
• Megjelenik Kaffka Margit regénye, a Színek és évek.
• Kiadják Krúdy Gyula Szinbád utazásai regényét.
• Babits Mihály fordítani kezdi Dante Isteni színjátékát.
• Megjelenik Karinthy Frigyes Így írtok ki című szatírakötete.
• Ady Endre megírja A tűz csiholója c. művét, és a Nyugat március 16-ai számában megjelenik az Elbocsátó szép üzenet.

1912 a zenében

• Bartók Béla megírja Négy zenekari darab c. művét.

1912 a sportban

• május 5. – június 22. V. nyári olimpiai játékok megrendezése Stockholm-ban, 28 ország sportolóinak részvételével.
• A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub hetedik bajnoki címe.

1912 a jogalkotásban

• Magyarország
  • 1912:IV. tc. A tengerészeti ügyekben való bíráskodás tárgyában, továbbá a találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. tc. és a m. kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896:XXVI. tc. módosítása tárgyában.

Születések

• január 1. – Kim Philby, angol állampolgárságú szovjet kém († 1988)
• január 2. – Renato Guttuso, olasz festő († 1987)
• január 3. – Berczelly Tibor, olimpiai bajnok vívó († 1990)
• január 7. – Charles Addams, amerikai képregényrajzoló († 1988)
• január 7. – Haraszti György dr., nemzetközi jogász, egyetemi tanár († 1980)
• január 28. – Jackson Pollock, amerikai festőművész († 1956)
• február 2. – Kollár Ferenc, jezsuita szerzetes, 1944-től A Szív újság főszerkesztője, 1956-ban újrakiadója és ugyancsak 1956-tól a magyar jezsuita tartomány rendfőnöke († 1978)
• február 4. – Macskássy Gyula, filmrendező († 1971)
• február 5. – Pongrácz Zoltán, zeneszerző († 2007)
• február 9. – Házi Tibor, háromszoros világbajnok asztaliteniszező († 2000)
• február 10. – Mányai Lajos, színművész († 1964)
• február 20. – Pierre Boulle, francia író († 1994)
• február 21. – Hajós György, matematikus, akadémikus († 1972)
• február 23. – Ágay Irén, színésznő († 1950)
• február 25. – Émile Allais világbajnok francia alpesisíző († 2012)
• február 28. – Alfonzó, eredeti nevén Markos József, színész, artista († 1987)
• március 13. – Szabados Miklós, tizenötszörös világbajnok asztaliteniszező († 1962)
• március 14. – Sebestyén Géza könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között († 1976)
• március 19. – Adolf Galland, német Luftwaffetiszt, vadászrepülő és repülőász († 1996)
• március 22. – Karl Malden Oscar-díjas amerikai színész, a San Francisco utcáin című tévésorozat egykori nyomozója. A vágy villamosa 1952-es filmváltozatában nyújtott alakításáért kapott Oscar-díjat. († 2009)
• március 23. – Wernher von Braun, német tudós és mérnök, a németországi és az amerikai rakétafejlesztés egyik vezető alakja († 1977)
• április 5. – Örkény István, író († 1979)
• április 6. – Székely Endre, zeneszerző († 1988)
• április 8. – Sonja Henie, norvég műkorcsolyázó († 1969)
• április 8. – Jozef Gabčík szlovák katona, az egyik elkövetője a Operation Anthropoidnak, Reinhard Heydrich meggyilkolásának († 1942)
• április 14. – Király Béla vezérezredes, hadtörténész, politikus, 1956-ban a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke, a Nemzetőrség parancsnoka, az MTA tagja († 2009)
• április 14. – Polgár Dénes Aranytollas újságíró († 2009)
• április 15. – Kim Ir Szen észak-koreai diktátor († 1994)
• április 17. – Eggerth Márta, színésznő, énekesnő
• április 28. – Sindó Kaneto, japán rendező, forgatókönyvíró († 2012)
• április 30. – Fényes Szabolcs zeneszerző († 1986)
• május 1. – Otto Kretschmer, a legeredményesebb német tengeralattjáró parancsnok a második világháborúban († 1998)
• május 9. – Ottlik Géza, író, nemzetközi szintű bridzsjátékos, szakíró. († 1990)
• május 13. – Várkonyi Zoltán, Kossuth-díjas színművész, rendező († 1979)
• május 14. – Hegedüs Géza, író, költő, kritikus († 1999)
• május 15. – Salamon Ernő, költő († 1943)
• május 15. – Tóth Endre rendező († 2002)
• május 22. – Herbert Charles Brown Nobel-díjas (1979), Priestley-éremmel kitüntetett (1981) kémikus († 2004)
• május 26. – Kádár János, kommunista politikus, az MSZMP főtitkára, magyar miniszterelnök († 1989)
• május 26. – Gyurkó Lajos, magyar tábornok volt, aki az 1956-os forradalom idején és utána több alkalommal adott parancsot tüntetők elleni fegyveres támadásra, több esetben repülőgépeknek, így több tucat ember halálának és százak megsebesülésének lett okozója († 1979)
• május 30. – Julius Axelrod Nobel-díjas (1970) amerikai biokémikus és farmakológus († 2004)
• június 5. – Szabó Zoltán író, falukutató, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság szerzője († 1984)
• június 16. – Gordon Gollob osztrák vadászrepülőgép-pilóta († 1987)
• június 23. – Alan Mathison Turing brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja († 1954)
• június 24. – Petrányi Gyula orvos, belgyógyász, immunológus, az MTA tagja († 2000)
• június 28. – Karl von Weizsäcker fizikus († 2007)
• június 30. – Fasang Árpád karnagy († 2001)
• július 17. – Kliburszkyné Vogl Mária geokémikus, az MTA tagja († 1996)
• július 17. – Kovács Pál, hatszoros olimpiai bajnok vívó († 1995)
• július 22. – Muráti Lili, színésznő († 2003)
• augusztus 4. – Raoul Wallenberg, svéd diplomata, magyarországi nagykövet († 1947)
• augusztus 5. – Pierre abbé, francia katolikus pap, a szegényeket és menekülteket támogató Emmaüs mozgalom alapítója († 2007)
• augusztus 7. – Beamter Jenő (Bubi), dzsessz-zenész (vibrafon, dob), zeneszerző, zenetanár († 1984)
• augusztus 7. – Csenki Imre, karnagy, zeneszerző († 1998)
• augusztus 10. – Jorge Amado, brazil regényíró († 2001)
• augusztus 12. – Pálos Ádám László, orvos, belgyógyász, hematológus, az MTA tagja († 1983)
• augusztus 18. – Ernst Otto Remer, német katonatiszt a II. világháború alatt († 1997)
• augusztus 21. – Kertai György geológus, az alföldi szénhidrogén-kutatás elméleti megalapozója, az MTA tagja († 1968)
• augusztus 23. – Gene Kelly, amerikai táncos, filmszínész († 1996)
• augusztus 25. – Erich Honecker, német(NDK) politikus († 1994)
• szeptember 2. – Turczel Lajos, irodalomtörténész († 2007)
• szeptember 5. – John Cage, zeneszerző († 1992)
• szeptember 5. – Kálnoky László, költő, műfordító († 1985)
• szeptember 7. – David Packard, a Hewlett-Packard cég egyik alapítója († 1996)
• szeptember 8. – Gyarmati Fanni magyar nyelvtanár, Radnóti Miklós hitvese
• szeptember 10. – Mistéth Endre, hídépítő mérnök, miniszter, Széchenyi-díjas († 2006)
• szeptember 16. – Sárosi György magyar válogatott labdarúgó volt († 1993)
• szeptember 20. – Ján Nálepka szlovák katona, a Szovjetunióban szervezett szlovák partizánegység parancsnoka és az egyetlen szlovák katona, aki a Szovjetunió hőse díját viseli († 1943)
• szeptember 22. – Dudás József szerelő lakatos, műszaki tanácsadó, később az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik parancsnoka († 1957)
• szeptember 29. – Michelangelo Antonioni, filmrendező († 2007)
• október 5. – Ferdinandy Mihály, író († 1993)
• október 7. – Gillemot László Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, az MTA tagja († 1977)
• október 7. – Tátrai Vilmos, Kossuth-díjas hegedűművész († 1999)
• október 17. – I. János Pál pápa, eredeti nevén: Albino Luciani († 1978)
• október 21. – Sir Georg Solti (Solti György), karmester († 1997)
• október 31. – Szentágothai János Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke († 1994)
• november 20. – Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg trónörökös († 2011)
• november 21. – Eleanor Powell, amerikai színésznő és táncos († 1982)
• november 26. – Bogdánfi Sándor, magyar író, műfordító († 1987)
• december 2. – Kántás Károly Kossuth-díjas geofizikus, az MTA tagja, a tellurikus módszer bevezetője a magyarországi geofizikai nyersanyagkutatásba († 1991)

Halálozások

• január 13. – Görgey István, honvéd százados, történetíró (* 1825)
• március 30. – Karl May, német író (* 1842)
• május 3. – Hentaller Lajos politikus, publicista (* 1852)
• május 5. – Magyar Ede, építész (* 1877)
• május 14. – August Strindberg, svéd író (* 1849)
• június 5. – Cholnoky Viktor, magyar író, újságíró, műfordító (* 1868)
• június 12. – Frédéric Passy, francia közgazdász, Nobel-békedíjas (* 1822)
• július 17. – Henri Poincaré Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus (* 1854)
• július 30. – Meidzsi japán császár, akinek az uralkodása (Meidzsi-restauráció) Japán radikális politikai és szociális átalakulását jelentette (* 1821)
• augusztus 9. – Buza János, főiskolai tanár, gyűjteményőr (* 1848)
• augusztus 16. – Johann Martin Schleyer, katolikus prelátus, a volapük nyelv megalkotója (* 1831)
• szeptember 1. – Török Aurél, orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA tagja (* 1842)
• december 4. – Számvald Gyula, amerikai altábornagy (* 1825)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Gustaf Dalén, svéd mérnök
Kémiai	Paul Sabatier francia fizikus és Victor Grignard, francia matematikus
Orvosi-fiziológiai	Alexis Carrel, francia orvos
Irodalmi	Gerhart Johann Robert Hauptmann, német író
Béke	Elihu Root, amerikai matematikus